Wikipédia

„Hamburg” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
az eredeti elnevezést soha nem írjuk lábjegyzetbe, oda csak a teljesen lényegtelen információk (és persze a forráshivatkozások) valók; sablon használata
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
botok
653 560 szerkesztés
a Hanzaváros→Hanza-város (WP:BÜ), apróbb javítások
35. sor:
=== Folyók, tavak, szigetek ===
[[Fájl:Hamburg-Stadtteilkarte.jpg|thumb|right|200px|Jelentősebb folyók Hamburgban]]
Hamburg legnagyobb folyója az Elba. A [[Csehország]]ban eredő folyam a városba már majdnem egy kilométer szélesen érkezik. Az Elba a [[Hanza-szövetség|hanzavároshanza-város]] déli határában kettő nagy (Északi- és Déli-Elba) és több kisebb ágra szakad szét. A kikötővidék folyamatos terjeszkedése már megszüntette a folyóágak természetes állapotát, a partokon szárazdokkok, rakpartok és gyárak épültek. A folyamot gátakkal szabályozták és a kikötőtől a tenger felé tartó szakaszon folyamatosan kotorják, hogy a konténerszállító hajók számára szükséges 16 méteres mélységet fenntartsák. Jelenleg tervezik a folyó vízmélységének 17,4 méterre növelését.<ref>[http://www.zukunftelbe.de/Projektbuero/genehmigungsantrag/planung/dimension_fahrrinne/index.php Az Elba kimélyítését tervező projektiroda (Projektbüro Fahrrinnepassung) honlapja]; elérés: 2008. január 16.</ref> Az Elbán át érkező [[északi-tenger]]i [[árapály]] jelenség is érzékelhető a városban. A dagály- és apályszintek közötti különbség 3,64 méter.<ref>[http://www.mobilegeographics.com:81/locations/2382.html Vízjárásadatok Hamburgból]; Elérés: 2008. január 16.</ref><ref>[http://www.bsh.de/aktdat/wvd/tabelb.htm Vízállások az Elbán]; A Német Szövetségi Tengerhajózási és Hidrográfiai Hivatal honlapja; Elérés: 2007. január 18.</ref>
 
Az [[Elba (folyó)|Elba]] egyik apró északi mellékfolyója az [[Alster]]. A folyócskát torkolata előtt kevéssel két mesterséges tóvá duzzasztották. A nagyobbik a Külső-Alster ''(Aussenalster)'', míg a városközpontban fekvő a Belső-Alster ''(Binnenalster)'' nevet kapta. Az [[Alster]] belvárost átszelő ágait csatornákká építették ki. Hamburgot számtalan kanális, apró csatorna, és vizesárok szeli át, melynek következtében a hanzavároshanza-város a világ hidakban talán leggazdagabb települése. Több mint 2500 híd van a városban, amivel megelőzi [[Amszterdam]]ot (1200 híd) és [[Velence (Olaszország)|Velencét]] (400 híd) is.
 
=== Éghajlata ===
76. sor:
 
