„Münchner Residenz” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Története: Lefordítva is nagybetűs. |
|||
14. sor:
== Mai használata ==
{{fő|Residenzmuseum}}
A palota nagy része múzeumként működik. A múzeumban egyrészt 130 uralkodói termet, szobát lehet megtekinteni, de láthatók benne művészeti gyűjtemények is. Ilyenek a porcelán és miniatúrfestmény gyűjtemények.<ref>http://www.residenz-muenchen.de/deutsch/museum
Szintén a palotában kapott helyet a Bajor Állami Színház mindhárom színpada (''Neues Residenztheater'', ''Cuvilliés-Theater'', ''Marstall'').<ref> http://www.residenztheater.de/das-haus/geschichte</ref> A ''Herkulessaal''ban klasszikus zenekarok koncerteznek rendszeresen. A belső udvar nyáron szabadtéri koncertek, színházi előadások helyszíne. A Bajor Tudományos Akadémia<ref>https://www.badw.de/de/meta/kontakt/index.html</ref> és a Bajor Szépművészeti Akadémia<ref>http://www.badsk.de/geschichte.html</ref> székhelyei is a kiterjedt épületegyüttesben vannak.
Több termet lehet privát rendezvényre bérelni. A palotamúzeum két termében a bajor kormány tart néha reprezentatív rendezvényeket.<ref> www.residenz-muenchen.de/deutsch/raeume/index.htm</ref> Ilyen például a kormány hagyományos újévi fogadása.
===Kincstár===
Külön látogatható a kincstár, amelynek tíz helységből álló páncéltermében a bajor uralkodók által évszázadokon át gyűjtött legértékesebb tárgyak tekinthetők meg. A több mint 1200 darabból álló gyűjtemény uralkodói ékszerekből, aranytárgyakból, valamint drágakövekből, elefántcsontból, hegyikristályból és más értékes anyagokból készült dísztárgyakból áll. A kincstárban őrzik a bajor királyi koronázási ékszereket is.<ref>http://www.residenz-muenchen.de/deutsch/skammer/index.htm</ref>
====Története====
A kincstárat [[V. Albert bajor herceg]] alapította végrendeletileg 1565-ben azzal, hogy a [[Wittelsbach-család]] tulajdonában álló elidegeníthetetlen, örökletes és dinasztikus ékszereket együtt kell őrizni. Az alapító utódai, [[V. Vilmos bajor herceg]], [[I. Miksa bajor választófejedelem]] és a többiek rendszeresen bővítették a kincstár állományát. Károly Tivadar választófejedelem a 18. században a pfalzi kincseket is Münchenbe hozta.
A 19. század elején, a [[Bajor Királyság]] létrejöttével az új királyi koronát és ékszereket is a kincstárban helyezték el, valamint 1803-ban az egyházi javak elkobzása révén is számos középkori kinccsel bővült az állomány.
A kincstárat 1731-ben egy erre a célra kialakított teremben helyezték el az Ősök galériája mellett (ma itt a porcelángyűjtemény látható). 1897-ben a a gyűjteményt egy másik teremben kapott helyet, aminek a neve később ''Alte Schatzkammer'' lett, és megnyitották a nagyközönség számára is. Ma itt a múzeum fogadóhelyisége, pénztára van.
A világi kincstár mellett a korai 17. századtól a Münchner Residen udvari kápolnájában őriztek számos liturgikus kegytárgyat, relikviát, ereklyetartót is, főleg V. Vilmos és I. Miksa szerzeményeiből. Ezek egy részét 1958-ban szintén a kincstárban helyezték el.
A kincstár mai formájában 1958. június 21-én nyílt meg a ''Königsbau'' épületrész földszintjén, a [[Residenzmuseum]] első szakaszának kialakításával egy időben.
== Képek ==
| |||