„Rasztiszláv morva fejedelem” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Élete |
|||
35. sor:
[[861]]-ben Német Lajos ellen fellázadt fia, [[Karlmann keleti frank király|Karlmann]], aki mellé Rasztiszláv is odaállt. Megtámadta a frankokhoz tartozó [[Alsó-Pannoniai grófság|Pannoniai grófság]]ot, [[Pribina]] területét. A hadjárat elleni védekezés során Pribina életét vesztette.{{refhely|Váczy 1938|230–231}} [[862]]-ben Rasztiszláv szövetségeseiként a [[Honfoglalás|magyarok]] is megütköztek a frankokkal.{{refhely|RónaTasHonfoglaló|253., 259. o.}}
Rasztiszláv elhatározta, hogy független szláv egyházat alapít, szláv anyanyelvű istentisztelettel. Ennek érdekében [[III. Mikhaél bizánci császár]]hoz fordult [[863]]-ban, aki egy testvérpárt, [[Szent Cirill|Cirillt]] és [[Szent Metód|Metódot]] küldte a morvákhoz, akik megnyerték a pápa beleegyezését is az önálló szláv egyház felállításához. Közben azonban Lajos békét kötött fiával, Karlmannal, és szövetséget kötött [[
Ekkor Rasztiszláv újra Rómától várta a morváknak a frank egyháztól való függetlenedését, amiért Cirill és Metód kényelmetlen helyzetbe kerültek. Ezért [[867]]-ben Rómába mentek, de eközben Miklós pápa éppen meghalt. Ekkor még éppen sikeresnek tűnt Róma bolgár térítési kísérlete, ezért [[II. Adorján pápa]] szívesen engedett a görög térítők és Rasztiszláv kérésének, amivel elfordult a frank (bajor) udvartól. Cirill és Metód Róma szolgálatába állt, annál is inkább, mert [[867]] végén Bizáncban pártfogójuk, [[Phótiosz konstantinápolyi pátriárka]] megbukott, helyére az új császár [[I. Baszileiosz bizánci császár|I. Baszileiosz]] újra az elődje által leváltott [[Ignatiosz konstantinápolyi pátriárka|Ignatioszt]] ültette. A görög térítőknek a megegyezés szerint a görög helyett a latin rítust kellett használniuk, de – azontúl, hogy a crédót és az evangéliumokat előbb latinul kellett felolvasniuk – használhatták a szláv nyelvet.{{refhely|Váczy 1938|234–236}}
| |||