==== Az egységes Németország bukásáig ====
[[1867]]-ben Poroszország része lett. A egyesülő [[Németország]]ban Hamburg kulcsszerephez jutott: ipari központ és [[Bréma (település)|Bréma]] mellett a gyarmatosítás egyik kiindulópontja lett. A város hatalmas tömegeket vonzott, egész családok költöztek a hanzavárosbahanza-városba. Az egyesítéskor még a város határán kívül eső falvakat körülnőtte a város. [[1894]]-ben Barmbek, Eilbek és Eimsbüttel településeket Hamburghoz csatolták, területükön új városrészeket építettek. Az [[1867]]-es 300&nbsp;000 fős népesség [[1914]]-re 1 millióra nőtt.<br />
[[Fájl:Hamburger Hafenarbeiterstreik 1896 97 Versammlung Staatskaiarbeiter.jpg|thumb|right|200px|Sztrájkoló kikötői munkások, 1896]]
A városba áramló embertömeget a kikötői építkezéseken, hajógyárakban és a gomba módra szaporodó ipari üzemekben foglalkoztatták. A rohamosan növekvő kikötői forgalom számára ekkor nyitották meg a Wilhelmsburg szigeten épült új dokkokat. Ebben az időben Hamburg sokat profitált a Császári Haditengerészet jelenlétéből. A városi kikötőhöz köthető iparból elsősorban a nagypolgárság hatalma növekedett. Az ipari munkások élet- és munkakörülményei azonban továbbra is igen rosszak voltak. A rossz egészségügyi állapotok miatti [[kolera]] és a szociális feszültségek miatt időről időre kirobbanó erőszakos [[sztrájk]]mozgalmak is áldozatokat követeltek. Hamburg a német munkásmozgalom egyik központja lett.
88. sor:
=== Hamburg 1945 után ===
[[Fájl:Royal Air Force Bomber Command, 1942-1945. CL3400.jpg|thumb|right|200px|Hamburg romjai 1945-ben]]
Hamburg [[1945]]-ben romokban hevert. A bombázások során csaknem teljesen megsemmisült a városi infrastruktúra. A brit megszállási zónába került hanzavárosthanza-várost az [[1946]]. [[május 15.|május 15-én]] tartott népszavazáson elfogadott új alkotmány alapján önálló városállammá szervezték, majd október 13-án megtartották az első szabad választásokat, amelyet a [[Németország Szociáldemokrata Pártja|szociáldemokraták]] nyertek meg. [[1949]]-ben Hamburg az újonnan megalakított [[Nyugat-Németország|NSZK]] önálló tartománya (és legnépesebb városa) lett. Az [[1950-es évek|50-es évek]] német gazdasági csodája újjáélesztette a város iparát és kereskedelmi kikötőjét. Ezekben az években Hamburg vált [[Németország]] külkereskedelmének első számú központjává. A kereskedelem mellett a város lett a német [[média (kommunikáció)|média]] egyik fellegvára. A lerombolt belváros helyét modern épületek foglalták el, ekkor készültek el a város látképét a mai napig meghatározó toronyházak. [[1962]]-ben a hatalmas károkat okozó [[Hamburgi szökőár]] 300 ember halálát okozta.
A hetvenes években a kikötő környékén indultak nagyszabású beruházások. Ekkor épült a [[Köhlbrandbrücke]] és az [[Új Elba-alagút]]. A kikötő a [[1980-as évek|80-as években]] átalakult. Az [[Elba (folyó)|Elba]] szigeteit nagy területű konténerterminálok foglalták el, amelyeknek a terjeszkedése a mai napig tart. Ezzel egy időben a belváros peremén épült vámraktárakat egyre kevesebbet látogatták a kereskedelmi hajók. A városrész felélesztésére a szenátus HafenCity néven reorganizációs projektet indított útjára. A [[Hidegháború]] befejeződése a kikötő újabb növekedéséhez vezetett, mivel Hamburgon keresztül bonyolódik a tengerpart nélküli [[Közép-Európa|közép-európai]] országok tengeren túli kereskedelmének jelentős része.
 
94. sor:
=== Lélekszám ===
{{bővebben|Hamburg lakossága}}
Hamburgnak 1,7 millió lakója van. Körülbelül ugyanennyi lakója volt a városnak a [[második világháború]] idején is, ám a háborús évek alatt közel 400&nbsp;000 fővel csökkent a hanzavároshanza-város lakossága. A háborút követő gazdasági fellendülés éveiben 1,85 millió főre ugrott a népesség, majd az [[1986]]-ban bekövetkező 1,57 milliós mélypont óta apróbb visszaesésekkel évről évre többen élnek a város határain belül.
 
=== Vallások ===
A hanzavároshanza-város legjelentősebb [[vallás]]i csoportja a polgárok 26%-át tömörítő [[evangélikus kereszténység|evangélikus]] egyház. Az ún. nyugati tartományok között Hamburg az egyetlen, ahol a lakosság abszolút többségét alkotják a nem hívő polgárok. Az önmagukat vallástalanként meghatározók száma évről évre enyhén növekszik, összlakosságon belüli arányuk [[2004]]-ben 52% volt.<ref>[http://fowid.de/fileadmin/datenarchiv/Religionszugehoerigkeit_Bundesl%E4nder%2C%202002%2C2004.pdf A Németországi Világnézetek Kutatócsoportjának dolgozata a Kölni Egyetem Empirikus Társadalomkutatási Archívumának adatbázisa alapján]; Elérés: 2008. április 25.]</ref>
 
==== Evangélikusok és reformátusok ====
104. sor:
 
