„Drégelypalánk” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
52. sor:
[[1534]]-ben - Várdai érsek panasza szerint - [[II. János magyar király|Szapolyai]] [[törökök|török]], [[rác]] és magyar katonái Drégely [[mezőváros]]át fölégették és a lakosok marháit elhajtották.
[[Esztergom]] és [[Nógrád (település)|Nógrád]] eleste után, Várdai érsek [[Szondy György (várkapitány)|Szondy György]]öt nevezte ki a drégelyi uradalom intézőjévé és a vár parancsnokává, aki később hősies önfeláldozásával örökre emlékezetessé tette Drégely várát.
György barát [[1551]]-ben történt meggyilkoltatása után, a török újra megkezdi hódító hadjáratát és Ali budai pasa, Veszprém bevétele után, a hontvármegyei várak ellen fordult, melyek közül Drégely vára ez időtájt nagyon gyenge volt; falait [[1549]]-ben villámcsapás rongálta meg, amely fölgyújtotta a puskaporos raktárt, lőszere pedig kevés volt. Várdai halála után rendetlenül fizették az akkoriban mindössze 146 főből álló helyőrséget is, melyek közül 120 embert a király fogadott fel, 26 embert pedig Selmecbánya város küldött Szondy segítségére.
| |||