A Vénusz a [[Naprendszer]] egyetlen olyan [[bolygó]]ja, mely női alakról kapta a nevét. Ezen kívül csak három [[törpebolygó]] – a [[Ceres (törpebolygó)|Ceres]], az [[136199 Eris|Eris]] és a [[Haumea (törpebolygó)|Haumea]] visel még női nevet.
[[Föld-típusú bolygók|Föld-típusú bolygónak]] számít, néha a Föld testvérbolygójának is hívják, mivel a két bolygónak hasonló a mérete, a gravitációs ereje és a tömege. Nagy fényvisszaverő képességű [[kénsav]] tartalmú [[felhő]]réteg takarja el a [[fény]] elől a felszínt. <!--Ha áttetsző lenne, akkor nem takarnétakarná el a felszínt-->Ez sokáig olyan találgatásoknak adott alapot, melyekre a [[planetológia]] csak a [[20. század]] folyamán tudta megadni a helyes választ. A kőzetbolygók közül a Vénusznak van a legsűrűbb [[légkör]]e, amelyet főleg [[szén-dioxid]] alkot. A légköri nyomás a földinek 92-szerese. Hiányzik a szén körforgása, amely biztosítaná, hogy a felszabadult [[szén]] visszakerüljön a sziklákba és más felszíni képződményekbe, s a szerves élet hiánya miatt nem jöhet létre ezt elnyelő biomassza sem. Olyan meleg van a felszínen, hogy az egyes feltételezések szerint a felszínen valaha létezett, a földihez hasonló óceánok régen elpárologtak. A helyén csak sivatagszerű síkságok és szikladarabok maradtak. A leginkább elfogadott elmélet szerint az elpárolgott víz kivált, és a bolygó [[mágneses tér|mágneses terének]] hiányát kihasználva a [[napszél]] szétterítette az űrben a [[hidrogén]]részecskéket.<ref name=solarwind>{{cite web