==== Katolikusok ====
Hamburg lakosságának jelenleg 10%-a, majdnem 180&nbsp;000 ember vallja magát [[római katolikus egyház|római katolikusnak]].<ref>[http://dbk.de/imperia/md/content/kirchlichestatistik/bev_kath_l_nd_02.pdf A német tartományok lakosság és a katolikusok aránya szerint] – A német püspöki konferencia számára készített összefoglaló; 2002. Elérés: 2008. január 22.</ref><ref>[http://fowid.de/fileadmin/datenarchiv/Gro_st_dte-Kirchenmitglieder-Bev_lkerung__2003.pdf A népesség vallás szerinti megoszlása néhány kiválasztott német nagyvárosban]; A Németországi Világnézetek Kutatócsoportjának publikációja; 2007. május 10; Elérés: 2008. január 22.</ref> Az egyházhoz tartozók lélekszáma (főként a [[lengyelek|lengyel]]) bevándorlásnak köszönhetően növekszik. A városban 15 nemzetet (köztük a [[magyarok|magyar]]) képvisel nagyobb katolikus csoport.<ref>[http://www.erzbistum-hamburg.de/ebhh/fremdsprachige_missionen.php A hamburgi püspökség honlapja]; Elérés: 2008. február 9.</ref> A katolikus egyház [[810]] óta van jelen, amikor [[I. Károly frank császár|Nagy Károly]] megbízásából a [[trier]]i püspök egy papot küldött a városba. [[831]]-ben Hamburg már püspöki székhely volt. A katolikus egyház működését a [[reformáció]]t követően erősen korlátozták, majd a [[Harmincéves háború|Vesztfáliai békét]] követően a hamburgi püspökséget fel is oszlatták. A katolikusok növekvő lélekszáma miatt [[II. János Pál pápa]] [[1995]]. [[január 7.|január 7-én]] újraalapította a hanzavároshanza-város a püspökségét. Hamburg ma a [[Schleswig-Holstein]]re és [[Mecklenburg–Elő-Pomeránia|Mecklenburg-Elő-Pomerániára]] is kiterjedő katolikus püspökség székhelye.
 
==== Zsidók ====
116. sor:
 
=== Etnikumok ===
A város lakosságának 85%-a német állampolgár, míg a külföldiek aránya 15%, amely negyedmillió embert jelent. Közöttük legtöbben a [[törökök]] (60&nbsp;000), a [[lengyelek]] (20&nbsp;000) és a [[szerbek]] (18&nbsp;000) vannak. Hamburgban él [[Németország]] legnagyobb [[Afganisztán|afgán]] közössége, 14&nbsp;000 fő. Jelentős még az irániak, [[portugálok]], [[görögök]], ghánaiak, [[oroszok]], [[olaszok]], amerikaiak és a [[Han kínaiak|kínaiak]] száma, 40-nél több ország polgára él a hanzavárosbanhanza-városban.<ref>[http://www.abendblatt.de/daten/2005/11/26/507350.html 255 067 Ausländer aus 43 Nationen leben in Hamburg]; ''(43 ország 255 067 polgára él Hamburgban)''; az Abendblatt írása; 2005 november 26; Elérés: 2008. január 15.</ref> Ha a már német állampolgárságot kapott külföldieket is számoljuk, akkor a külföldiek aránya 26,8%, a 18 év alattiak körében 45%.<ref>[http://www.abendblatt.de/daten/2006/09/01/605259.html Ausländeranteil bei etwa 14 Prozent]; ''(A Külföldiek aránya 14% körüli)''; az Abendblatt írása, 2006 szeptember 1; Elérés: 2008. január 15.</ref> A külföldi állampolgárságú lakosok száma és aránya [[1999]] (273&nbsp;000 fő) óta évről évre kis mértékben csökken, illetve a külföldieken belül növekszik az EU-tagállamokból érkezők aránya.<ref>[http://www.statistik-nord.de/index.php?id=749 A Schleswig-Holstein – Hamburg Tartományi Statisztikai Hivatal honlapja]; Elérése: 2008. január 15.</ref><ref>[http://www.statistik-nord.de/fileadmin/regional/regional.php?AUSGABE=A&BEVOELKERUNG=CHECKED&AUSWAHL=Auswahl+durchf%FChren Hamburgi Statisztikai Adatbázis]; Elérés: 2008. január 15.</ref><ref>[http://www.statistik-nord.de/index.php?id=531&tx_ttnews[tt_news&#93;=900&tx_ttnews[backPid&#93;=471&cHash=eb93c079b7 A Hamburg-Schleswig-Holsteini Statisztikai Hivatal honlapja] a külföldi lakosok összeírása; Elérés: 2008. január 18.</ref> Hamburgban [[2004]]-ben 800 magyar élt.<ref>[http://www.statistik-nord.de/index.php?id=531&tx_ttnews[tt_news&#93;=89&tx_ttnews[backPid&#93;=471&cHash=bf81943882] A Hamburg-Schleswig-Holsteini Statisztikai Hivatal honlapja; a külföldi lakosok összeírása, Elérés: 2008. január 16.</ref>
 
