Wikipédia

Dózsa László (színművész)

(1942) magyar színész, rendező, érdemes művész
Ez a szócikk a színészről szól. Hasonló címmel lásd még: Dózsa László (egyértelműsítő lap).

Dózsa László (Budapest, 1942. október 12. –) magyar színész, rendező, érdemes és kiváló művész. Az 1956-os forradalomban való részvételéért több kitüntetésben részesült, de a forradalomban való szerepvállalását egyes történészek megkérdőjelezik. Fia Dózsa Zoltán (1968) színész.

Dózsa László
Életrajzi adatok
Született 1942. október 12. (80 éves)[1]
Budapest
Gyermekei Dózsa Zoltán
Pályafutása
Iskolái Magyar Táncművészeti Főiskola
Színház- és Filmművészeti Főiskola
Aktív évek 1967–
Díjai
Kiváló művész2019
Érdemes művész2011
További díjakA Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2006)
IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Dózsa László témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fiatalkora Szerkesztés

Artista családban született Budapesten. Édesanyja a népligeti Műszínkör artistája volt. Nagyon korán kapcsolatba került a színjátszással; háromévesen már ő is fellépett. A Népligetben éltek, amíg az ottani komédiás telepet a Rákosi-korszakban fel nem számolták. 1952-ben a családot egy bérházba telepítették, ahol házmesteri feladatokat láttak el.

Állításai az 1956-os szabadságharcban való részvételéről Szerkesztés

Elmondása szerint 14 évesen a Lehel téri piacon keveredett bele a szabadságharcba, a Szövetség utca és a Rákóczi út kereszteződésénél harcoló, az akkori Magyar Divatcsarnokot védő csoport tagja lett.[2]

Állítása szerint 1956. november 5-én elfogták és a Szövetség utca és az akkor a Rákóczi utca sarkán lévő Rákóczi (később Tisza) mozi[3][4] falánál elfogott társaival együtt kivégző osztag elé állították. Elmondása szerint egy golyó szétvágta a nyakát és társai holttestei közé zuhant. A szovjet kivégzőosztag tagjai a biztonság kedvéért tojásgránátokat dobáltak a holttestekre, amelynek repeszei eltalálták és két szilánk a tarkójába fúródott. A csoport minden tagja meghalt, kivéve őt.[5]

Dózsa visszaemlékezése szerint, amikor az oroszok elmentek, magyar civilek jöttek túlélők után kutatva és aki élt még, azt a Szövetség utcai kórházba[6] szállították, ahonnan azután az Államvédelmi Hatóság november közepén áthurcolta a Mosonyi úti rabkórházba.[7]

Dózsa László önéletírása szerint (Bohóc vérben és vasban) a kihallgatása során a kihallgató ávós majdnem halálra verte: a kínzás során a feje rúgások következtében olyan súlyosan megsérült, hogy a klinikai halál állapotába került. Temetésére a Fiumei úti temetőben egy tömegsírban került sor, ahol testére meszet öntöttek.

„ Erről készült egy vallatási jegyzőkönyv, amelyet később megtaláltak, és mivel a vérem is rajta volt, sikerült beazonosítani a vércsoport alapján. A jegyzőkönyvre azt írták: „Nem vallott”, másnapi dátummal pedig azt, hogy „Eltemetve”. Ez azt jelentette, hogy bedobtak egy tömegsírba. ”
– Dózsa László interjú Akinek három élete van, Hetek

A sírásó észrevette, hogy mozog és – a tiltás ellenére – megóvta attól, hogy élve eltemessék. Életét a Szabolcs utcai kórházban egy nyolcórás műtét során mentették meg. Koponyáját fémlemezzel foltozták ki, amit azóta is visel.

Az egyik interjúban a színész arról beszél, hogy a kádári megtorlás során azért nem találták meg, mert a nyilvántartásban kartonján az szerepelt, hogy meghalt és eltemették.[8][9]

Pályafutása 1956 után Szerkesztés

Előbb postai segédmunkás volt, majd jelentkezett a Rózsahegyi Kálmán és felesége vezette színiiskolába. Miután az asszony meghalt, leadták a tanulók névjegyzékét a Színház-és Filmművészeti Főiskolára, de egyedül csak őt vették fel a névjegyzékben szereplők közül, 1963-ban. Mivel érettségi bizonyítványa akkor még nem volt, a Balettintézet levelező szakán érettségizett le.[10] A Színiakadémia elvégzése után több színházban is játszott: a debreceni Csokonai Nemzeti Színház (1967–1970), a Madách Színház (1970–1980 illetve 1991-től), a Népszínház (1980–1983), a Nemzeti Színház (1983–1991) tagjaként. 1991-től újra a Madách Színházban játszott.

