|
== Története ==
=== Felfedezése és felhasználása ===
{{bővebben|A hidrogén-technológiák kronológiája}}
[[Fájl:Antoine-Laurent Lavoisier (by Louis Jean Desire Delaistre)RENEW.jpg|bélyegkép|180px|Antoine-Laurent de Lavoisier]]
A hidrogént [[Robert Boyle]] fedezte fel 1671-ben, és ő írta le azt a [[vas]]reszelék és híg [[sav]]ak közti reakciót, amely eredményeképpen hidrogéngáz keletkezett.<ref>Boyle,{{CitLib |aut=Robert "Boyle |tit=Tracts written by the Honourable Robert Boyle containing new experiments, touching the relation betwixt flame and air..."air… (|loc=London, England: |ann=1672).}}</ref><ref>{{cite web |firstauthor=Mark |last=Winter |year=2007 |url=http://education.jlab.org/itselemental/ele001.html |title=Hydrogen: historical information|publisher=WebElements Ltd |accessdate=20082017-0203-0525}}</ref> 1766-ban [[Henry Cavendish]] elsőként fedezte fel, hogy a hidrogén önálló elem; majd a gázt a fém-sav reakció nyomán „tűzveszélyes levegőnek” nevezte el. Úgy gondolta, hogy ez a „tűzveszélyes levegő” valójában azonos a hipotetikus, [[Flogisztonelmélet|flogiszton]] nevű anyaggal,<ref>{{citeCitLib web|capaut=Alan titleMusgrave |cap= Why did oxygen supplant phlogiston? Research programmes in the Chemical Revolution –|tit=Method Cambridgeand BooksAppraisal Onlinein –the Physical Sciences |loc=Cambrisdge |red=Cambridge University Press| accessdate |ann=1976 2011-10-22| url = httphttps://ebookswww.cambridge.org/chapter.jsf?bidcore/books/method-and-appraisal-in-the-physical-sciences/why-did-oxygen-supplant-phlogiston-research-programmes-in-the-chemical-revolution/05327AE675AD0157304A6C37BB36AB9D |accd=CBO9780511760013&cid=CBO9780511760013A0092017-03-25}}</ref><ref>Just the Facts—Inventions & Discoveries, School Specialty Publishing, 2005</ref> és továbbá 1781-ben megállapította, hogy a gáz elégésekor vizet termel. Az elem felfedezését rendszerint neki tulajdonítják.<ref name="Nostrand">{{citeCitLib encyclopedia| titlecap=Hydrogen | encyclopediatit=Van Nostrand'sNostrand’s Encyclopedia of Chemistry |loc=Hoboken pages=797–799| publisherred=Wylie-Interscience| year|ann=2005 |pag=797–799 |isbn=0-471-61525-0}}</ref><ref name="nbb">{{citeCitLib book|aut=John last=Emsley| first=John| titletit=Nature'sNature’s Building Blocks |loc=Oxford publisher|red=Oxford University Press | yearann=2001| location=Oxford| pagespag=183–191 | isbn=0-19-850341-5}}</ref> A „vízképzőt” jelentő hidrogén nevet [[Antoine Lavoisier]] alkotta szóképzéssel a [[Görög nyelv|görög]] ὕδωρ ''(hüdór: víz)'' és a γεννώ ''(gennó: nemzeni)'' szavakból 1783-ban,<ref name="Stwertka">{{citeCitLib book|aut=Albert last=Stwertka| first=Albert| titletit=A Guide to the Elements |loc=Oxford publisher|red=Oxford University Press| year|ann=1996 | pagespag=16–21 | isbn=0-19-508083-1}}</ref> amikor ő és [[Pierre-Simon de Laplace|Laplace]] reprodukálta Cavendish azon megállapítását, miszerint víz keletkezik, ha a hidrogén elég.<ref name="nbb" />
Lavoisier híres tömegmegmaradásra irányuló kísérleteihez a hidrogént úgy állította elő, hogy tűzzel izzásig hevített vascsövön keresztül reagáltatta a vízgőzt fém vassal. A vas vízben lévő protonok általi, magas hőmérsékletű anaerob oxidációját vázlatosan az alábbi reakciók szemléltetik:
Számos fém – például a [[cirkónium]] – termel hidrogént hasonló vízzel való reakció során.