== Politikai élete ==
198. sor:
 
=== Külpolitikai aktivitás ===
A város kereskedelmi kulcspozíciója révén fontos a [[németország]]i diplomáciai testületek számára is. [[2007]]-ben 104 állam tartott fenn képviseletet a hanzavárosbanhanza-városban (34 fő- és 67 tiszteletbeli konzulátus). Hamburg [[New York]] után a világ második diplomáciailag legaktívabb nem fővárosi rangú települése. Hamburgban elsősorban olyan országok nyitnak külképviseletet, amelyek [[Németország]]gal folytatott külkereskedelme a város kikötőjén keresztül zajlik. [[Magyarország]] tiszteletbeli konzulátust tart fenn.
 
=== A városállam jelképei ===
254. sor:
== Oktatás és kutatás ==
=== Oktatási rendszer ===
Hamburg [[Németország]] önálló [[Németország tartományai|tartományaként]] önállóan dönthet a város oktatási struktúrájának kialakításáról. Az oktatási rendszer jelenleg négyosztatú. A legalsó oktatási szint a „elemi szint” ''(Elementarstufe)'', amelybe a bölcsődék, óvodák és az iskolára felkészítő intézmények ''(Vorschule)'' tartoznak és a magyarországi gyakorlathoz hasonlóan nem kötelező részei az oktatási rendszernek. A gyermekek 6 éves korukban kerülnek az ún. „első szintű” iskola (Primärstufe) padjaiba, amely a magyar alsó tagozatnak felel meg. 10 éves korukban a diákok a „másodszintre” (Sekundärstufe) lépnek. A második szinten a felsőoktatásban való részvételre jogosító érettségit adó nyolcosztályos gimnáziumok, a szakmunkás, illetve szakközépiskolai bizonyítványokat adó szakiskolák vannak. A diákoknak 12 éves korukban még választhatnak az iskolatípusok között. A negyedik szinten találhatóak a hanzavároshanza-város felsőoktatási intézményei.
 
A városban 465 iskola található.<ref name=autogenerated1>[http://www.marketing.hamburg.de/index.php?id=102 Hamburg város honlapja]; Elérés: 2008. április 19.</ref> Ezek között 233 első szintű iskola, 73 gimnázium, 66 szakképző iskola és 14 állami tulajdonú felsőoktatási intézmény található.
268. sor:
[[Fájl:Hamburg Deutsche Zentralbibliothek für Wirtschaftswissenschaften 01.jpg|thumb|right|200px|A Német Közgazdaságtani Könyvtár központi épülete]]
 
A jelen lévő kutatóintézeteknek köszönhetően a hanzavároshanza-város tekintélyes helyet vívott ki magának a nemzetközi tudományos életben. Főképpen a mezőgazdasági, [[fizika]]i és a közgazdaságtudományi területen tevékenykedő intézetek központjai telepedtek meg az Elba partján. Ezek közül a jelentősebbek:
* Trópusi Betegségek Kutatóintézete ''(Bernhard-Nocht-Institut für Tropenmedizin)'' – a német gyarmatok megalapításakor létrehozott intézet napjainkban is 300 munkatársat foglalkoztat Hamburgban és [[Ghána|Ghánában]].<ref>[http://www.bni-hamburg.de/ A Bernhard Nocht Institut honlapja]; Elérés: 2008. április 19.</ref>
* Virológiai és Immunológiai Kísérleti Intézet ''(Heinrich-Pette-Institut für Experimentelle Virologie und Immunologie)''
285. sor:
[[Fájl:HH-Hafen-mit-Koehlbrandbruecke2.png|center|1100px|Blick auf den Hamburger Hafen vom Altonaer Balkon (07.2006)|thumb|A hamburgi kikötő látképe, baloldalt az Északi-Elba, szemben a Köhlbrand és a fölötte átívelő [[Köhlbrandbrücke]]]]
{{széles kép|Port hamburg panorama.jpg|1250px|<center>A kikötő egy más nézetből</center>}}
Hamburg már a [[14. század]]ban az [[Északi-tenger]] legjelentősebb hanzavárosahanza-városa volt.
A városi kikötő ma [[Németország]] legnagyobb tengeri kapuja. Áruforgalmát tekintve [[Rotterdam]] és [[Antwerpen]] után Európa harmadik, míg a gyorsan növekvő konténerforgalmat tekintve második legnagyobb kikötője. A konténerforgalmat tovább bővítik, Hamburgban működik a világ legmodernebb, teljesen automatizált konténerkikötője, a [[2003]]-ban megnyílt Altenwerder Terminál. [[2007]]-ben 140 millió tonna árut rakodtak át a város rakpartjain. A kikötő 68&nbsp;000 embernek ad munkát, a környező területeken 154&nbsp;000 állás függ a kikötőgazdaságtól. Hamburg ún. általános kikötő, ahol bármely áruféleséget ki lehet rakodni.
 
