Főmenü megnyitása

Módosítások

túl sok kép, kékít stb.
{{település infobox}}
'''Vicebszk''' (régebben oroszosan: ''Vityebszk''; [[belarusz ábécé|belarusz betűkkel]]: ''Віцебск''; [[orosz ábécé|orosz betűkkel]]: ''Витебск''; [[lengyel nyelv|lengyel írással]]: ''Witebsk'') járási jogú nagyváros [[Fehéroroszország]] északi részén, a [[Vicebszki terület]] és a [[Vicebszki járás]] székhelye, az ország 4. legnépesebb városa. [[Fájl:Wizebsk-pos.jpg|bélyegkép|Vicebszk Fehéroroszország térképén]][[2006]]-ban 342,2 ezer lakosa volt. [[Minszk]]től 273 km-re (közúton) északkeletre fekszik a [[Daugava|Nyugati-Dvina]], a ''Lucsesza'' és a ''Vityba'' folyók összefolyásánál, ez utóbbiról kapta a nevét is.
[[Fájl:Vitebsk street.jpg|bélyegkép|jobbra|Vicebszk belvárosa, a Lenin utca]]
 
== Történelem ==
A Krivics törzsszövetség településeként [[974]]-ben alapították, első írásos említése egy [[1021]]-es évkönyben található. A [[Polock|Polocki Fejedelemséghez]] tartozott a [[12. század]]ig, amikor megalakult az önálló ''Vityebszki Fejedelemség''. Ekkoriban – mivel több kereskedelmi út kereszteződésénél feküdt – vált fontos várossá. [[1320]]-ban a Litván Nagyfejedelemséghez került, majd később a lengyel-litván unió része lett. 1597-ben kapott magdeburgi városi jogokat. A katolikus vallási elnyomás ellen a város lakosai többször felkeltek, a legjelentősebb az [[1623]]-as felkelés volt. [[1772]]-ben Oroszországhoz került; [[1796]]-ban a ''Belorusz Kormányzóság'', majd [[1802]]-től a ''Vityebszki Kormányzóság'' székhelye lett. A [[20. század]] elejére az ország egyik legjelentősebb városa volt, [[1913]]-ban 109 ezer lakosa volt. [[1898]]-ban a belorusz városok közül elsőként Vicebszkben indult meg a villamosközlekedés. A [[19. század]] végén gyorsan fejlődött a munkásmozgalom (ekkoriban a város legnagyobb üzeme a belga befektető által alapított „Dvina“ lenszövő volt), [[1897]]-ben a zsidó kisiparosok (ekkoriban a város lakosságának ½-e zsidó volt) szervezete ''(bund)'', [[1903]]-ban pedig a kommunista [[Orosz Szociáldemokrata Munkáspárt|OSZDMP]] szervezet is megalakult. Ez utóbbi állt a városban [[1905]] októberében a sztrájkmozgalom élére. [[Fájl:VitebskOldCity.jpg|bélyegkép|balra|Vicebszk óvárosa, a Szuvorov utca]] Október 17-én a cári hatalom a kozák katonákkal verette szét a tüntető munkásokat. A városban [[1917]]. [[november 9.|november 9-én]] alakult meg a szovjethatalom. A szovjet időkben gyors iparosítás kezdődött, elsősorban a textilipar fejlődött gyorsan, de a fafeldolgozó ipar és a szerszámgépgyártás is gyors fejlődésen ment át. A város környéke ''(Markovscsina)'' iparosodott vidékké vált. A város jelentős része elpusztult a német megszállás (1941-1944) alatt. [[1944]]. [[június 26.|június 26-án]] szabadult fel a város, nagy része az ostrom alatt pusztult el. Az [[1939]]-ben még 167,4 ezer lakosságú város teljesen elnéptelenedett, lakossága elmenekült és csak az [[1960-as évek]] végére érte el háború előtti lélekszámát. A háború után a megsemmisült ipari üzemeket már 1950-re helyreállították. A háború után új üzemek létesültek (a [[Szovjetunió]] egyik legnagyobb házgyára, szőnyegkombinát stb.). Az 1970-es évektől az 1990-es évekig a város lakosságát kétszeresére növelte a falusi lakosság beáramlásával. [[1991]] januárjában tartották az első [[Marc Chagall]] fesztivált, [[1992]] júniusában pedig felavatták a város híres szülöttének emlékművét. 1992 óta a ''Szlavjanszkij Bazar'' szláv zenei fesztivál színhelye. Napjainkban Vicebszket az ország kulturális fővárosaként is emlegetik.[[Fájl:BFC Vitebsk Zamkovaya str.jpg|bélyegkép|A Zamkovaja utca a 20. század elején]]
 