1800-ban [[William Nicholson|Nicholson]] és [[Anthony Carlisle|Carlisle]] a vizet elektromos árammal hidrogénre és oxigénre bontotta.<ref>{{cite bookCitLib | last=Greenwood | firstaut=N. N. Greenwood | coauthoraut2=Earnshaw, A. | year=1999Earnshaw | titletit=Az elemek kémiája | editionedi=1. |kiad. location|loc=Budapest | publisherred=Nemzeti Tankönyvkiadó |ann=1999 |pag=44 |isbn=963-18-9144-5 | pages=44}}</ref> A hidrogént [[James Dewar]] cseppfolyósította az első alkalommal 1898-ban, [[regeneratív hűtés]] és saját találmánya, a [[termosz]] segítségével.<ref name="nbb" /> Következő évben szilárd hidrogént készített.<ref name="nbb" /> A [[deutérium]]ot 1931-ben [[Harold Urey]] amerikai kémikus fedezte fel. 1934-ben pedig [[Ernest Rutherford]], [[Mark Oliphant]] és [[Paul Harteck]] [[trícium]]ot készített.<ref name="Nostrand" /> A nehézvizet, melyben a rendes hidrogén helyén deutérium található, Urey csapata fedezte fel 1932-ben.<ref name="nbb" /> François Isaac de Rivaz építette meg az első hidrogén és oxigén keverékével működő belső égésű motort 1806-ban. [[Edward Daniel Clarke]] 1819-ben feltalálta a hidrogéngáz fúvócsövet. A [[Döbereiner lámpa|Döbereiner lámpát]] és a [[Kalciumfény|rivaldafényt]] 1823-ban találták fel.<ref name="nbb" />
Az első hidrogénnel töltött [[léggömb]]öt [[Jacques Charles]] találta fel 1783-ban.<ref name="nbb" /> A hidrogén biztosította az első megbízható légi jármű, az 1852-es [[Henri Giffard]]-féle léghajó felhajtóerejét.<ref name="nbb" /> [[Ferdinand von Zeppelin]] német báró hidrogénnel feltöltött merev léghajók ötletét vetette fel; később ezek lettek a [[zeppelin (léghajó)|zeppelinek]], első repülésükre 1900-ban került sor.<ref name="nbb" /> A menetrendszerű közlekedés 1910-ben kezdődött, és az [[első világháború]] 1914. augusztusi kitöréséig {{szám|35000}} ember utazott rajtuk súlyosabb incidensek nélkül. A háború alatt a hidrogénnel töltött léghajókat megfigyelő platformokként és bombázásra használták.
Az első non-stop transzatlanti átkelésre a brit ''R34'' léghajóval, 1919-ben került sor. A rendszeres személyszállítási szolgáltatás az 1920-as években folytatódott, és bár az Egyesült Államok [[hélium]]tartalékainak felfedezése a biztonság megnövekedését ígérte, az amerikai kormány nem volt hajlandó a gázt erre a célra eladni. Következésképpen H<sub>2</sub>-t használtak a [[LZ 129 Hindenburg|Hindenburg]] zeppelinben is, amely 1937. május 6-án [[New Jersey]] felett a levegőben kigyulladt és elpusztult.<ref name="nbb" /> Az incidenst élőben közvetítette a rádió, és filmre is vették. Széles körben elterjedt, hogy a tüzet a szivárgó hidrogén öngyulladása okozta, de a későbbi vizsgálatok rámutattak, hogy azt az [[alumínium]]-szövet borítás és a [[Elektrosztatika|statikus elektromosság]] idézte elő. Mindenesetre a hidrogén hírneve a léghajózás terén teljesen odalett.
