„Kínai harcművészet” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Xia (vitalap | szerkesztései) |
a Vusu egyértelműsítése (WP:BÜ), apróbb javítások |
||
14. sor:
A [[20. század]] elejétől fogva igen részletes forrásokat találni, főképp mivel az 1920-as és 30-as években a [[Kuomintang]] által felállított Központi {{kínai|Gaoshu|Kaosu}} Intézet minden harcművészeti iskoláról igyekezett nyilvántartást készíteni.
Az 1950-es években a [[Kína|Kínai Népköztársaság]] létrehozta a {{kínai|[[
=== Eredetlegendák ===
40. sor:
A [[Csing-dinasztia]] bukását követő időszakban, a [[Második kínai–japán háború|japán megszállás]] és a [[kínai polgárháború]] alatt a harcművészet többek számára elérhetővé vált, mivel a véres események arra késztették a mestereket, hogy nyíltan tanítani kezdjenek. Többen úgy gondolták, a hagyományos harcművészetek oktatása elengedhetetlen a nemzeti büszkeség fenntartásához és egy erős nemzet felépítéséhez. Ennek eredményeképp kézikönyveket (拳谱, {{kínai|quán pǔ|csüan pu}}) publikáltak, létrejött egy gyakorlóakadémia, nemzeti megmérettetéseket rendeztek és bemutatócsoportokat küldtek külföldre.<ref name="Kennedy">{{cite book|last=Kennedy|first=Brian|coauthors=Elizabeth Guo|month=November|date=2005-11-11|title=Chinese Martial Arts Training Manuals: A Historical Survey|publisher=North Atlantic Books|isbn=1-55643-557-6}}</ref> Szerte Kínában és a tengeren túli kínai közösségekben is harcművészeti egyesületek alakultak. Többek között az 1928-ban létrehozott Központi Kuosu Akadémia (中央國術館/中央国术馆, {{kínai|Zhōngyāng guóshù guǎn|Csungjang kuosu kuan}}), valamint {{kínai|[[Huo Yuan Jia]]|[[Huo Jüan-csia]]}} 1910-ben alapított {{kínai|Jing Wu|Csing Vu}} Egyesülete is azért alakult, hogy a kínai harcművészeteket intézményesített formában oktassa és népszerűsítse.<ref>{{cite conference|first=Andrew|last=Morris|year=2000|title = National Skills: Guoshu Martial arts and the Nanjing State, 1928–1937|conference=2000 AAS Annual Meeting, March 9–12, 2000|conferenceurl=http://www.aasianst.org/absts/2000abst/wrld-toc.htm|location=San Diego, CA, USA|url=http://www.aasianst.org/absts/2000abst/China/C-6.htm|accessdate=2008-06-04}}</ref><ref>{{cite book|first=Susan|last=Brownell|month=August|date=1995-08-01|title=Training the Body for China: sports in the moral order of the people's republic|publisher=University of Chicago Press|isbn=0-226-07646-6}}</ref><ref>{{cite book|first=J. A.|last=Mangan|coauthors=Fan Hong|year=2003|month=September|date=2002-09-29|title=Sport in Asian Society: Past and Present|publisher=UK: Routledge|pages=244|isbn=0-7146-5342-X}}</ref><ref>{{cite book|last=Morris|first=Andrew|month=September|date=2004-09-13|title=Marrow of the Nation: A History of Sport and Physical Culture in Republican China|publisher=University of California Press|isbn=0-520-24084-7}}</ref> 1932-től tartományi és országos versenyeket rendeztek a harcművészetek népszerűsítésére. Az 1936-os [[1936. évi nyári olimpiai játékok|berlini olimpián]] kínai harcművészek először tartottak bemutatót nemzetközi közönség előtt.<ref>{{cite book|url=https://books.google.com/books?id=Q1Crc1bO9xgC&lpg=PA45&ots=CyATTv_gRH&dq=chinese%20martial%20art%20demonstration%20berlin%20olympics%201936&pg=PA45#v=onepage&q&f=false|title=Olympic dreams: China and sports, 1895-2008|last=Xu|first=Guoqi|pages=45|publisher=Harvard University Press|year=2008|isbn=978-0-674-02840-1}}</ref> A kormány bevezette a ''{{kínai|guoshu|kuosu}}'' (國術) fogalmát, melynek jelentése „nemzeti művészet”. A ''{{kínai|guoshu|kuosu}}'' sok más sportág mellett a harcművészetet is magába foglalta és rendszert próbált vinni a harcművészetekbe is, versenyszabályok felállításával.<ref>{{cite journal|url=https://books.google.com/books?id=8ZG1tmt7nmkC&lpg=PA26&dq=Guoshu&pg=PA24#v=onepage&q=Guoshu&f=false|title=Reconstructing the Indigenous Physical Culture in China|publisher=Journal of Chinese Martial Studies|pages=24-31|year=2009|accessdate=2011-9-30}}</ref>