Számos televíziós sorozatban, játékfilmekben, valamint szinkronszínészként is szerepelt.[11] Jelenleg az Újpest Színház művészeti vezetője és főrendezője.[12]

2016-os plakátügy és kételyek 1956-os szerepe kapcsán Szerkesztés

 Bővebben: 2016-os plakátügy

1956-ban a magyar forradalom és szabadságharc napjaiban a budapesti utcákon Michael Rougier, a Life magazin fotósa és Erich Lessing is lefotózott egy gyermekkorú felkelőt.[13] Az egyik elkészült fotó[14] az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója tiszteletére egy Nagy Lajos király úti tűzfalon is megjelent egy falfestményen,[15] amely egy 15 év körüli fegyveres fiút ábrázolt. A falfestményen Dózsa László nevét tüntették fel. A falfestmény elkészültéről az RTL Híradó is tudósított és az egyik nézője, Szakács János vitatni kezdte a képen feltüntetett név helyességét. Állítása szerint ugyanis a képen látható fiú neve valójában Pruck Pál (1942–2000), amit a korabeli Life magazinban megjelent fotó képaláírása is alátámaszt.[16][17]

 
A Pruck Pált ábrázoló kép, amellyel elhíresült az ügy

A kirobbant konfliktus kapcsán Eörsi László, az 1956-os események kutatója egy interjúban számos ponton megkérdőjelezte Dózsa 1956-os történetét.[18] Elmondása szerint a Dózsa László által említett tömeges kivégzésre semmilyen forrás (levéltári adat, szemtanú) nincs, noha az Dózsa elmondása szerint a város közepén történt. Valószínűtlennek tartja a Dózsa elmondásában szereplő történetet, miszerint kiskatonák és tisztek adtak volna kiképzést gyerekeknek, illetve a Dózsa történetében felbukkanó és 1956-ban igen ritka Kalasnyikov-gépkarabélyt is.[19] Elmondása szerint nincs a nyilvántartásokban a Dózsa által barátjaként említett és állítása szerint az utcán kivégzett Klein Róbert nevű személy sem. Eörsi elmondása szerint nem léteztek a Dózsa által említett, Divatcsarnok elleni és csepeli légicsapások sem. A történész számos további ponton kérdőjelezi meg a gyermek Dózsa történetét és utal arra, hogy az akkor 14 éves Dózsa 1956-os szerepére semmi sem utal az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában sem.[20]

Baranyi László színművész igazolta, hogy 1956-os harcok során találkozott Dózsa Lászlóval, Jobbágyi Gábor jogász, jogtörténész[21] pedig Eörsi Lászlót támadó nyilatkozatban kijelentette: „Biztosan tudom mondani, hogy Dózsa László hiteles személy, a kezében van egy olyan dokumentum, amely azt igazolja, hogy meghalt és eltemették”.[22] Ugyanakkor Eörsi László legtöbb állításával szemben érveket nem hozott fel.

Dózsa László „kegyeleti okokból” lemondott arról, hogy neve szerepeljen a plakáton.[23]

Az eset elhúzódó, és jelentős politikai felhangokkal bíró vitát váltott ki az 1956-ot kutató történészek között, illetve jelentős sajtóvisszhangot kapott.

Pruck Pál lánya pert indított a Schmidt Mária vezette Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány ellen, kegyeleti jogának megsértése miatt.[24][25] Az ügy során Pruck lányát, a Pruckot igazoló szakértőket, és magát Pruck Pált is becsmérlő támadások érték a közalapítvány részéről, majd 2018. május 31-én a Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy a Terror Háza megsértette a néhai Pruck Pál hozzátartozóinak kegyelethez való jogát, miután az eljárás során történt vizsgálatok alapján igazoltnak látta, hogy a képen valóban Pruck Pál látható, ezzel egyúttal bocsánatkérés mellett kötelezték az alperest a név kijavítására is.[26] A tűzfalon látható képet ezután javítás helyett egyszerűen lefestették, noha még több hónapig érvényben volt a területfoglalási engedély a kép számára.[27] Az eset után a falra a kezében festőhengerekkel ábrázolt Schmidt Máriát ábrázoló kép került, „Éljen a magyar, éljen a haza!” feliratokkal.[28] A közalapítvány más felületein is eltüntették Pruck képét, szót sem ejtve a valótlanságokról.[29]

