„Częstochowa” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
29. sor:
== Története ==
[[Fájl:Siege of Clari Montis (Jasna Góra) in 1655.png|thumb|left|200px|A Fényes hegy 1655-ös ostroma]]
A települést a [[13. század]]ban alapították. A történelmi dokumentumok először [[1220]]-ban még faluként említik. A település már [[1377]] előtt városi rangot kapott. A [[Jasna GóraiGóra-i kolostor]]t a [[Magyar Pálos Rendrend]] [[1382]]-ben alapította. Nevét is a magyar pálosoktól kapta, akik Szent Lőrincről nevezett anyaházuk nevéből kölcsönözték. Ennek helyét jelölték így: ''In Claro Monte Budensi'' (a budai Fényes Hegyen). A [[Częstochowai Fekete Madonna|Fekete Madonna]] kegykép két évvel később került a kolostorba és a következő években zarándokhellyé lett. A [[17. század]]ban a kolostort erődítménnyé alakították át, mely [[1655]]-ben a svédek elleni védelmi rendszer részét alkotta. Częstochowa zsidó közössége [[1700]] körül alakult ki. A város Lengyelország második felosztásakor [[Porosz Királyság|Poroszországhoz]] került. A napóleoni háborúk következtében [[1807]]-ben a [[Varsói Hercegség]], majd [[1815]]-től a [[Kongresszusi Lengyelország]] része lett. Ez a város gyors fejlődésének kezdete. [[1819]]-ben a neves katonai építész [[Jan Bernhard]] megtervezte és elkezdte felépíteni az Aleja Najświętszej Panny Marii (Legszentebb Szűz Mária) sugárutat, mely ma is a modern város fő tengelyét alkotja. A két korábbi várost Częstochowát és Częstochówkát (amely csak [[1717]] ''Nowa Częstochowa'' néven lett város) [[1826]]-ban egyesítették. [[1846]]-ban megnyitották a [[Bécs]] – [[Varsó]] vasútvonalat, amely bekapcsolta a várost a vasúthálózatba. [[1870]] után felfedezték, hogy a környéken jelentős vasérckészletek vannak és ez nagy lendületet adott az ipari fejlődésnek. Felépült a czestochowai kohászati művek, emellett szövőgyárak és papírgyárak épültek.
 
Az [[első világháború]] alatt a város német megszállás alá került, de [[1918]] után az újjászülető Lengyelország része lett. Az új állam [[Szilézia|Sziléziában]] jelentős vasérckészletekhez jutott, így a czestochowai bányák termelése gazdaságtalanná vált és azokat bezárták. Ez véget vetett a város fejlődésének. [[1925]]-ben püspökségi székhely lett.