A [[Kínai Népköztársaság]] létrejöttekor a kommunista uralom elől sok harcművész elhagyta az országot, [[Kínai Köztársaság|Tajvanra]] vagy [[Hongkong]]ba települtek át,<ref>Amos, Daniel Miles (1983) "Marginality and the Hero's Art: Martial artists in Hong Kong and Guangzhou (Canton)", University of California at Los Angeles (US), July 1984, UM 8408765</ref> illetőleg más országokba, nyugatra költöztek. A [[kulturális forradalom]] idején a hagyományos harcművészetek gyakorlását a kormányzat nem támogatta.<ref name="Mastering Yang Style Taijiquan">{{cite book|last=Fu|first=Zhongwen|title=Mastering Yang Style Taijiquan|month=May|date=2006-05-09|publisher=Blue Snake Books|location=Berkeley, California|isbn=1-58394-152-5 (trade paper)|others=Louis Swaine}}</ref> A harcművészeteket szigorú kontroll alá vette a központi irányítás.<ref name="Mastering Yang Style Taijiquan"/> A Népköztársaság a szabályok közé szorított, központilag felügyelt [[Vusu (harcművészet)|vusu]], mint sportág gyakorlását promótálta, az egyéni, családi hagyományokon alapuló harcművészeti iskolák helyett.<ref name="Mastering Yang Style Taijiquan"/>
1958-ban létrejött a Kínai Vususzövetség, a vusuzók felkészítésének felügyeletére. Megalkották a vusu versenyszabályait, tantervét, az edzőkkel szemben támasztott követelményrendszert és mind a közép- valamint felsőoktatásban bevezették a vusu oktatását. Az 1980-as években a hagyományos harcművészetek korábban radikális elnyomása némileg enyhült, ahogy Kína reformokat vezetett be az élet minden területén.<ref>{{cite book|last=Kraus|first=Richard Curt|month=April|date=2004-04-28|title=The Party and the Arty in China: The New Politics of Culture (State and Society in East Asia)|publisher=Rowman & Littlefield Publishers, Inc.|pages=29|isbn=0-742-52720-4}}</ref> 1979-ben újraértékelték a vusu oktatási és versenyeztetési rendszerét. 1986-ban létrehozták a Nemzeti Vusukutató Intézetet.<ref>{{cite book|first=Wu|last=Bin|coauthors=Li Xingdong and Yu Gongbao|month=January|date=1995-01-01|title=Essentials of Chinese Wushu|isbn=7-119-01477-3|publisher=Foreign Languages Press|location=Beijing|unused_data=видавництво=Beijin:Foreign Languages Press; New Ed edition}}</ref>
48. sor:
==Csoportosítás==
{{fő|kínai harcművészeti stílusok|kínai harcművészetek listája}}
[[Fájl:Taichi shanghai bund 2005.jpg|bélyegkép|250px|{{kínai|[[Jang-stílus|Yang-stílusú]]|[[Jang-stílus
A kínai harcművészeteket töbféle szempont szerint is csoportosítani lehet. Földrajzi megkülönböztetés szerint beszélhetünk északi (北拳, {{kínai|běiquán|pejcsüan}}) és déli (南拳, {{kínai|nánquán|nancsüan}}) harcművészetekről. Azokat a stílusokat, amelyek a ''{{kínai|[[csi]]|[[qi]]}}''re fókuszálnak, [[belső harcművészeti stílusok|belső stílusnak]] (内家拳, {{kínai|nèijiāquán|nejcsiacsüan}}) nevezik, míg azokat, amelyek az izomzat fejlesztését és a kardiovaszkuláris erőnlét javítását tűzik ki célul, [[külső harcművészeti stílusok|külsőnek]] (外家拳, {{kínai|wàijiāquán|vajcsiacsüan}}).