„V. Károly francia király” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a 4 link egyértelműsítés AWB |
a Toledo egyértelműsítése (WP:BÜ), apróbb javítások |
||
89. sor:
Az összecsapások végeztével számos zsoldos elvesztette megélhetését, és a francia alattvalókon kezdett élősködni. A király és fivérei a kompániák által sanyargatott lakosság támogatásával keményen felléptek ellenük, ám ezzel csak mérsékelni tudták dúlásaikat. Károlynak azonban kezére játszottak az [[Ibériai-félsziget|ibériai]] események. Du Guesclin vezetésével [[Kasztília|Kasztíliába]] küldte őket, hogy megsegítsék [[II. Henrik kasztíliai király|Trastámarai Henriket]], [[XI. Alfonz kasztíliai király|XI. Alfonz]] trónkövetelő fattyát a legitim utód, [[I. Péter kasztíliai király|I. (Kegyetlen) Péter]] ellenében. V. Károly kezdettől fogva ellenséges volt Péterrel szemben, mivel az rosszul bánt feleségével, a király sógornőjével, [[Bourbon Blanka kasztíliai királyné|Bourbon Blankával]], míg Henrik régóta igyekezett jó viszonyt kiépíteni a francia uralkodóval. A király [[V. Orbán pápa|V. Orbánnal]], az [[avignon]]i [[pápa (egyházfő)|pápával]] egyetértésben egy [[Córdoba tartomány (Spanyolország)|Córdoba]] ellen indítandó [[keresztes hadjárat]] örve alatt elküldte hát a [[nagy kompánia|nagy kompániát]] Kasztília felé. A jövedelmeit megcsapoló zsoldosok eltávolításában szintén érdekelt pápa által finanszírozott akció fényes és gyors sikert hozott: még [[1366]] folyamán sikerült a [[Kasztíliai Királyság]] zömét Henrik kezére juttatniuk.
Péter féltestvére és V. Károly seregei ellenében [[1366]]. [[szeptember 23.|szeptember 23-án]] szövetkezett az [[Aquitania|Aquitaniát]] kormányzó Fekete Herceggel és Gonosz Károllyal. A [[languedoc]]i zsoldosokból toborzott ellenséges sereg a du Guesclin tanácsa ellenére vállalt [[nájerai csata|nájerai ütközetben]] szétverte Henrik kompániáit, de a Fekete Herceg nem élvezhette ki sikerét: seregét a hideg illetve [[vérhas]] és [[malária]] tizedelte meg, így kénytelen volt visszavonulni [[Guyenne]]-ba. Henrik így egy újabb francia sereggel térhetett vissza, és [[1367]]-ben legyőzte a [[Toledo (Spanyolország)|Toledo]] felmentésére siető Pétert. A trónkövetelő döntő diadalt aratott, bár Péterrel csak [[1369]]-ben számolt le végleg. Du Guesclin és megfogyatkozott számú zsoldosai így 1367-ben hazatérhettek, ahol Guyenne határában szélnek eresztették őket. Az ismét rabolni kezdő kompániák egy része megindult Párizs felé, de ezeket a királyi erők szétverték, maradékaikat pedig az 1368 végétől újrakezdődő angol háborúba sikerült bevonni.<ref>Françoise Autrand: Charles V. Fayard, 1994. p. 546</ref>
=== Kiújul az angolok elleni harc ===
| |||