„Szil (település)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Terület és népsűrűség adatok frissítése 2016-os adatokkal AWB
a →‎Története: Egyértelműsítés
30. sor:
A település neve egy [[1230]]-ban kelt oklevélben tűnik fel először. [[1492]]-ben megkapta a [[mezőváros]]i rangot, a térség jelentős központja volt már akkor is. Egyes feljegyzések szerint már a 16. században több mint 3000 ember lakta Szilt. Mai templomának elődje a 18. század elején épült, körülötte temető terült el még 1887-ben is. A falu népessége a 19. század közepén 2500-3000 között volt, csak mezőgazdaságból éltek. A roma közösség 1870 körül került a faluba, ma is mintegy százan élnek Szilban, gyakori családnév a Karika, az Orsós és a Balogh közöttük. Gyakori magyar nevek: Mészáros, Boda, Domonkos, Ruzsits, Kovács, Gyurasits, Perlaky és Jakab.
 
A 19. század második felében a Schlitter család is jelen volt a faluban, gyanítják a helyiek, hogy a 2009-ben megtalált vaskoporsóban is egy Schlitter-sarj pihen. A közeli téglagyáruk tette őket gazdaggá. [[1886]] körül új templom építését sürgették a sziliak, a régi életveszélyessé vált. 1887-ben lebontották, a temetőt megszüntették és áthelyezték. Az új templomot és a mellette lévő parókiát az[[az utolsó vacsora]] tiszteletére szentelték föl 1890-ben, Gyurasits János bíróskodása idején. Az épület robusztus, egyhajós, neoromán stílusú. Azóta 1990-ben (Gyurasits Ottó végezte a festőmunkát) és 2004-05 között is restaurálták, többek közt Czigány Jenő hagyatékából. Jelenlegi misézője Ács Lajos kanonok atya.
 
A századfordulón több középület is épült: kultúrház, postahivatal, iskola, zárda, a későbbi tanácsháza vagy a mai gyógyszertár. A faluban gyakoriak a tömésházak még a '30-as években is. Többségben bakdúcos fedélszékek készültek, néhol még ma is ilyen épül. A világháborúkban sokan elestek, [[zsidók]]at is hurcoltak el, akik közül csak páran tértek haza. A 20. század derekán a lakosság 3000 fő körül volt, ekkor kezdett csökkenni a városba költözők miatt. A maszek világban népszerű volt a „[[Cikória|cigóri]]” nevű kávénövény termesztése. 1959-60-ban termelőszövetkezet alakult Győzelem néven, melyet többször is elismeréssel illettek. Ugyancsak fejlett volt a Kovács János vezette Szil és Vidéke Takarékszövetkezet 1962 és 1987 között.