„Erdélyi fejedelmi tanács” változatai közötti eltérés

Első törvényi említése 1543-ból való: a februári országgyűlés döntése szerint [[Jagelló Izabella magyar királyné|Izabella királyné]] és [[II. János magyar király|János Zsigmond]] a királyi tanács útján gyakorolhatta a hatalmat. 1576-ban [[Báthory Kristóf]] betegségére hivatkozva fejedelmi tanácsot rendeltek mellé.{{refhely|Trócsányi 1980|: 19. o.}} A mindenkori fejedelem megválasztásakor a rendek feltételeket szabtak neki, amelyekre megválasztása után fel kellett esküdnie; az egyik fontos feltétel jellemzően a tanács összetételére és hatáskörére vonatkozott.{{refhely|KatLex 1997}} 1591 novemberében a rendek a XXXII. törvénycikkben rögzítették, hogy az uralkodó országos ügyekben csak a fejedelmi tanács határozata alapján dönthet.{{refhely|Trócsányi 1980|: 19. o.; |ErdTört 1986|: I. 523. o.}} A [[Báthory Gábor erdélyi fejedelem|Báthory Gábor]]nak szabott feltételek között azonban a fejedelmi tanács egyáltalán nem kapott szerepet,{{refhely|Trócsányi 1980|: 20. o.}} ennek ellenére 1608. májusában a tanács nyíltan leszavazta a fejedelemnek azt a tervét, hogy elűzze [[IX. Radu havasalföldi fejedelem|Radu Şerban]] havasalföldi fejedelmet.{{refhely|ErdTört 1986|: II. 626. o.}} [[Brandenburgi Katalin]] esetében viszont a hatalom gyakorlását teljesen a gubernator [[Bethlen István erdélyi fejedelem|Bethlen István]] és a fejedelmi tanács kezébe adták.{{refhely|Trócsányi 1980|: 20. o.}} Brandenburgi Katalin uralkodása után visszaállt a korább állapot, azaz hogy a fejedelemnek a tanáccsal kormányoz.{{refhely|Trócsányi 1980|: 20. o.}} 1631-ben [[I. Rákóczi György]] eltörölte a fejedelmi tanács beleszólási jogát az államügyek intézésébe.{{refhely|ErdTört 1986|: II. 699–700.}} [[Rhédey Ferenc erdélyi fejedelem|Rhédey Ferenc]]től kezdve a a feltételek szigorúbbá váltak: a fejedelem nem fogadhatott országos ügyben érkezett külföldi követeket a tanács nélkül, és a fejedelmi jövedelmek kiadásának módját is a tanács tetszéséhez kötötték. Miután [[Kemény János erdélyi fejedelem|Kemény János]] a rendektől kapott felhatalmazás alapján leölette elődjét, [[Barcsay Ákos]]t, a következő fejedelemnek, [[I. Apafi Mihály]]nak szabott feltételek között az is szerepelt, hogy a fejedelem nem kérhet sem magának, sem a tanácsnak felhatalmazást.{{refhely|Trócsányi 1980|: 21. o.}}

Kezdetben a fejedelem joga volt kijelölni a fejedelmi tanács tagjait.{{refhely|ErdTört 1986|: I. 512. o.}} Az 1542. márciusi törvény, amely még [[Fráter György]] helytartó tanácsára vonatkozott, megszabta a tanács összetételét: egy-egy fő minden erdélyi megyéből, hét főt a [[Királyföld#A székek|szász székekből]] (a [[nagyszeben]]i, [[brassó]]i, [[segesvár]]i és [[beszterce]]i királybírót, illetve a [[erdélyi szászok|szászok]] által választott további három személyt), hét főt a [[székelyek]] állíthattak, egy fő pedig a gyulafehérvári káptalant képviselte.{{refhely|Trócsányi 1980|: 21. o.}} [[Brandenburgi Katalin]] esetében külön feltétel volt, hogy a tanácsba nem nevezhet ki külföldieket, csak a gubernator és a tanács beleegyezésével.{{refhely|Trócsányi 1980|: 20. o.}} [[Rhédey Ferenc erdélyi fejedelem|Rhédey Ferenc]] uralkodásától kezdve a fejedelmi tanács tagjait nem a fejedelem nevezte ki, hanem az országgyűlés választotta őket.{{refhely|Trócsányi 1980|: 21. o.}}