303. sor:
[[Fájl:Schiffbau Sietas Neuenfelde2.jpg|thumb|right|180px|Hajó épül a Sietas dokkjában]]
Hamburg [[ipar]]i teljesítménye a metropolisz nagysága ellenére elmarad a [[Ruhr-vidék]] és más német iparvárosok mögött. A város nagy ipari üzemei többnyire a [[kikötő]]n át történő exportra termelnek, vagy éppen a kikötőbe behozható olcsó nyersanyag miatt telepedtek le a városállamban.<br />
Hamburgban a hajógyártás a 80-as években hanyatlásnak indult, mára csak két hajógyár működik a hanzavároshanza-város határain belül. A nagyobbik a városba érkező teherhajókat javító és szállodahajókat gyártó [[Blohm & Voss]]. A nagy hagyományokkal rendelkező üzemnek hét [[Elba (folyó)|elbai]] dokkja szolgálja ki a hajókat.<ref>[http://www.blohmvoss-repair.com/index.php?level=2&CatID=15.7&inhalt_id=7 A Blohm+Voss Hajógyár honlapja]; Elérés: 2008. április 20.</ref> A kisebbik, 900 főt foglalkoztató Sietas Hajógyár főként a [[Balti-tenger]]re szánt kisebb [[konténer]]szállító hajók építésével foglalkozik.<ref>[http://www.sietas-werft.de/en/produkte/main.htm Sietas Hajógyár honlapja]; Elérés. 2008. április 20.</ref>
 
<br />
321. sor:
[[Fájl:Hamburger Hauptbahnhof.jpg|thumb|right|200px|Hamburg főpályaudvara]]
[[Fájl:MAS PIC0.jpg|thumb|right|200px|A mascheni teherpályaudvar]]
A hanzavároshanza-város Észak-[[Németország]] fő vasúti csomópontja. Itt kereszteződnek az ország közepén futó észak-déli és a tengerpart közelében futó kelet-nyugati vasútvonalak. Nagy sebességre (280&nbsp;km/h) kiépített vasútvonalak kötik össze [[Berlin]]nel és [[Hannover]]en keresztül Dél- és Közép-[[Németország]] nagyvárosaival, amelyeken az [[ICE]]-szuperexpressz közlekedik. Kétvágányú [[villamos vontatás|villamosított]] pálya köti össze [[Kiel]]lel, [[Flensburg]]gal, [[Bréma (település)|Brémával]] és [[Bremerhaven]]nel. A város fő vasúti csomópontja az [[1906]]. [[december 6.|december 6-án]] megnyílt Főpályaudvar ([[Hamburg Hauptbahnhof]]). Az állomáson naponta 450&nbsp;000 utas száll át. Jelentős vasútállomás még a város nyugati részét kiszolgáló [[Hamburg-Altona vasútállomás]], illetve a [[Hamburgi kikötő|kikötőbe]] [[ingázás|ingázó]] munkásokat fogadó [[Bahnhof Hamburg-Harburg|Hamburg-Harburg állomás]] és a [[Bahnhof Hamburg Dammtor|dammtori állomás]]. Hamburg [[Németország]] egyik legjelentősebb teherforgalmi csomópontja. Magában a városban több teherpályaudvar is található, míg a város déli határában fekvő mascheni teherpályaudvar [[Európa]] egyik legnagyobb ilyen létesítménye.
 