A [[20. század]] elejére az ország egyik legjelentősebb városa volt, [[1913]]-ban 109 ezer lakosa volt. [[1898]]-ban a belorusz városok közül elsőként Vicebszkben indult meg a villamosközlekedés. A [[19. század]] végén gyorsan fejlődött a munkásmozgalom (ekkoriban a város legnagyobb üzeme a belga befektető által alapított „Dvina” lenszövő volt), [[1897]]-ben a zsidó kisiparosok (ekkoriban a város lakosságának fele zsidó volt) szervezete ''(bund)'', [[1903]]-ban pedig a kommunista [[Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt|OSZDMP]] szervezet is megalakult. Ez utóbbi állt a városban [[1905]] októberében a sztrájkmozgalom élére. [[Fájl:VitebskOldCity.jpg|bélyegkép|balra|Vicebszk óvárosa, a Szuvorov utca]] Október 17-én a cári hatalom a kozák katonákkal verette szét a tüntető munkásokat. A városban [[1917]]. [[november 9.|november 9-én]] alakult meg a szovjethatalom. A szovjet időkben gyors iparosítás kezdődött, elsősorban a textilipar fejlődött gyorsan, de a fafeldolgozó ipar és a szerszámgépgyártás is gyors fejlődésen ment át. A város környéke ''(Markovscsina)'' iparosodott vidékké vált. A város jelentős része elpusztult a német megszállás (1941-1944) alatt. [[1944]]. [[június 26.|június 26-án]] szabadult fel a város, nagy része az ostrom alatt pusztult el. Az [[1939]]-ben még 167,4 ezer lakosságú város teljesen elnéptelenedett, lakossága elmenekült és csak az [[1960-as évek]] végére érte el háború előtti lélekszámát. A háború után a megsemmisült ipari üzemeket már 1950-re helyreállították. A háború után új üzemek létesültek (a [[Szovjetunió]] egyik legnagyobb házgyára, szőnyegkombinát stb.). Az 1970-es évektől az 1990-es évekig a város lakosságát kétszeresére növelte a falusi lakosság beáramlásával. [[1991]] januárjában tartották az első [[Marc Chagall]] fesztivált, [[1992]] júniusában pedig felavatták a város híres szülöttének emlékművét. 1992 óta a ''Szlavjanszkij Bazar'' szláv zenei fesztivál színhelye. Napjainkban Vicebszket az ország kulturális fővárosaként is emlegetik.
== Gazdaság ==
 
== Gazdaság ==
Vicebszk fontos ipari központ, 2 nagy szerszámgépgyára traktoralkatrészeket és fogaskerék-megmunkáló gépeket állít elő. Jelentős ipari ágazat a televíziógyártás (a ''Vityaz'' márkájú televíziókészülékek az egész egykori Szovjetunióban ismertek). A textilipart a lenfeldolgozó üzem és a szőnyegkombinát képviseli, sokoldalú élelmiszeripara és fafeldolgozásó ipara is van. A város jelentős közúti és vasúti csomópont, folyami kikötő a Nyugati-Dvinán.
 
== Látnivalók ==
A város egyik legjellegzetesebb épülete az [[1775]]-ben épült ''városháza'' (ratusa), amely ma a történelmi múzeumnak ad otthont. Számos temploma közül a legértékesebb a [[12. század]]ban épült ''Blagovescsenszkij-templom'', az ország egyik legrégebbi műemléke a Nyugati-Dvina partján (a legenda szerint itt volt [[AlekszandrI. JaroszlavicsSándor Nyevszkijvlagyimiri nagyfejedelem|Alekszandr Nyevszkij]] fejedelem esküvője). Meg kell említeni még a ''Szt. Barbara-templom''ot (1884-1885), a Kazanszkaja-monostor ''Szentháromság-templom''át (Troickij, 1760) és a ''Pokrovszkij-templom''ot (1760).
[[Fájl:Vitebsk cityhall oct 2005.jpg|bélyegkép|A régi vicebszki városháza]]
A város egyik legjellegzetesebb épülete az [[1775]]-ben épült ''városháza'' (ratusa), amely ma a történelmi múzeumnak ad otthont. Számos temploma közül a legértékesebb a [[12. század]]ban épült ''Blagovescsenszkij-templom'', az ország egyik legrégebbi műemléke a Nyugati-Dvina partján (a legenda szerint itt volt [[Alekszandr Jaroszlavics Nyevszkij|Alekszandr Nyevszkij]] fejedelem esküvője). Meg kell említeni még a ''Szt. Barbara-templom''ot (1884-1885), a Kazanszkaja-monostor ''Szentháromság-templom''át (Troickij, 1760) és a ''Pokrovszkij-templom''ot (1760).
 
A 18. század közepén klasszicista stílusban épült egykori ''Kormányzói palotá''ban ünnepelte 1812-ben [[I. Napóleon francia császár|Napóleon császár]] 43. születésnapját. A palota előtt 1912-ben felállított obeliszk az [[Oroszországi hadjárat (1812)|1812 évi honvédő háború]] emlékét őrzi. Múzeumai közül a honismereti és a Marc Chagall-emlékműzeumotemlékmúzeumot, valamint a képtárat kell megemlíteni. [[Marc Chagall]] szülőháza ma szintén múzeum.
 
== Testvérvárosok ==
27 331

szerkesztés