„Orosz ortodox egyház” változatai közötti eltérés

a (nemz. kat.)
A harcosan antikommunista álláspontú Tyihon pátriárka [[1925]]-ös halála után a hatóságok megtiltották új pátriárka választását.
 
Miután [[Németország]] [[1941]]-ben megtámadta a [[Szovjetunió]]t, [[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]] enyhített az egyházellenes politikán, mivel a hatalomnak szüksége volt minden támogatásra a külső ellenség ellen: sok templomot visszaadtak az Egyháznak, újraengedélyezték a papképzést, korlátozott autonómiát kapott az Egyház. Új pátriárka választottak SzergiuszSzergij személyében, aki a kommunista hatóságokkal való együttműködés elvét hirdette.
 
A viszonylagos engedékenység [[1959]]-ig tartott, amikor [[Nyikita Szergejevics Hruscsov|Hruscsov]] újra beindította az „nép ópiuma” elleni harcot: a hatóságok több ezer templomot ismét bezártak, a papokat titkosszolgálati megfigyelés alá helyezték, a vallási szertartásokon részt vevő világiak ellen súlyos munkahelyi és egyéb megtorlásokat alkalmaztak. Ez a politika egészen [[Mihail Szergejevics Gorbacsov|Gorbacsov]] idejéig folytatódott, [[1988]]-tól a hatalom de facto visszaadta az Egyház teljes autonómiáját.
Névtelen felhasználó