„Zugliget” változatai közötti eltérés

a
File: → Fájl:, apróbb javítások
a (→‎Vendéglátás: egyértelműsítés - Teleki Pál)
a (File: → Fájl:, apróbb javítások)
Zugliget betelepedése a 19 század közepén indult meg. A gazdagok számára már ekkor is vonzó alternatíva volt kiköltözni a zöldbe, de mégis a város nyüzsgése közelében maradni. Zugliget első rendszeres tömegközlekedési eszköze a [[Tabán (Budapest)|tabáni]] Szarvas térről, a Széna térről és a Bécsi-kaputól [[1832]]-től rendszeresített [[omnibusz]]járatok voltak. [[1868]] júniusától a [[Budai Közúti Vasúttársaság]] indította menetrend szerinti [[lóvasút]] járatát a Lánchídtól a [[Laszlovszky-major]]ig. A vonalat később (1903-ban) meghosszabbították a Fácán vendéglő alatti szurdokig. Budapesti Közúti Vaspálya Rt. vaspályái közül ezt a vonalat [[villamos vontatás|villamosított]]ák az elsők között.
Ezen, az akkor még 43-as villamos vonalon, történt [[1900]]. [[június 4.|június 4-én]] a főváros legsúlyosabb villamos balesete. (4 halott).
[[FileFájl:58 regi vegallomas 2009.JPG|left|thumb|300px|A már megszűnt [[58-as villamos]] egykori végállomása]]
A II. világháborút követően ismét elővették a Zugligetből a [[János-hegy]]re vezető [[kötélpálya]] tervét. Ez végül a XII. Kerületi Tanács beruházásával 1969-ben valósult meg. A János-hegyi Kötélpályát ([[Budapesti libegő|Libegő]]) a Tatabányai Szénbányák Vállalat építette.
 
== Vendéglátás ==
1837-ben a zugligeti [[Istenszeme vendégfogadó]]ban nyaralás közben tartóztatták le [[Kossuth Lajos]]t. 1861-ben a Zugligeti Kochmajer villában nyaralt [[Wittelsbach Erzsébet magyar királyné|Erzsébet királyné]] gyermekeivel, [[Habsburg–Lotaringiai Rudolf főherceg|Rudolffal]] és [[Habsburg–Lotaringiai Gizella főhercegnő|Gizellával]].
[[FileFájl:Libego-Zugliget.jpg|right|thumb|300px|A [[Budapesti libegő|Libegő]] zugligeti állomása]]
 
Az 1856-ban [[Hild József]] tervei alapján újjáépült [[Fácán fogadó]]nak már több mint 30 szobája volt.
492 432

szerkesztés