„Lengyel örökösödési háború” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a kékít |
|||
25. sor:
[[1697]]-ben a szász [[Wettin-ház]]ból származó [[II. Ágost lengyel király|II. Frigyes Ágost szász választófejedelem]] ''(Erős Ágost,'' (1670–1733) a [[Habsburg Birodalom]] és Oroszország támogatásával léphetett (II. Frigyes Ágost néven) a Lengyel Királyság és II. Ágost néven a [[Litván Nagyfejedelemség|Litván Nagyhercegség]] trónjára. Az [[1700]]-ban kitört [[nagy északi háború]]ban a svéd hadsereg első győzelmei nyomán [[XII. Károly svéd király]] [[1704]]-ben Erős Ágost riválisát, [[I. Szaniszló lengyel király|Leszczyński Szaniszlót]] ''(Stanisław Leszczyński,'' 1677–1766) segítette a lengyel–litván perszonálunió trónjaira. II. Ágost szövetséget kötött Oroszországgal és háborút indított trónjának visszaszerzésére, de [[1706]]-ban [[XII. Károly svéd király|XII. Károly]] elfoglalta Szászországot, és az [[altranstädti béke]]szerződésben hivatalosan is lemondatta II. Ágostot a lengyel trónról. [[1709]]-ben a [[poltavai csata|poltavai győzelem]] nyomán ismét Oroszország kerekedett felül. Erős Ágost orosz támogatással visszatért a lengyel és litván trónusokra. Leszczyński Szaniszló menekülni kényszerült.
[[1721]]. [[augusztus 30.|augusztus 30-án]] a [[nagy északi háború]]t lezáró [[nystadi béke|nystadi békében]] az [[Orosz Birodalom]] jelentősen megerősítette pozícióit a [[Baltikum]]ban, ahol jelentős területek (Livónia, Észtország) váltak orosz kormányzóságokká. A svéd nagyhatalom lehanyatlott. A [[Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795)|Lengyel Királyság]] trónjának betöltése körüli küzdelmek ezt a helyzetet tükrözték.
== Megnyílik a trónöröklés ==
| |||