„Kézimalom” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Vessző utáni szóközhiány, egyéb apróság javítása AWB |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
A '''kézimalom''' emberi erővel működtetett őrlőeszköz. A [[20. század]]ig a legtöbb falusi háztartás szokásos eszköze volt, korábban kenyér[[gabona]] őrlésére használták, az utóbbi időben azonban csak állatok [[takarmány]]ának darálására. A nagy [[malom|malmokéhoz]] hasonlóan legfontosabb alkatrésze két [[malomkő]] volt. A kövek őrlőfelülete sík vagy enyhén ívelt, lefelé lejtő volt.
A forgóköves kézimalmok már az [[ókor]] óta ismeretesek voltak, korábban a [[Újkőkorszak|neolitikum]]tól kezdődően, amikor a gabonamagavakat az ember először fogyasztani, majd termeszteni is kezdte, először két kő között dörzsölve őrölte a [[mag]]okat, és ebből fokozatosan fejlődött ki a forgóköves kézi malom, majd ennek gépesítésével a különböző [[szárazmalom|szárazmalmok]], [[vízimalom|vízimalmok]] és [[szélmalom|szélmalmok]]. Ilyen módon a technikai fejlődés során a kézimalmok fontos szerepet játszó lépcsőfokot jelentettek.
Az ókori malmok felső kövét az alsó kőbe rögzített [[Tengely (gépelem)|tengely]] körül lehetett forgatni. A felső kő közepén kialakított hengeres mélyedésbe öntötték a magokat, melyek lassan levándoroltak a két kő közé, a megőrölt [[liszt]] pedig a két kő közötti résen folyt ki. Később az alsó követ nagyobbra készítették és a felső kő számára bemélyedést faragtak ki, ami a felső kő megvezetésén kívül arra is szolgált, hogy a megőrölt lisztet ne engedje kifolyni, csak a perembe vágott kifolyónyíláson keresztül.
| |||