<ref name="kennedy chapter 7">{{cite book| title = Chinese Martial Arts Training Manuals: A Historical Survey| language = angol| id = ISBN 978-1-58394-194-2| pages = 78-84| author = Brian Kennedy| coauthors= Elizabeth Guo| url = https://books.google.com/books?id=iSDt-uhm6t0C&lpg=PA129&dq=styles%20of%20chinese%20martial%20arts&pg=PA7#v=onepage&q=styles%20of%20chinese%20martial%20arts&f=false| year = 2005| publisher= Blue Snake Books}}</ref> A belső és külső csoportosítást (más szavakkal [[kemény és lágy (harcművészet)|kemény és lágy technikák]]) sok bírálat éri. A csoportosítás szerint minden stílus besorolható egyik vagy másik csoportba, illetőleg a belső stílusokat általában eredendően védekező, a külsőket pedig támadó stílusnak tartják.<ref name="kennedy chapter 7"/> A kritika szerint azonban nincsenek kizárólag belső vagy külső elemekre koncentráló stílusok, egy jó harcművészeti stílusnak ezek egészséges keverékének kell lennie.<ref name="china.org.cn">{{cite web|url=http://www.china.org.cn/english/travel/227201.htm|title=Categorizing styles of Chinese martial arts |publisher=china.org.cn|accessdate=2011-10-28|date=2007-10-8}}</ref>
Aszerint is lehet csoportosítani a kínai harcművészeteket, hogy a stílus mely technikákra fókuszál elsősorban: ütésekre és rúgásokra, birkózásra vagy fegyverhasználatra.<ref>{{cite book| title = Chinese Martial Arts Training Manuals: A Historical Survey| language = angol| id = ISBN 978-1-58394-194-2| pages = 7| author = Brian Kennedy| coauthors= Elizabeth Guo| url = https://books.google.com/books?id=iSDt-uhm6t0C&lpg=PA129&dq=styles%20of%20chinese%20martial%20arts&pg=PA7#v=onepage&q=styles%20of%20chinese%20martial%20arts&f=false| year = 2005| publisher= Blue Snake Books}}</ref> A közös jellemzők alapján a stílusok a következő kategóriákba is sorolhatóak: család (家, {{kínai|jiā|csia}}), irányzat (派, {{kínai|pài|paj}}) vagy iskola (門, {{kínai|mén|men}}). A közös jellemzők lehetnek például a különféle állatok mozgását imitáló fizikai gyakorlatok (például [[imádkozó sáska (harcművészet)|imádkozó sáska]], [[daru
=={{kínai|Wushu|Vusu}}==
62. sor:
A hagyományos kínai harcművészeti iskolákban tanulók, illetve a [[Saolin kolostor|saolin szerzetesek]] a harcművészetet nem csak önvédelmi célokra és az elme fejlesztésére alkalmazzák, hanem erkölcsi rendszerként is foglalkoznak vele.<ref name="Hsu">{{cite book|last=Hsu|first=Adam|month=April|date=1998-04-15|title=The Sword Polisher's Record: The Way of Kung-Fu|publisher=Tuttle Publishing|edition=1st|isbn=0-8048-3138-6}}</ref><ref>{{cite book|last=Deng|first=Ming-dao|month=December|date=1990-12-19|title=Scholar Warrior: An Introduction to the Tao in Everyday Life|publisher=HarperOne|edition=1st|isbn=0-062-50232-8}}</ref>
A 武德 ''[[vutö|({{kínai|wude|vutö}}]])'', a „harci erkölcs” írásjegye a 武 ''({{kínai|wu|vu}})'', azaz „harc” és a 德 ''({{kínai|de|tö}}'', „erkölcs, erény, morál” jelentésű írásjegyek összetétele.<ref>{{cite web|url=http://www.morphologic.hu/kinai/index.php|title=Kínai-magyar szótár: keresés: külön 武 és 德 |publisher=morphologic.hu|accessdate=2011-10-28}}</ref> A saolinok felfogása szerint egy harcosnak nem csak azt kell megtanulnia, hogy alkalmazza a technikákat, de azt is, hogyan éljen „tiszteletre méltó életet” (高尚的生活, {{kínai|gāoshàng de shēnghuó|kaosang tö senghuo}}).<ref name="shaolinse wude">{{cite web|url=http://www.shaolin.cn.com/site/articles/shaolin_wude/|title=Shaolin Wude|publisher=shaolin.cn.org|accessdate=2011-10-28}}</ref> A koncpeció első említésére már az Kr.e. hatodik századból is van példa.<ref name="shaolinse wude"/>
A ''{{kínai|wude|vutö}}'' szerint a harcos cselekedeteit és gondolkodásmódját is meghatározzák az erkölcsi normák, melyek a következőek:<ref name="shaolinse wude"/>
{| {{széptáblázat}}
136. sor:
{{fő|harcművészeti film|hongkongi harcművészeti filmek|wire-fu|vu-hszia}}