2020. október 23-a kapcsán Dózsa interjút adott a Vasárnap.hu-nak, ahol úgy fogalmazott:

„ 2016-ban valóban megvádoltak azzal, hogy egy akkor óriásplakátként publikált képen nem én szerepelek, hanem valaki más. Ezt a képet elsőnek – évtizedekkel ezelőtt – édesanyám látta meg, aki azt mondta, »Fiam, ez te vagy itt! Még a sapka is a tiéd!« Ugyanis nekem is volt egy ilyen sapkám 1956 októberében, melyet azóta egy múzeumnak ajándékoztam. […] Később a Terror Háza Múzeumból felhívtak és megkérdezték, hogy valóban én vagyok-e a képen? Mondtam, hogy én úgy tudom, igen. ”

Ezután arról beszélt, hogy a „tévedésével megpróbálták személyét és a forradalmat lejáratni”, és hogy nem az a fontos, ki van a képen, hanem az, hogy ki mit csinált 1956 októberében.[30]

2021. október 23-a alkalmából meghívták a kormányoldali vezetésűvé tett Színház- és Filmművészeti Egyetemre, hogy „emlékeiről” tartson beszámolót a diákoknak. A zártkörű rendezvény után semmilyen újságírói kérdésre nem volt hajlandó válaszolni, ahogy a szervezők sem indokolták meg meghívását. Az ez irányú szereplését a korábbi botrányok után többen, köztük Eörsi László is bírálta.[31][32]


Szerepeiből Szerkesztés

 Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Színház Szerkesztés

Film Szerkesztés

Televízió Szerkesztés

Szinkron Szerkesztés

195 filmben 172 szerepet szinkronizált.[36]

Elismerései Szerkesztés

Művei Szerkesztés

  • Bohóc vérben és vasban. Budapest, Kairosz, 2007,[41] 2. kiadás (2016)

Róla szóló könyv Szerkesztés

  • A rivaldától a vérpadig és utána / Dózsa Lászlóval beszélget Borbély László. Budapest, Kairosz, 2006 (Magyarnak lenni)

Róla szóló film Szerkesztés

  • Nem vallott, eltemetve… című 54 perces dokumentum-játékfilm (2016)[42]

