„Csenger” változatai közötti eltérés

* [[1908]]-ban a [[Mátészalka–Csenger-vasútvonal|Mátészalka-Csenger-Szatmárnémeti vasútvonal]] megépülésével a város déli peremterületei is fejlődésnek indultak. Az [[Óvári]] felé vezető Szatmári utca és a [[Csengerbagos]] felé vezető Nagykárolyi (régen Bagosi) út is betelepült. A déli terület gazdasága is fellendülőben volt. A rév helyén híd épült, mely folyamatos összeköttetést biztosított [[Komlódtótfalu]]val és a [[Szamoshát]] és az Erdőhát településeivel.

 

* A szocialista diktatúrák eleinte gazdasági felvirágzást nyújtottak a településnek. Minden állami kézbe került. Ekkor jelent meg az igazi nagyipar a városban. A Lehel utcában létesült, majd később a Szatmári utca végébe települt át a gazdaság. Az itteni, mai napig mezőgazdasági célokra használt területet mindmáig Óvári-telepnek nevezik. A város északi részén alakult meg a tsz, mellette pedig a sertéskombinát. Csenger legfontosabb áruja a mezőgazdasági termékek, azon belül is leginkább az alma, a szilva, a búza, a kukorica valamint a marha és a sertés lett. Ezeket tonnaszámra szállították a vasúton az ország belső területei felé. húskombinát üzemelt a csengeriek által kispiacnak nevezett városrészen. Labda- és kenyérgyár épült. Paradicsomsűrítményt gyártó üzem, almalé és almachips gyár létesült, Érdekesség, hogy itt gyártottak először sorozatgyártásra 100%-os almalevet és almachipset is.

* A kezdeti gyors fejlődés itt is (mint az ország más területein) kezdett hanyatlani. A város sorsát az 1970-es nagy árvíz pecsételte meg. A [[Szamos]] hídja az árvíz során megrogyott, de a terhelést továbbra is bírta. Megfelelő munkálatokkal olcsón rendbe lehetett volna tenni. Közben elkezdődtek építési munkálatai a cipőgyárnak. Pár év múlva kormány úgy döntött, hogy a hidat, annak "életveszélyes" állapota miatt felrobbantják. Az új hidat Csenger külterületén, [[Szamosbecs]]nél építették fel. Az akkori kormány falurombolási politikája miatt Csenger és [[Komlódtótfalu]] zsáktelepülés lett, az átmenő forgalom javarészt megszűnt.

* Csengert mint központi települést teljesen el akarták tüntetni a Föld színéről. [[Mátészalka|Mátészalkát]] és [[Fehérgyarmat]]ot kezdték el nyomni, míg Csengert elhanyagolták. A városközpontban engedélyezték a sorházas beépítés megtörését (ennek nyomai sajnos még mai napig látszanak). Bármennyire is igyekeztek, hogy Csenger elnéptelenedjen a lakosság kitartott, ehhez hozzájárult az Újtelep beépítése is, mely az árvízkárosultak befogadására volt hivatott.

* A cipőgyár felépülésével először a [[Tisza Cipő Zrt.]] tulajdonát, majd a [[nyírbátor]]i cipőgyár társgyárát képezte. Az Aurora cipőgyár tulajdona is volt az évek során. Majd kivált ezekből és megalakult a Szamos Cipőipari és Kereskedelmi Kft., telephelye van itt a német Joseph Seibel és a leányvállalatként megalakult Juhász János vezette "Juhász Seibel" cipőgyár. Ezen három cég egy nagy vállalatként működteti a gyárat. A vállalatba a 2000-es évek elején olvadt be a Winterberg Ungarn Kft. cipőtalpfröccsentő üzeme. A 2010-es években nagy fejlesztéseken ment át a gyár. Ekkor létesült a Seibel cég "Romika" cipőgyárának új telephelye, új fröccsentő üzem és raktárak épültek. Ezzel a marfűi [[Tisza Cipő Zrt.|Tisza Cípő Zrt.]] gyárát megelőzve Magyarország legnagyobb cipőgyára lett.

* A leglátványosabban mégis a szolgáltatások fejlődtek, nem is csoda, hogy a város lakosságának több mint 60%-a ebben a gazdasági szekcióban dolgozik.