„Csurka István” változatai közötti eltérés

| állam = A [[Magyar Igazság és Élet Pártja|MIÉP]]

| város =

| alelnök =

| helyettes =

 

== Életrajz ==

[[Békés]]en, a [[Szegedi Kis István Református Gimnázium|Szegedi Kis István Református Főgimnáziumban]] érettségizett 1952-ben, 1957-ben a [[Színház- és Filmművészeti Egyetem|Színház- és Filmművészeti Főiskola]] dramaturgia szakán diplomázott.<ref name="OrigoNekrolog"/> Az [[1956-os forradalom]] alatt a főiskolai nemzetőrség vezetője volt, ami miatt fél évre [[Kistarcsa|Kistarcsára]] [[internálás|internálták]],<ref name="OrigoNekrolog">[http://www.origo.hu/itthon/20120218-eltemettek-csurka-istvant.html Origo: Eltemették Csurka Istvánt]</ref> majd 1957 augusztusában, Raszkolnyikov fedőnéven, beszervezték [[Belügyminisztérium III/III. Csoportfőnökség|III/III]]-as ügynöknek.<ref>[http://szentkoronaradio.com/publicisztika/2012_02_08_siklosi-andras-csurka-istvan-kendozetlen-arckepe Siklósi András: Csurka István kendőzetlen arcképe], szentkoronaradio.com</ref> A kilencvenes évek elején az elsők között tárta a nyilvánosság elé ügynökmúltját. Állítása szerint a beszervezési nyilatkozatot az internálás során, kényszer hatására írta alá, és soha nem írt jelentést. Az átvilágítások eredményei és a levéltárakban fellelhető dokumentumok szerint az együttműködés teljes hiánya miatt alkalmatlannak nyilvánították.

 

 

1993. júniusban a Magyar Igazság Nemzetpolitikai Csoportot és a Magyar Út Köröket felhasználva megalapította a [[Magyar Igazság és Élet Pártja|Magyar Igazság és Élet Pártját]], melynek haláláig elnöke volt, és a párt parlamenti tagsága alatt [[frakcióvezető]]je is volt 1998–2002 között.

2006-ban pártja a [[Jobbik Magyarországért Mozgalom]]mal közösen indult az országgyűlési választásokon [[MIÉP – Jobbik a Harmadik Út|Harmadik Út]] néven, ám a koalíció nem tudott bejutni a Parlamentbe (2,3%-ot értek el).

 

 

{{rquote|90%|center|''A végső cél a Magyarság kipusztítása. Nem fegyverrel, nem mérges gázzal, hanem pénzügyi politikával, életlehetőségeink elvonásával, mert kell a hely a másoknak. Ez a kor, amelyben élünk különösen az, ami ránk következik a jövendő században a Népvándorlás kora. A színes bőrű, mérhetetlen szegénységben élő, de viharosan szaporodó népek keletről nyugatra, délről északra vándorolnak. A nemzetközi nagytőke és a bankok elősegítik ezt a népvándorlást, mert ez az érdekük. Az USA a NATO-n keresztül már beérkezett Európa közepébe, és most a saját igényeinek megfelelően néplerakatot akarnak csinálni Európa és Oroszország között. Erre pillanatnyilag sajnos Magyarország a legalkalmasabb, mert kasztja – kormányai régen elárulták. A trianoni határok között Magyarországon húszmillió ember is elfér, de belátható időn belül ebből csak hétmillió lesz a magyar és négymillió cigány, a többi kilenc pedig mindenféle vegyes, akkor Magyarország nemzetközi néplerakat lesz itt a Kárpát – medence közepén, nagyjából ugyanannak a nemzetközi kozmopolita rétegnek a vezetése alatt, mint ma. Nagyon keserű lesz akkor Magyarnak születni. Megbélyegzettség, üldözés, megszégyenítés és a teljes Magyar történelem eltagadása lesz az osztályrészünk. Nyelvünk helyén vartyogást hallhatunk.''|Csurka István 1998. február 8.<ref>[http://www.fusz.hu/fuszdrupal/?q=content/csurka-istv%C3%A1n-1998-febru%C3%A1r-8-%C3%A1n-k%C3%B6vetkez%C5%91ket-%C3%ADrta Csurka István 1998. február 8 - án a következőket írta ...]</ref>}}

Támadta a Magyar Nemzeti Bank vezetését, mert szerinte Surányi György vezetése idején „idegen érdekeket” szolgált az intézmény. A MIÉP támogatja a trianoni határok békés revízióját, és erősen elítéli az eddigi magyar kormányok „nemzetpusztító politikáját”, amely szerintük részben a külpolitikában, részben olyan belpolitikai tevékenységben, mint a „túlzott és teljességgel ellenőrizetlen privatizáció”, illetve az abortusz legalizálása, nyilvánul meg.

 

== Irodalmi munkássága ==

=== Novellák, regények ===

* ''[[Hamis tanú]]'' (regény, [[1959]])

* ''[[Százötös mellék]]'' (novelláskötet, [[1964]])