„Cholnoky Jenő” változatai közötti eltérés

[[Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920)|Lóczy Lajos]] ajánlására [[1896]]-ban szerény ösztöndíjjal [[Kína|Kínába]] ment tanulmányútra. Mestere azzal a feladattal bízta meg, hogy tanulmányozza a Kína[[Kínai-alföld]] nagy folyóinak deltavidékét, derítse fel a [[Sárga-folyó]] és a [[Jangce]] mederváltozásainak okait, körülményeit. Utazása közel két évig tartott, ezalatt feldolgozta a deltavidékek hidrográfiáját, felfedezett egy nagy lávamezőt [[Mandzsúria|Mandzsúriában]], és a néprajztudomány számára is értékes anyagot gyűjtött. Naplója 1235 rajzot tartalmaz, köztük sok vízépítmény és különféle mérnöki pontosságú ábrázolás.

[[1920]]-ban a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező tagjává választotta, a következő évben pedig kinevezték a budapesti Tudományegyetem tanszékvezető tanárává. Kifosztott, elhanyagolt tanszéket örökölt elődjétől, [[Czirbusz Géza|Czirbusz Gézától]], de kitartó munkával újra nemzetközi színvonalra emelte a hazai földrajzoktatást. Rengeteget dolgozott, 20&nbsp;000 oldalnyi jegyzet, számtalan illusztráció maradt fenn utána. Remek előadó volt, fejből, felkészülten adott elő. Szorgalmazta hazánk nemzetközi bemutatását megfelelő illusztrált ismertetők révén. Tanítványai sorából olyan kiváló professzorok emelkedtek ki mint [[Bulla Béla]], [[Kéz Andor]], [[Szabó Pál Zoltán]], [[Kádár László]]. Hetvenéves volt, amikor [[1940]]-ben nyugállományba vonult. A második világháború végének szörnyűségeit Balatonfüreden vészelte át. 1945 tavaszán itt esett áldozatul a bevonuló orosz "felszabadítók" kegyetlenségének második felesége, Ida. Ő azonban otthonában szakadatlanul dolgozott tovább, 80 éves korában bekövetkezett haláláig.<ref>Cholnoky Jenő önéletrajza (Vár ucca tizenhét 1998/2)</ref>