Ugyanebben az évben szolgálatba léptek az első hidrogén-hűtésű [[turbógenerátor]]ok az [[Ohio]] állambeli [[Dayton (Ohio)|Daytonban]] a ''Dayton Power & Light Co.'' vállalatnál, melyek gáz halmazállapotú hidrogént használtak [[hűtőközeg]]ként a forgórészben és az állórészben. A generátorban hűtés céljára sokkal előnyösebb levegő helyett a hidrogén alkalmazása, mert az jobban (gyorsabban) [[Hővezetés|vezeti el a hőt]] a generátortól; csökkenti a zajt; és kisebb súrlódást okoz; ezáltal csökkenti a gép veszteségét.<ref>{{citeCitLib book|titletit=A chronological history of electrical development from 600 B.C. |loc=New York |publisherred=National Electric Manufacturers Association|location=New York|yearann=1946 |pagespag=102 |url=httphttps://www.archive.org/stream/chronologicalhis00natirich/chronologicalhis00natirich_djvu.txt |accessdateaccd=20132017-0603-0125}}</ref>
Első ízben 1977-ben használtak [[nikkel-hidrogén akkumulátor]]okat az [[Az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészete|Egyesült Államok Haditengerészetének]] navigációs műholdján (NTS-2).<ref>{{cite web|url=http://www.aiaa.org/content.cfm?pageid=406&gTable=japaperimportPre97&gID=57704|title=NTS-2 Nickel-Hydrogen Battery Performance 31|publisher=Aiaa.org|accessdate=2009-04-06}}{{halott link|2017 márciusából}}</ref> Ilyen akkumulátorokkal van ellátva például az [[Nemzetközi Űrállomás|ISS]],<ref>{{citeCitPer journal|urltit=http://ntrs.nasa.gov/archive/nasa/casi.ntrs.nasa.gov/20020070612_2002115777.pdfValidation of international space station electrical performance model via on-orbit telemetry |titleper=IECEC '02. 2002 37th Intersociety Energy Conversion Engineering Conference, 2002|pages=45–50|year=2004 (2002)|accessdateaut=2011-11-11|doi=10A.1109/IECEC G.2002.1391972|chapter=Validation ofJannette international space station electrical performance model via on-orbit telemetry|last1=Jannette|first1=A.G.|last2=Hojnicki|first2aut2=J. S. Hojnicki |last3=McKissock|first3aut3=D. B. McKissock |last4=Fincannon|first4aut4=J. Fincannon |last5=Kerslake|first5aut5=T. W. Kerlslake |last6aut6=C. D. Rodriguez |first6pag=C45–50 |ann=2004 |doi=10.D1109/IECEC.2002.1391972 |isbn=0-7803-7296-4 |url=https://ntrs.nasa.gov/archive/nasa/casi.ntrs.nasa.gov/20020070612.pdf |accd=2017-03-25}}</ref> a [[Mars Odyssey]],><ref>{{citeCitLib journal|doiaut=10P.1109/AERO M.2002.1035418 Anderson |titleaut2=AJ. lightweightW. highCoyne reliability single battery power system for interplanetary spacecraft|chaptertit=A lightweight, high reliability, single battery power system for interplanetary spacecraft |yearann=2002 |last1=Anderson|first1edi=P.M.|last2=Coyne|first2=J.W5. |isbn=0-7803-7231-X |volumedoi=510.1109/AERO.2002.1035418 |pagespag=5–2433 |misc=[http://dx.doi.org/10.1109/AERO.2002.1035418 doi]}}</ref> és a [[Mars Global Surveyor]] is.<ref>{{cite web|url=http://www.astronautix.com/craftm/marveyormarsglobalsurveyor.htmhtml |title=Mars Global Surveyor |publisher=Astronautix.com |accessdate=20092017-0403-0625}}</ref> Pályájának sötét részén a [[Hubble űrtávcső|Hubble űrtávcsövet]] szintén nikkel-hidrogén akkumulátorok látták el árammal; ezeket végül 2009 májusában több mint 19 évvel a start után, 13 évvel a tervezett élettartam felett lecserélték.
=== Szerepe a kvantumelméletben ===
| 