A tanácsban egyaránt helyet kaptak a régi arisztokrácia tagjai, a hivatali vagy katonai vagy egyházi pályán újonnan felemelkedettek, illetve kisebb mértékben ezek leszármazottai. A [[erdélyi szász univerzitás|szász univerzitást]] képviselői a kezdeti időszakot követően ritkán kerültek be a tanácsba, az egyházak képviselői pedig – leszámítva az 1542-es helytartói tanácsot, egyetlen esetben sem. {{refhely|Trócsányi 1980|: 37–39. o.}} Az országos tisztségviselők (kancellár, főgenerális, kincstartó, az országgyűlés elnöke, a fejedelmi tábla elnöke) számos esetben bekerültek a fejedelmi tanácsba, de erre nézve nem volt semmiféle szabály.{{refhely|Trócsányi 1980|: 40. o.}}

Alárd Ferenc (1599–1601), Alia Farkas (1612–1621?), Andrási Márton (1558–1551?), Apafi Gergely (1564–1584), Apafi György (1630–1635), Apafi István (1581–1582?), Apafi István (1668–1669), Apafi Miklós (1584?–1597), Georg Armbruster (1680–1685), Bagdy György (1542), [[Balassa Menyhért]] (1551, 1556–1561), Balassi Ferenc (1613–1622), Bálint segesvári bíró (1542), [[Bánffy Dénes (főispán, 1630–1674)|Bánffy Dénes]] (1664–1674), [[Bánffy Farkas (főispán)|Bánffy Farkas]] (1566–1589), Bánffy Gábor (1597–1600), [[Bánffy György (udvari főkapitány)|Bánffy György]], (1575) [[Bánffy György (dobokai főispán)|Bánffy György]] (1658–1659), [[Bánffy György (Fehér megyei főispán)|Bánffy György]] (1687–1690), Bánffy Pál (1575), Bánffy Zsigmond (1658–1682), Barcsai András (1602), [[Barcsay Ákos]] (?–1658), Barcsai Mihály (1681–1683), Basa Tamás (1653?–1669?), [[Báthori András (főudvarmester)|Báthori András]] (1556–1563), [[Báthori György]] (1556–1558), [[Báthori István (váradi főkapitány)|Báthori István]] (1563–1571), [[Báthori István (főispán)|Báthori István]] (1581–1594), [[Batthyány Orbán]] (1546), Bebek Ferenc (1556–1558), Bedő István (1606), [[Bekes Gáspár|Békes Gáspár]] (?–1573), Békes László (1558), Béldi Kelemen (1625?–1627), [[Béldi Pál]] (1662?–1678), [[Johann Benkner (bíró)|Johann Benkner]] (1556), [[Johann Benkner (városi tanácsos)|Johann Benkner]] (1613–1618), Bernáld Balázs (1548), [[Berzeviczy Márton]] (1574–1575), [[Bethlen Elek (főispán)|Bethlen Elek]] (1680–1690), [[Bethlen Farkas (főkapitány)|Bethlen Farkas]] (1542–1548), [[Bethlen Farkas (főispán)|Bethlen Farkas]] (1614–1618), [[Bethlen Farkas (kancellár)|Bethlen Farkas]] (1664–1679), [[Bethlen Ferenc]] (1648–1654), [[Bethlen Gábor]] (1609–1612), keresdi Bethlen Gergely (1558–?), iktári Bethlen Gergely (1561–1567), bethleni [[Bethlen Gergely (főkapitány)|Bethlen Gergely]] (1678–1690), Bethlen György (1559–?, [[Bethlen István erdélyi fejedelem|Bethlen István]] (?