„Türosz” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nemzetközi katalógusok |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
84. sor:
'''Türosz''' ([[arab nyelv|arabul]] صور [Ṣūr]) [[Libanon]] egyik legjelentősebb városa. A 117 000 lakosú (2003-ban) település a [[Földközi-tenger]] partján, az ország fővárosától, [[Bejrút]]tól 80 kilométerre délre fekszik. A neve sziklát jelent, mivel a város eredetileg egy sziklára épült.
Napjainkban az ország negyedik legnépesebb városa,<ref>{{citeweb|url=http://tyros.leb.net/tyre/|title=Tyer|work=Tyros City Web Page|accessdate=2011-12-22}}</ref> ahol a fő bevételi forrás a turizmus. Amit az is segít, hogy az ókori részei 1984-ben [[világörökség]]i címet kaptak. ▼
Türosz az ókorban élte fénykorát, mikor egy időben [[Fönícia]] legjelentősebb városállama, s a Földközi-tenger meghatározó tényezője volt. A legendák szerint itt született [[Európé (Agénór leánya)|Európé]] és [[Dido]]. Hajósai alapították Kr. e. 814-ben [[Karthágó]]t.▼
▲Türosz az ókorban élte fénykorát, mikor egy időben [[Fönícia]] legjelentősebb városállama, s a Földközi-tenger meghatározó tényezője volt. A legendák szerint itt született [[Európé (Agénór leánya)|Európé]] és [[Dido]]. Hajósai alapították Kr. e. 814-ben [[Karthágó]]t.
▲Napjainkban az ország negyedik legnépesebb városa,<ref>{{citeweb|url=http://tyros.leb.net/tyre/|title=Tyer|work=Tyros City Web Page|accessdate=2011-12-22}}</ref> ahol a fő bevételi forrás a turizmus. Amit az is segít, hogy az ókori részei 1984-ben [[világörökség]]i címet kaptak.
Egykori gazdaságának alapja a bíborkereskedelem volt és jelentős bevételei miatt gyakran vált hódítók célpontjává. A Kr. e. 6. században a babilóniaiak sikertelenül ostromolták meg, de a bevehetetlennek hitt várost Kr. e. 332-ben Nagy Sándor seregei mégis el tudták foglalni. A Kr. e. 1. században rómaiak ostromolták meg és i. e. 64-ben a Római Birodalomhoz csatolták. A középkorban folyamatosan elvesztette jelentőségét majd a 13. században a mamelukok csaknem teljesen elpusztították. A 18. században egy részét újjáépítették, de korábbi befolyását nem nyerte vissza. A város legfontosabb műemlékei a római korból és a keresztes hadjáratok idejéből származnak. A császári városból az oszlopsorokkal szegélyezett római utak, egy diadalív, a tornacsarnok, a fürdő és az aréna romjai láthatók. A városfal egy része föníciai eredetű. A falmaradványok egy másik része a keresztesek korára datálható, ezen kívül figyelemre méltóak a katedrális maradványai.
== Testvérvárosok ==
| |||