„Huszár” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
14. sor:
== A magyar huszár története ==
[[Kép:Magyar huszár.jpg|jobbra|bélyegkép|Magyar huszár a [[16. század]]ban, Jost Ámán rajza után készült egykorú fametszet]]
A huszárok legkorábbi említésükkor, a [[14. század]] végi forrásokban többnyire délszláv eredetű, török módon harcoló könnyűlovasokat jelentettek. 1432-ben, illetve 1449-ben még végvidéki rablóknak, a latin nyelvű szövegekben ''malefactornak, praedatornak'' nevezték őket, de a délszlávoknál a török elleni harcokban már ekkor is komoly szerepet kaptak.
=== Mátyás király huszárjai ===
Mátyás király huszárjai, korabeli német és olasz írók szerint: [[nemesi rend|nemes]] ifjak és urak által vezényelt [[tized]]eket, [[század]]okat és [[ezred]]eket képeztek, és fürge, apró, de rendkívül kitartó és edzett lovakon, másfél ember hosszúságú [[kopja|kopjákkal]], [[szablya|szablyákkal]] és [[fokos]]okkal harcoltak. Öltözetük igen jól [[cserzett bőr]]ökből készült. [[Saru]]kat viseltek, melyekre a [[sarkantyú]]kat szíjakkal csatolták fel; fejüket csúcsban végződő, orrvédő rúddal ellátott [[sisak (fejfedő)|sisak]], vagy pedig vastag [[nemez]]ből vagy báránybőrökből készített [[kucsmák]]kal, felső testüket némelyek [[sodronying]]gel, mások a vállra vetett báránybőrökkel bélelt, cserzett bőrökből készített rövid felső ruhával ([[mente]]) s egy e fölött viselt farkasbőrrel védték. A nyilazó magyar [[lovasember|lovasokat]] nem hívták huszárnak, hanem [[jászok]]nak. Mátyás király huszárcsapatai a jobbágytelkek után kiállított, telek-katonák, tehát nem [[zsold]]ba fogadott [[kóborló]]k, hanem [[földműves]] családok fiai voltak, s jobbára szerb eredetűek.▼
▲urak által vezényelt [[tized]]eket, [[század]]okat és [[ezred]]eket képeztek, és fürge, apró, de rendkívül kitartó és edzett lovakon, másfél ember hosszúságú [[kopja|kopjákkal]], [[szablya|szablyákkal]] és [[fokos]]okkal harcoltak. Öltözetük igen jól [[cserzett bőr]]ökből készült. [[Saru]]kat viseltek, melyekre a [[sarkantyú]]kat szíjakkal csatolták fel; fejüket csúcsban végződő, orrvédő rúddal ellátott [[sisak (fejfedő)|sisak]], vagy pedig vastag [[nemez]]ből vagy báránybőrökből készített [[kucsmák]]kal, felső testüket némelyek [[sodronying]]gel, mások a vállra vetett báránybőrökkel bélelt, cserzett bőrökből készített rövid felső ruhával ([[mente]]) s egy e fölött viselt farkasbőrrel védték. A nyilazó magyar [[lovasember|lovasokat]] nem hívták huszárnak, hanem [[jászok]]nak. Mátyás király huszárcsapatai a jobbágytelkek után kiállított, telek-katonák, tehát nem [[zsold]]ba fogadott [[kóborló]]k, hanem [[földműves]] családok fiai voltak, s jobbára szerb eredetűek.
=== A magyar huszár a 16-17. században ===
| |||