–1629), [[Bethlen János (főispán)|Bethlen János]] (1658–1678), [[Bethlen Miklós (kancellár)|Bethlen Miklós]] (1689–1690), [[Giorgio Biandrata]] (?–?), Bocskai György (1569), [[Bocskai István]] (1581?–1604), Bodoni István (1599–1601), Bogáthi Menyhért, [[Bogáthi Miklós]] (1603), Bornemisza Boldizsár (1599–1608), Bornemisza Farkas (1560-as évek), Bornemisza János (1624–1629), Csáky Dénes (1581–?), [[Csáky István (katona)|Csáky István]] (1600–1602), [[Csáky István (tárnokmester)|Csáky István]] (1630), [[Csáky Mihály (kancellár)|Csáky Mihály]] (1548–1551, 1556–1571), Cserényi Farkas (1614–1630), Cserepovics Miklós (1556–1558), Csomortáni Tamás (1601), Dengeleghi Mihály (1610), Ebeni István (1659–1666), [[Erdélyi István (főispán)|Erdélyi István]] (1616–1642), Farkas Miklós (1556), Andreas Fleischer (1663?–1676), [[Forgách Ferenc (váradi püspök)|Forgách Ferenc]] (1570–1575), Forró Miklós (1556–1564), [[Valentin Frank von Frankenstein]] (1686–1690), [[Fráter György]] (1540–1551), Fráter István (1621), [[Johann Fuchs (bíró)|Johann Fuchs]] (1542), Gálffy János (1578–1593), Gerendi Antal (1548), [[Ghiczy János|Ghyczy János]] (1585?–1589), György segesvári polgármester (1548), Kolomann Franz Gotzmeister (1615–1633), Gyerőffy György (1613–1618/19?), Gyerőffy Mihály (1556–1560), Gyulaffi László (1570–1579), Gyulaffi László (1570–1579), Gyulaffi Sámuel (1605), [[Gyulay Ferenc (főispán)|Gyulay Ferenc]] (1687–1690), Gyulay Mihály (1560–1560-as évek), [[Gyulai Pál (történetíró)|Gyulay Pál]] (?–1592), [[Hagymási Kristóf]] (1556–1578), [[Haller Gábor (főispán)|Haller Gábor]] (1605–1607), [[Haller Gábor (főgenerális)|Haller Gábor]] (1653–1663), [[Haller István (főispán)|Haller István]] (1629–1657), [[Haller János (főispán)|Haller János]] (1660?, 1664–1690), Haller Pál (1669–1685), Haller Péter (1556), Johann Haupt (1685?–1686), Hegyessy Mihály (1542), Michael Hermann (1658–1660), [[Albert Huet]] (16. század vége), Georg Huet (1542), Huszár Mátyás (1649–1652), Iffju János (1576–1594), [[Imreffi János]] (1605–1606, 1608–1612), Jakcsi György (1556), [[Jósika István]] (?), Kákoni István (1610–?), Kamuthy Balázs (1613–1624), Kamuthy Farkas (1610–1626), Kapy András (1622–1634), Kapy György (1659–1661), [[Kassai István (ítélőmester)|Kassai István]] (1613–1644), Kékedi Zsigmond (1636–1638), Kemény Boldizsár (1613–1629) Kemény János (1556–1558), [[Kemény János erdélyi fejedelem|Kemény János]] (1649–1660), Kendy Antal (1542–1551, 1556–1558), [[Kendi Ferenc (főispán, Küküllő megye)|Kendy Ferenc]] (1542–1548, 1556–1558), [[Kendy Ferenc (főispán, Doboka megye)|Kendy Ferenc]] (1575–1594), [[Kendi István|Kendy István]] (1605–1610, 1614), [[Kendi Sándor|Kendy Sándor]] (1573–1594), Keressy Ferenc (1546), Keresztessi Ferenc (1659–1669), Keresztessi Pál (1612–1633), Keresztúri Kristóf (15951599), Kis Péter / Kis Ambrus (1551), [[Kornis Boldizsár]] (1607–1610), Kornis Ferenc (1658), Kornis Gáspár (1595–1601), Kornis Miklós (1548, 1556), [[Kornis Zsigmond (főispán)|Kornis Zsigmond]] (1629–1648), [[Kovacsóczy Farkas]] (1581–1594), [[Kovacsóczy István]] (1622?