Jegyzetek Szerkesztés

  1. ↑ 16643, https://port.hu/jump/person-16643, 2020. július 1.
  2. ↑ Dózsa László csodával határos megmenekülése 1956-ban, youtube.com
  3. ↑ Már nem létező budapesti mozik, szeretlekmagyarorszag.hu
  4. ↑ 1961, Rákóczi út, a Tisza mozi, ilyenisvoltbudapest.hu
  5. ↑ Dózsa László színművész emlékezik '56 poklára Akinek három élete van, hetek.hu
  6. ↑ Szövetség utca 14-16. Archiválva 2016. október 23-i dátummal a Wayback Machine-ben, peterfykh.hu
  7. ↑ Büntetés-végrehajtás Központi Kórház Archiválva 2016. október 23-i dátummal a Wayback Machine-ben, bv.gov.hu
  8. ↑ Akinek három élete van (2005)
  9. ↑ „– Ezek szerint Ön egy ideig papíron nem is létezett? – Így van, lejelentettek, mint elrendezett ügyet: meghalt, kész, vége. Később, mikor kiderült, hogy mégis élek, már főleg a nemzetközi nyomás miatt nem merték forszírozni a leszámolást, de például soha egyetlen szakmai kitüntetést vagy elismerést sem kaptam tőlük – köztudott volt, hogy '56-os vagyok. (2005)”
  10. ↑ Egy 1956-os forradalmár: Dózsa László színművész
  11. ↑ Szerepei a port.hu adatbázisában – hozzáférés: 2012. október 28.
  12. ↑ Újpest színház 2016 tavasz, issuu.com
  13. ↑ Pinterest, Hungarian Revolution 1956
  14. ↑ Pinterest, Rougier
  15. ↑ Mf1956, Elkészült épületfestések
  16. ↑ RTL Klub, 2016.10.31.
  17. ↑ SZM, 2016.10.31.
  18. ↑ 168óra.hu, 2016.11.02.
  19. ↑ Index, 2015.05.05.
  20. ↑ 168 óra, 2016.11.02.
  21. ↑ https://jak.ppke.hu/oktatas/oktatoink-kutatoink/jobbagyi-gabor-7e824/ Archiválva 2016. november 8-i dátummal a Wayback Machine-ben Jobbágyi Gábor életrajza és publikációi
  22. ↑ http://pestisracok.hu/eorsi-laszlo-nem-tortenesz-hanem-egy-nepmuvelo-tornatanar-valaszok-dozsa-laszlot-ert-hecckampanyra// Archiválva 2016. november 8-i dátummal a Wayback Machine-ben Eörsi László nem is történész, hanem egy „népművelő tornatanár” – Válaszok a Dózsa Lászlót ért hecckampányra
  23. ↑ RTL klub, 2016.11.01
  24. ↑ Erkölcsi elégtételt vár Pruck Pál lánya Archiválva 2018. április 10-i dátummal a Wayback Machine-ben, mno.hu
  25. ↑ Pruck-ügy: a Terror Házában senki nem tud angolul?, Index, 2017. szeptember 15.
  26. ↑ Schmidt Máriáék elvesztették a Pruck-pert Index, 2018. május 31.
  27. ↑ Ilyen a világon nincs: ahelyett, hogy odaírták volna Pruck Pál nevét az őt ábrázoló falfestményre, inkább lefestették az egészet 444.hu, 2018. május 3.
  28. ↑ Schmidt Máriát ábrázoló fotót festettek fel a lemeszelt Pruck Pál plakát helyére 24.hu, 2018. július 9.
  29. ↑ Schmidt Máriáék még a honlapon sem voltak hajlandók javítani a Pruck Pál-fotót, inkább onnan is leszedték az egészet 444.hu, 2018. augusztus 7.
  30. ↑ Dózsa László: Nem az a fontos, ki van a fényképen, hanem hogy ki mit csinált 1956-ban 24.hu, 2020. október 23.
  31. ↑ Járdán várakozó autóba pattant a kérdések elől Dózsa László 444.hu, 2021. október 22.
  32. ↑ HAVAS MEGMONDJA - Dózsa László még mindig a Fidesz ünnepi reklámarca? YouTube, 2021. október 22.
  33. ↑ Első regisztrált bemutatója a Színházi Adattárban. A bemutató helyszíne és dátuma: Szegedi Szabadtéri Játékok - 1965. július 31.
  34. ↑ Bodnárné Szerző: Németh László Bemutató: 1971. január 28. csütörtök, Madách Színház Archiválva 2016. november 5-i dátummal a Wayback Machine-ben, madachszinhaz.hu
  35. ↑ Tóth Ilonka színlap. Nemzeti Színház. [2017. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 19.)
  36. ↑ Dózsa László (színművész) az Internetes Szinkron Adatbázisban (magyarul)
  37. ↑ http://www.ujpest.hu/galeria/File/ujpestert_dijasok_20180911.pdf
  38. ↑ Tornai Szabolcs: Nyolcadik nap - Dózsa László a népligeti komédiásokról, az utcai harcokról és a csalódásokról'. [2016. november 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 14.)
  39. ↑ Íme Budapest új díszpolgárai (magyar nyelven). mno.hu, 2016. március 30. [2016. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 30.)
  40. ↑ Fehér Annát és Trokán Pétert egyszerre díjazta Kásler Miklós, 444.hu
  41. ↑ Borbély László újságíróval közösen írt életrajzi regénye
  42. ↑ Stefka István: producer-rendező, Csurka Dóra: forgatókönyvíró, dramaturg, Kerekes András: operatőr, a játékfilmes betétek rendezője, Zsalakó Réka: gyártásvezető, Bartha Zoltán: vezető operatőr, Zsalakó Balázs: operatőr, Sándor Csaba: zeneszerző, Török Ferenc: vágó.

Források Szerkesztés

További információk Szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dózsa_László_(színművész)&oldid=26183751”