„Pattantyús: Gépész- és villamosmérnökök kézikönyve” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
a (Apród átnevezte a(z) Pattantyús Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve lapot a következő névre: Pattantyús: Gépész- és villamosmérnökök kézikönyve: Átneveztem nyelvi kocsmafali megbeszélés után.)
A '''Pattantyús Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve''' 11 kötetes kézikönyv-sorozat [[gépészmérnök]]ök és [[villamosmérnök]]ök számára. A sorozatot az 1950-es években kezdte szerkeszteni egy, a magyar mérnökök legjobbjaiból szerveződött szerkesztőbizottság, melynek vezetését [[1956]]-ban bekövetkezett haláláig [[Pattantyús-Ábrahám Géza|Pattantyús Á. Géza]] professzor látta el. Az ő munkája és a magyar gépészmérnökök több generációjának képzésben betöltött meghatározó szerepe tiszteletére a sorozatot róla nevezték el, annak ellenére, hogy a tényleges szerkesztési munkában már nem tudott részt venni: az első két kötet [[1960]]-ban jelent meg.
 
A kézikönyv-sorozat alapvető célja az volt, hogy az igen szerteágazó mérnöki szakterületek igényeinek megfelelő, a mindennapi munkát és a szélesebb áttekintést is lehetővé tevő összefoglaló munkát adjon a gyakorlati szakemberek kezébe.
 
A mű nem volt előzmények nélkül. Külföldön kiváló mérnöki kézikönyvek jelentek meg már a [[19. század]] végétől, ezek közül Magyarországon főleg a német [[Hütte (kézikönyv)|Hütte]] sorozat terjedt el, mivel a magyar gazdaság és ipar sok szállal kötődött a némethez, a szabványaink is nagyrészt a német [[DIN]] szabványok átvételéből származtak, és a műszaki értelmiség nyelvismerete is a [[20. század]] első felében a németre terjedt ki.
 
Az első magyar nyelvű átfogó kézikönyv a Pattantyús professzor vezetésével megszerkesztett kétkötetes Gépészeti Zsebkönyv volt, melyet először [[1937]]-ben adtak ki. Ez a mű nagyon fontos szerepet töltött be, kézikönyvként és tankönyvként is széles körben használták. A megnövekedett ismeretanyag és az [[iparosítás]] követelte meg az új kézikönyv-sorozat megalkotását, mely terjedelemben lényegesen meghaladta elődjét, csak az alaptudományokkal és anyagismerettel foglalkozó második kötet 152 [[Papírméret#Nemzetközi ívméret szabványok|A5]] terjedelmű ívből áll.
 
Az első kötet [[1960]]-ban jelent meg, a következő években sorra követte a többi, de sikerére jellemző volt, hogy az első kötetet már [[1961]]-ben újra kiadták, és ez így történt később a többi résszel is.
 
Az egyes fejezetek rövid elméleti összefoglalót adnak, majd a gyakorlati tervezési, gyártási és üzemelési tevékenységhez szükséges részletes ismereteket tartalmazzák igen sok ábrával, táblázattal, összefüggéssel, [[nomogram]]mal és szabványok ismertetésével.
 
A teljes mű igényességére jellemző, hogy bár megjelenése óta mintegy 50 év telt el, és az azóta eltelt gazdasági változások nem tették lehetővé a folyamatos korszerűsítését, bővítését - ma is haszonnal forgatják a mérnökök.
 
* 1. Matematikai képletek, táblázatok. Főszerkesztő: [[Sályi István]]
* 8. Villamos energia. Főszerkesztő: Vajta Miklós
* 9. A villamos energia felhasználása. Főszerkesztő: Vajta Miklós
* 10. Vezetékes hiradástechnikahíradástechnika. I. Elméleti alapok. Főszerkesztő: [[Koczka László]]
* 11. Vezetékes hiradástechnikahíradástechnika. II. Gyakorlati ismeretek. Főszerkesztő: Koczka László
 
== Forrás ==