„Szociális attitűd” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pléh Csaba A lélektan története. Osiris, 2010. ISBN 978 963 276 052 0 |
|||
1. sor:
== Bevezetés ==
Az 1930-as években emelkedik ki a spekulációkból a társadalom-lélektan /szociálpszichológia. Wundt néplélektana társas képviselet /reprezentáció tudományává alakul. A viselkedés megváltozhat a csoportban. <ref> A hivatásos szociálpszichológia kialakulása, G. Le Bon (1841-1931)</ref> Az utánzás - még nem a szocializáció ügynöke /ágense. <ref> Leopold Lajos (1879-1948) A presztizsről Bp. Magvető (1912/1987).</ref> Az iparban dolgozó Elton Mayo (1880-1949) és mások hangsúlyozzák: az emberi tényezők közül a csoportszerkezet, a vezetés, a csoportok közti viszony hatékonyságot befolyásol. <ref> A csoportlélektan </ref> A harmincas években szembesül Amerika az előítélettel és a hírverés /propaganda hatásaival. <ref> Az attitűd és az előítélet. </ref>
A '''szociális attitűd''' tanult hajlandóság, az értékhordozó szociális-kulturális objektumokra vonatkozó értékelő viszonyulást jelenti. Szervezi, szabályozza a szociális valóság jelenségeinek megismerését, a rájuk irányuló viselkedést. Az egyén értékrendje tükröződik benne. Érzelmi, gondolati, és az ezekből eredő viselkedési összetevői vannak. A szociális attitűdök hierarchikus rendszerben helyezkednek el, melyet az érzelmek struktúrálnak.▼
▲A '''szociális attitűd''' tanult hajlandóság, az értékhordozó szociális-kulturális objektumokra /dolgokra vonatkozó értékelő viszonyulást jelenti. Szervezi, szabályozza a szociális valóság jelenségeinek megismerését, a rájuk irányuló viselkedést. Az egyén értékrendje tükröződik benne. Érzelmi, gondolati, és az ezekből eredő viselkedési összetevői vannak. A szociális attitűdök hierarchikus /rangsor rendszerben helyezkednek el, melyet az érzelmek struktúrálnak /rétegeznek.
==Az attitűd általános fogalma==
Az [[attitűd]] tapasztalat révén szerveződött mentális /értelmi és idegi készenléti állapot, mely irányító vagy dinamikus – késztető, mozgósító hatást gyakorol az egyén reagálására /válaszára mindazon tárgyak és helyzetek
==A szociális attitűd==
A szociális attitűd a nem tudatos,
A szociális attitűdök tanult hajlandóságok, az egyéni élettörténet termékei, a társas-társadalmi környezet közvetítésével alakulnak ki. A személyiséget alakító ''környezet'' aspektusából /nézőpontjából tekintve az fejeződik ki bennük, hogy a kisebb-nagyobb társadalmi csoportok – megfogalmazott vagy kimondatlanul érvényesülő értékrendszere miképpen hatol be és tükröződik az egyén érzelmeinek és gondolatainak világában. Az egyén felől nézve pedig azt mutatják meg, hogy érzelem és gondolat egymást átszőve, együttesen hogyan szabályozzák az egyén magatartását, a valósághoz való viszonyát.<ref>(Hunyadi, 1973)</ref>
==Az értékelő viszonyulás komponensei==
Az értékelő beállítódást összetétele illetve összetettsége különbözteti meg a vélekedéstől vagy tudástól, amelyek csupán kognitív természetűek. Többnyire három
A tárgy tulajdonságaira, más tárgyakhoz való viszonyára vonatkozó ismeretek, vélekedések, "értékelő gondolatok" képezik a kognitív, a tárgyra irányuló érzelmek pedig az affektív összetevőjét. S az érzelmek és gondolatok együttese mint viselkedési tendencia irányítja az adott tárggyal kapcsolatos viselkedést. Affektív természeténél fogva az attitűdöknek ''pozitív'' vagy ''negatív'' minősége, s e minőségeken belül különböző ''fokozatai'' lehetnek – a teljes elfogadástól a szélsőséges elutasításig. A különböző szemléletű szerzők más-más jelentőséget
Az értékelő viszonyulás összetevői közötti kapcsolat alapkérdése a kutatásoknak. Többnyire igazolódott az a feltevés, hogy a szociális attitűd három komponense együtt alakul, érzelmi, gondolati, és viselkedési összetevői "előjelükben" egymással konzisztensek, egymáshoz igazodnak.
22 ⟶ 24 sor:
==Az attitűdök személyiségen belüli szerveződése==
Az attitűdök a személyiség egészébe ágyazódnak be. Szoros kapcsolatban vannak az egyén
A komplex attitűdtárgyakhoz való viszony az
Az egyedi attitűdöknek ezeket a
==Attitűdök és értékek ==
Az attitűdöknek a személyiség egészéhez való tartozása fejeződik ki az értékekkel való kapcsolatukban is. A szociális attitűdök értékhordozó szociális-kulturális
Az egymással összefüggő értékelő viszonyulások rendszert alkotnak, s az egyén értékeinek egész együttesét, akár központi értékrendszerét fejezhetik ki. Hunyady György az értékek felől indulva közelíti meg az értékek és attitűdök kapcsolatát: az életmódra és az életcélokra utaló értékek (ahogyan és amiért élni érdemes) az attitűdnél magasabb szintű szerveződést alkotnak, a személyiség célkijelölő, viselkedésirányító szerepét képezik, s több célmegvalósító attitűdöt határoznak meg. Kognitív szinten képviselik az egyéni és társadalmi szükségleteket.
==Az attitűd és a viselkedés ==
Bár a szociális attitűdöt viselkedésési hajlandóságként határozzák meg, az attitűdök és a viselkedés között mégsincs "egy az egyhez" típusú megfelelés. Az attitűddinamikai elméletek szerint a kognitív, affektív és viselkedési
Hunyady szerint nem az egyes attitűdök és egyes cselekedetek között kell megfeleltetést keresni, hanem egy attitűd együttes (konstelláció) ismerete alapján jósolható meg a bekövetkező
==Társas és társadalmi ==
A szociálpszichológia - egyén-lélektan - szociológia háromszögben gyakori az egyoldalú értelmezés. [[Piaget]] társas felfogása, például, hanyagolja a jelrendszerek társadalmi megismerő /kognitív szervezését. [[M. Halbwachs]] szándéka társadalomról írni, de elemzései társaságról szólnak a kölcsönhatás /interakció mozzanata nélkül. A társas beágyazás és meghatározottság nem azonos a társadalmival. A kognitív /megismerő főként a társast kutatja. Ez lehet, persze, a társadalom felé kibontakozó is. Vajon csak ellenőriz-e a szociális világ? Mekkora hatalma van a megfelelő /releváns személyeknek, a társadalom keretének a személyen? Számos megfontolás közli, hogy a lét rendszerei korlátozzák a környezet önkényét, a társaság értékek forrása is lehet.<ref> 18. fejezet: A lelki jelenségek társas elméletei. Társas és társadalmi: hogyan látjuk ezt ma? </ref>
==Hivatkozások==
50 ⟶ 55 sor:
** Bevezetés 7-34. o.
** W.J.Mc.Guire tanulmánya
* Pléh Csaba A lélektan története. Osiris, 2010. ISBN 978 963 276 052 0
** 18. fejezet: A lelki jelenségek társas elméletei
[[Kategória:Szociálpszichológia]]
|