–1634), Kún Lázár (1548), Lázár György (1658–1660), Johann Lutsch (1659–1659), Macskási Boldizsár (1686–1690), Makó György (1603), Mikes Kelemen (1678–1686), [[Mikes Mihály]] (1658–1660), Mikola Ferenc (1566–1568), Mikola János (1615–1626), Mikola László (1542–?), Mikola Zsigmond (1678–1679), [[Mikó Ferenc]] (1622–1635), Mindszenti Benedek (1598–1601), [[Nagy András (főkapitány)|Nagy András]] (1610–1612), Nagy Tamás (1668–1670-es évek közepe?), Naláczi István (1677–1690), [[Naprágyi Demeter]] (1598–1600), [[Nemes János (politikus)|Nemes János]] (1678–1688), [[Némethy Gergely]] (1610–1612), [[Stanisław Nieżowski]] (1565?–1573?),{{refhely|Horn 2009|: 192–196. o.}} Nyári Benedek (1648), Ombozy Miklós (1560), Palóczi Boldizsár (1556), Perényi Ferenc (1556), Perényi Gábor (1556–1558), Pestessy László (1542), Petki István (1653–1667), [[Petki János]] (1605–1612), Petneházy István (1610–?), Petrityevith Horváth Kozma (1588), [[Petrovics Péter]] (1540–1550, 1556–1557), [[Péchi Simon]] (1614–1621), Prépostvári Zsigmond (1610–1612), Ravazdy György (1596–1599), Rácz György (1610), [[Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem|Rákóczi Zsigmond]] (1605–1607), [[Rhédey Ferenc (főispán)|Rhédei Ferenc]] (1603–1608), [[Rhédey Ferenc erdélyi fejedelem|Rhédei Ferenc]] (1647–1657), Rhédei Ferenc (1670–1683), Rhédei László (1659–1662), Sarmasági Zsigmond (1613–1616), Sennyei Miklós (1609–1610), [[Sennyey Pongrác|Sennyei Pongrác]] (1593–1601, 1607–1610), Valentin Seraphin (1634–1639?), Serédi István (1647–1657), Sombori László (1581–1590), [[Statileo János]] (1541–1542), [[Sulyok István (főispán)|Sulyok István]] (1649–1656), Christian Szabó (1687–1690), Szalánczi István (1636–1647), Szalánczi János (1556–1563), [[Székely László (főispán)|Székely László]] (1680–1690), [[Székely Mózes erdélyi fejedelem|Székely Mózes]] (1600–1601), Szentpáli János (1603), Szilvási Boldizsár (1607–1610), Vincent Szőcs (1548), [[Teleki Mihály (kancellár)|Teleki Mihály]] (1670–1690), Thabiassy János (1542), [[Tholdalagi Mihály (erdélyi főúr, 1580 k. – 1642)|Tholdalagi Mihály]] (1635–1642), Tholdi István (1599–1603), Thoroczkay László (1603), Thyroskai Ferenc (1542), [[Tompa István (bán)|Tompa István]] (1573–1578?), [[Török János (katona|Török János]] (1556), Trauzner Lukács (1603, 1607–1608), Ugron András (1661–1663), Valkay Miklós (?–1562), Varkocs György (1608–1610), Vas György (1593–1594), Wesselényi István (1610–1614), Matthias Zemriger (1678–1680), [[Zólyomi Miklós]] (1658–1667). Név nélkül, csak tisztségével említve szerepelt a nagyszebeni királybíró (1548, 1605), illetve a gyulafehérvári káptalan egy tagja (1542).