Wikipédia

„II. Henrik angol király” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
12akd (vitalap | szerkesztései)
166 341 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
98. sor:
Kora szokásainak megfelelően és a normann királyok hagyományait követve, II. Henrik is mindent elkövetett, hogy a király fennhatósága alatt tartsa az egyházat. 1164. január 30-án a Clarendon Palace-ban a király kiadott 16 rendeletet, amelyek arra irányultak, hogy csökkentsék Róma befolyását az angol egyház felett. A polgári bíróságokat pedig felhatalmazta, hogy az egyházi viták és perek felett is ítélkezzenek. Emellett igyekezett saját támogatóit és rokonait ültetni a legfontosabb egyházi méltóságokba, egyik törvénytelen fia Lincoln püspöke és York érseke lett. Henrik népszerűsége és befolyása révén a rendeleteket széles körben elfogadták, de a frissiben kinevezett canterbury érsek, [[Canterburyi Szent Tamás|Becket Tamás]], megtagadta az engedelmességet.
 
Henrik nem tűrhette, hogy akaratának ellenszegüljenek és 1164. október 8-án [[Northampton]]-ba, a király tanács elé idézte Becket Tamást, akinek a király méltóságának megsértéséért és kötelességszegésért kellett felelni. Becket, akit az ülésen egyhangúlag bűnösnek találtak, Franciaországba menekült és Henrik ellenségének, [[VII. Lajos francia király]] pártfogásába adta magát. Közel két évet töltött a Pontigny-[[pontigny]]i [[ciszterciek|ciszterci]] apátságban, amíg Henrik fenyegetései miatt onnan is távoznia kellett. A helyzet orvoslására Becket az egyház rendelkezésére álló eszközöket, a [[kiközösítés#vallási kiközösítés|kiközösítést]] és a pápai [[interdiktum]]ot akarta használni, de [[III. Sándor pápa]] a tárgyalásos megoldás híve volt. Ez után a pápa és Becket között is ellentétek támadtak, főleg amikor semmibe vette 1167-ben a helyzet rendezésére kiküldött pápai legátus rendelkezéseit.
 
Becket makacssága 1170-ben kezdett eredményeket hozni, amikor a békülékeny III. Sándor is azt fontolgatta, hogy egész Anglia lakosságát kiközösíti Henrikkel együtt. Henrik, akit megrémisztett ez a lehetőség, fontolóra vette annak lehetőségét, hogy Becket visszatérhet Angliába és elfoglalhatja hivatalát. Személyesen találkoztak Párizs mellett, hogy a visszatérésről tárgyaljanak és Becket itt ugyanolyan makacsnak bizonyult és semmilyen királyi beleszólást nem tartott elfogadhatónak egyházi ügyekben. Noha Becket ezután visszatérhetett Angliába, de ott azonnal kiközösítette azokat, akik Henrik pártját fogták a vitában.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/II._Henrik_angol_király”