A kínai harcművészetek a modern kínai [[populáris kultúra]] szerves részét képezik.<ref>{{cite conference | first = Wei | last = Zhang | coauthors = Tan Xiujun | title = Wushu | booktitle = Handbook of Chinese Popular Culture | pages = 155–168 | publisher = Greenwood Publishing Group | year = 1994 | id = 9780313278082}}</ref> A harcművészeteken alapuló irodalmi illetve filmes műfaj, a {{kínai|[[wuxia]]|[[vu-hszia]]}} nagy népszerűségnek örvend, a legismertebb alkotások között vannak [[Tsui Hark]] (pinjin: Xu Ke, magyaros: Hszü Ko) filmjei, valamint {{kínai|[[Yuen Woo-ping]]|[[Yuen Woo-ping|Jüan Ho-ping]]}} látványosan koreografált alkotásai.<ref name="definition">{{cite web|last=Yin|first=Eric|title=A definition of "wuxia" and "xia"|url=http://www.heroic-cinema.com/eric/xia.html|publisher=Heroic Cinema|accessdate=2010-8-17}}</ref> Az 1970-es évek óta a [[harcművészeti film]]ek is nagyon népszerűek, bár az 1990-es évekre csökkent irántuk a kereslet.<ref>{{cite news |url=http://www.nytimes.com/2009/05/23/sports/23karate.html|title=Contender Shores Up Karate’s Reputation Among U.F.C. Fans |accessdate=2010-01-30 |work= [[The New York Times]] |publisher= |date= 2009-05-23| first=R. M. | last=Schneiderman}}</ref> A 2000-es évek óta a kínai harcművészeti filmek újra visszakerültek a nemzetközi köztudatba, köszönhetően például az [[Oscar-díj]]as ''[[Tigris és sárkány (film)|Tigris és sárkány]]''nak (2000), a ''[[Hős (film, 2002)|Hős]]''nek (2002) vagy ''[[A repülő tőrök klánja|A repülő tőrök klánjának]]'' (2004). A filmvászon leghíresebb kínai harcművészei közé tartozik [[Bruce Lee]], [[Jackie Chan]], [[Jet Li]], [[Sammo Hung]] és [[Yuen Biao]]. A kínai harcművészetek [[hollywood]]i filmekben is gyakran szerepelnek, például a ''[[Mátrix (film)|Mátrix]]''-trilógiában, a ''[[Kill Bill 1.|Kill Bill]]''ben, a ''[[Kung-fu (televíziós sorozat, 1972)|Kung-fu]]'' című televíziós sorozatban. Utóbbi az egyik legelső észak-amerikai televíziós sorozat volt, amelyik a kínai harcművészetek filozófiai-spirituális mondanivalóját is megpróbálta közvetíteni.<ref>{{cite book|last=Pilato|first=Herbie J.|month=May|date=1993-05-15|title=Kung Fu Book of Caine|publisher=Tuttle Publishing|edition=1st|isbn=0-804-81826-6}}</ref><ref>{{cite book|last=Carradine|first=David|month=January|date=1993-01-15|title=Spirit of Shaolin|publisher=Tuttle Publishing|isbn=0-804-81828-2}}</ref>
A harcművészeti filmek nyomán számos [[videojáték]] is megjelent, például Jackie Chan, Bruce Lee és Jet Li arcával és mozdulataival, de arra is találunk példát, amikor a harcművészeti videojáték alapján készítettek később filmet. Ilyen többek között a ''[[Mortal Kombat]]'' és a ''[[Tekken]]''; mindkettőben szerepelnek kínai harcművészetekkel küzdő szereplők.
A harcművészet a [[pekingi opera|pekingiopera-előadások]] részét is képezi,<ref>{{cite web|url=http://english.peopledaily.com.cn/features/music/peking.html|title=Peking Opera|publisher=People's Daily Online|accessdate=2011-9-30}}</ref> ahol külön szereplő személyesíti meg az akrobatikus táncelemeket végrehajtó ''{{kínai|wǔshēng|vuseng}}''ot („katona; harcos”).<ref>{{cite web|url=http://library.thinkquest.org/03oct/01397/chrtshen.htm|title=The Chinese Stage - Male Role : Sheng|publisher=ThinkQuest|accessdate=2011-9-30}}</ref>
A [[manhua|kínai képregények]] egy része is harcművészeti témájú.<ref>{{cite web|url=http://pi.library.yorku.ca/dspace/bitstream/handle/10315/2474/jpc-final.pdf|format=pdf|last=Wong|first=Wendy Siuyi|publisher=York Ubiversity|title=Manhua: The Evolution of Hong Kong Cartoons and Comics|accessdate=2011-9-30}}</ref>
| |||