„Dózsa László (színművész)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Film (2016)
54. sor:
 
== 2016-os plakátügy és kételyek 1956-os szerepe kapcsán ==
{{aránytalan}}
 
[[Kép:60th anniversary of Hungarian Revolution 2016 stamp.jpg|jobbra|bélyegkép|265px|Középen [[Szeles Erika Kornélia]] vadonatúj pufajkában géppisztollyal felszerelt kölyökfölkelő. A bal sarokban a vitatott fénykép az [[1956-os forradalom|1956-os forradalom és szabadságharc]] 60. évfordulójára megjelent emlékbélyegen<ref>[http://tortenelem.mandiner.hu/cikk/20160520_60_eves_forradalom_56_os_emlekbelyeget_adott_ki_a_magyar_posta 60 éves forradalom: '56-os emlékbélyeget ad ki a Magyar Posta]</ref> az egyik motívumként is szerepel
<ref>''A forradalom emlékét is kikezdte minden múlt átka, hogy az utódok tudatának változásával maga is megváltozik. Ennek az elkerülhetetlen folyamatnak az ismeretében, mielőtt még '56 emlékének ápolása az iskolai ünnepélyek kötelező frázisáradatává sekélyesülne, szeretném kimondani, hogy '56 mindenkié! Ha annyiféle volt is, ahány a résztvevője, '56 egy volt és kikezdhetetlen. Olyan, mint a csiszolt gyémánt, amelynek valamennyi sík felülete másként törik, más szögben veri vissza a fényt. '56-ról leválaszthatatlanok a reformkommunisták, leválaszthatatlan az Irodalmi Újság, a Petőfi Kör, leválaszthatatlan a nép mellett döntő s a döntése mellett holtáig kitartó kommunista mártír miniszterelnök, mindaz, aki mellette volt. Leválaszthatatlanok az egyetemisták és a pontjaik, leválaszthatatlan az utca, a kölyökfölkelők, akik a győzelem oldalára billentették át a történtek mérlegét bár senki ne próbálna ma senkit megfosztani közös kincsünktől, '56 tiszta emlékétől. Annál is inkább, mert anélkül ma egy esztendeje nem vehette volna birtokába az országot polgárainak az a sokszínű összessége, az a nép, amely közösen vívta meg a forradalmát, amely az ország közös tulajdona, s amely együttesen - minden tagját beleértve, ma már elmondhatjuk - '56 igazi győztese és hőse volt, amely ma is a haza jövőjének kulcsa és biztosítéka. '' <br>[[Göncz Árpád]] köztársasági elnök, Parlament, 1990. október 23.</ref>]]