„Székelykeresztúr” változatai közötti eltérés

[[1459]]-ben már mezőváros volt, ezt a rangját egészen [[1886]]-ig megőrizte. [[1559]]-ben [[Jagelló Izabella magyar királyné|Izabella királyné]] kiváltságlevelet adományozott a városnak. Katolikus iskolája [[1646]]-ban létesült. A Gyárfás udvarházban töltötte a [[segesvári csata]] előtti utolsó éjszakát [[1849]]. [[július 30.|július 30]]-án [[Petőfi Sándor|Petőfi]], az emléktáblát [[1928]]-ban avatták. A kertben álló körtefa alatt írta utolsó versét. <!-- A timafalvi temetőben a költőnek „legendai sírja” áll, amit Bálint Dániel temetkezési vállalkozó készitetettkészíttetett, egy urbánus legenda szerint a gazdag vállalkozó melléképületében hunyt el a nagy költő, és ezért készitettekészítette a sirtsírt, de végül nem temette oda el. -->

Kazatsay Miklós székelykeresztúri kereskedő házát 1910 –ben1910–ben a Székelykeresztúri Kaszinó vásárolta meg 31.000 Ft.-ért. A városi úri kaszinó Pap Ferenc szervező munkája után 1867 –ben1867–ben 60 taggal jött létre „Székelykeresztúri Városi Olvasó és Társalkodó Kör” néven. Alapszabálya szerint „A kör álljon a szellemi önképzés, társalgás és olvasás által, melyre szolgálnak az egylet által bizonyos időkben rendezendő társas körök zenével vagy anélkül, továbbá törvények által nem tiltott játékok.” A Székelykeresztúri Kaszinó első otthona az Aranykereszt vendéglő első emeleti helyiségében volt (a Csekefalvi utca piacra néző sarkán, később Nagy Domonkos háza). Az egyesület 1894 –től1894–től már Kaszinó néven működött. A századfordulón új székhelye először Lázár Márton vendgélőjevendéglője lett az 1910 –es1910–es évektől, majd az Ajvász ház emeletén bérelt magának helyiségeket. A Kaszinó tagsága gyorsan gyarapodott. Az I. világháborút megelőzően már 160 aktív tagja volt. Az 1920 –as1920–as évek elején a város életének igazi központja lett. Az épület helyiségeinek összevágásával kialakított nagyteremben tartotta összejöveteleit a Nőegylet, az Iparos Egylet és a Jótékonycélú Társaskör. A Kaszinó kertjében teniszpályát létesítettek. Az épületben Bányai János tanács 1927 –ben könyvtárat alapított, melynek tíz év múlva már kétezer kötete volt. 1937 –ben1937–ben a KaszínóKaszinó fennállásának hét évtizedes fennállását ünnepelte. Az 1937. február 2 –án2–án Nagy Béla fényképész által készített tablón a Kaszinó tizenkét elnöke: Pap Ferenc (1867-1871), Pap János (1871 – 1884), Sebestyén István (1884-1889), Gyárfás Endre (1889-1903), Apáthy Gyula (1903-1907), dr.Lengyel Árpád (1907-1908), Gálffy Kálmán (1908-1911), Barabás Lajos (1911-1916), Péterffy Albert (1916-1921), dr. Ferenczy Gábor (1921-1930), Jakab János (1930-1935), Elekes Domonkos (1935-től.<ref>Vofkori György: Székelykeresztúr képes története Polis, 2012, Kolozsvár ISBN 973 8341 03 5</ref><ref>Apáink arca Veszprém, 2009, ISBN 978 963 06 6757 9</ref>