„Anschluss” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a <nowiki> sablonok kiszedése
→‎Előkészületek: 1919 óta nem használhatta a nemesi címét, mert az eltörölték Ausztriában
26. sor:
 
==== Előkészületek ====
[[1938]]. [[Február 12.|február 12]]-én [[Berchtesgaden]]-ben [[Adolf Hitler]] személyesen találkozik [[Kurt Schuschnigg|Kurt E. von Schuschnigg]] osztrák szövetségi kancellárral, hogy az [[1936]] [[Július|júliusában]] megkötött szerződésük valamennyi pontjának maradéktalanul történő betartatását kikényszerítse. A szerződésben többek között az [[Ausztria|Ausztriában]] letartóztatott [[Nemzetiszocializmus|nácik]] amnesztiájáról, a két állam egyesülését támogatók közös politikai felelősségéről és az osztrák szövetségi kancellár úgynevezett "német politikájáról" esett szó. [[Kurt Schuschnigg|Schuschnigg]] megpróbál kihátrálni a szerződésből, de [[Adolf Hitler|Hitler]] nem enged neki, így az osztrák szövetségi kancellár beleegyezik a Hitler által kért amnesztia kihirdetésébe, továbbá enged abban is, hogy egy [[Adolf Hitler|Hitlerhez]] közel álló személyt, [[Arthur Seyß-Inquart]]-ot bevegye a kormányába.<ref name=":0">Balassa Anna, Balla Istvánné, Birtalan Győző, Csokonai Attila, Galambosi Ágnes, Galambosi Sándor, Jeney Margit, Pataki Péterné, Rónaszegi Éva, Majtényi Zoltán, Szimán Oszkár, Zalai Edvin (1994): A XX. század krónikája, Officia Nova Kiadó, Budapest.</ref>
 
Csupán egy hónappal a [[berchtesgaden]]i tárgyalások után növekvő német nyomásra és az osztrák kormány hatalmának erőteljesen megrendülése következtében [[Kurt Schuschnigg|Schuschnigg]] elhatározza, hogy népszavazás alá bocsátja Ausztria függetlenségének kérdését. Terve szerint ezzel hosszabb időre tiszta helyeztet teremt Ausztria és Németország között.<ref>{{kiskapitális|Kerekes}} (1963), 333–334. old.;</ref> A népszavazást különféle felismerések teszik szükségessé. Ezek között a legfontosabb az, hogy a [[berchtesgaden]]i megállapodások nem szolgálhatnak alapul a két fél (Németország és Ausztria) kapcsolatainak megnyugtató rendezéséhez, mivel Németország a korábbi megegyezésekhez hasonlóan ezt is pusztán kiindulópontnak tekinti a további engedmények elérése számára. Az is sietteti [[Kurt Schuschnigg|Schuschnigg]] tervének megvalósítását, hogy az utóbbi hónapokban a nemzetiszocialisták feltűnő aktivizálódásba kezdtek. A kancellár úgy számít, hogy a kiírandó szavazáson az osztrák nép többsége a függetlenség megőrzése mellett fog voksolni, ezzel semmissé téve azt a németek által propagált nézetet, amely szerint az osztrákok túlnyomó része a csatlakozást óhajtja.<ref name="ReferenceA">{{kiskapitális|Kerekes}} (1963), 334. old.;</ref> Az osztrák szövetségi kancellár a népszavazással továbbá Ausztria külpolitikai helyzetében is kedvező változást szeretne előidézni. Úgy véli, ezzel kifejeződik az osztrák állam önállósági akarata, és lelepleződik a német politika agresszív jellege.<ref name="ReferenceA"/>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Anschluss