„Kazal László” változatai közötti eltérés

[[1936]]-tól egy beugró szerep eljátszása után ([[Bársony Rózsi]]val és [[Latabár Kálmán (színművész, 1902–1970)|Latabár Kálmánnal]]nal) Budapesten lett szabadúszó. Állandó szerződést a siker ellenére sem kapott, ezért mellékállásokból kellett fenntartania magát: nyakkendőket készített, dzsesszdobos volt, parkett-táncos és bárénekes. Egy énekes szereplése láttán fedezték fel és az [[1930-as évek]] második felére ismert slágerénekes lett. Fellépései megszaporodtak a színpadon is. [[1938]]-ban a [[Tonalit Gramophon Rt.]] hivatásos ''gramofon-énekese'' lett. Az [[1940-es évek]] elején egy időre [[Nagykőrös]]re költözött, zenés-műsoros esteket adott vidéken és a fővárosban is. [[1943]] elején a fővárosi Komédia színpadon játszott. Később a Royal Varietéhez került, ezt azonban a német megszállók [[1944]]. [[március 19.|március 19-én]] bezárták és Kazal a besorozást elkerülendő a háború végéig bujkálni kényszerült, Budán.

A szovjetek bevonulása után először a Kamara Varietében kapott munkát, de emellett számos más színházban is fellépett, beleértve a [[FővárosiBudapesti Operettszínház|Fővárosi Operettszínházat]]at. [[1949]]-ben a [[Vígszínház|Magyar Néphadsereg Színház]]tól kapott szerződést, a következő évben pedig a [[Vidám Színpad]]tól, ahol egészen haláláig, több mint negyed évszázadig játszott és egy ízben rendezett is.