A városi tömegközlekedés legtöbb utast szállító hálózata az S-Bahn, amelyet a [[Deutsche Bahn]] hamburgi regionális igazgatósága üzemeltet. Az első városi vonat [[1907]]-ben állt üzembe, azóta már 6 vonalon indult meg a közlekedés, legutóbb az [[Elba (folyó)|Elba]]-parti Stade előváros irányába [[2007]]. [[december 7.|december 7-én]]. Jelenleg is építés alatt áll a városközpont és a repülőtér közötti vonal. A városközpontba érkezvén az S-Bahn szerelvényei alagutakba futnak be, és földalatti vasútként érintik Hamburg legforgalmasabb csomópontjait. Összesen 9 földalatti S-Bahn állomás van.
 
101 kilométer hosszan kígyóznak a hanzavárosbanhanza-városban az [[metró|U-Bahn]] vonalai. Sok más várossal ellentétben nem csak a föld alatt, hanem (az [[Elba (folyó)|Elbához]] közeli szakaszokon és [[St. Pauli]] városrészben) az utcaszint fölé emelt magasvasútként jár a metró. [[1912]]-ben nyílt meg, ezzel a világ ötödik legrégebbi földalatti vasútja. Naponta 730&nbsp;000 utast szállít 3 vonalon. A negyedik metróvonal a [[2012]]-től köti majd össze a városközpontot a kikötőben épülő új városrésszel.<ref>[http://www.abendblatt.de/daten/2007/06/08/752493.html Senat und Hochbahn unterzeichnen Vertrag für Hafencity-U-Bahn]; Az Abendblatt írása; Elérés: 2008. május 4.</ref>
 
Valaha Hamburg rendelkezett a német városok között az egyik legkiterjettebb villamoshálózattal. Az első vonalat [[1894]]-ben adták át, a hálózat hossza [[1909]]-re 167&nbsp;km-re növekedett. [[1955]]-ben még 19 vonalon szállította [[villamos]] az utasokat.<ref>[http://www.abendblatt.de/daten/2008/03/27/862376.html 1978 ersetzten Busse die letzte Straßenbahnlinie]; Az Abendblatt írása, 2008. március 27.; Elérés: 2008. május 4.</ref> [[1958]]-ban a szenátus a hálózat fokozatos leépítéséről döntött. [[1978]]. [[szeptember 30.|szeptember 30-án]] az utolsó hamburgi villamosvonalat is bezárták. Azóta többször is napirendre került új villamoshálózat építése.<ref>[http://www.horstbu.de/chronik/chro1885.htm A hamburgi villamos története]; Horst Buchholz honlapja a hamburgi villamosról; Elérés: 2008. május 4.</ref> [[2001]]-ben a város meg is rendelte az új villamosvonal terveit, ám a [[2004]]-es választások után felálló új kormány elhalasztotta a terv megvalósítását.<ref>[http://www.abendblatt.de/daten/2002/09/12/68360.html Vierte U-Bahn-Linie bis 2012]; az Abendblatt cikke; Elérés: 2008. május 4.</ref> 2008. áprilisában újabb politikai döntés született, ezúttal a villamos megvalósításáról.<ref>[http://www.hamburg.gruene-partei.de/cms/default/dokbin/229/229457.koalitionsvertrag.pdf Vertrag über die Zusammenarbeit in der 19. Wahlperiode der Hamburgischen Bürgerschaft]; Elérés: 2008. június 22.</ref> Az elképzelések alapján az első vonal 2011 végére készülne el, nagytávon a hálózat összhossza 40&nbsp;km lenne.
336. sor:
=== Légiközlekedés ===
 
Az [[1911]]-ben megnyílt [[Hamburgi repülőtér|Hamburgi nemzetközi repülőtér]], [[Németország]] legrégebbi és utasforgalma alapján ötödik legforgalmasabb légikikötője. Az új terminál [[2005]]-ös megnyitása óta Európa legmodernebb repterei közé számít, [[2007]]-ben 175&nbsp;000 repülőgép érkezett és indult a hanzavárosbólhanza-városból.<ref>[http://www.airport.de/de/flugdaten.html Verkehrszahlen]; A Hamburgi repülőtér statisztikája; Elérés: 2007. március 19.</ref> A repülőtéri terminálok mindössze 8 kilométernyire találhatók a város központjától; [[2009]]-ben volt esedékes a Főpályaudvar és a repülőtér között ingázó S-Bahn vonal megnyitása. Ez alatt zajlott a légikikötő kibővítése, melynek eredményeként 2009 végére szállodák, bevásárlóközpontok és parkolóházak épültek(?) az új terminál közelében.<ref>[http://www.airport.de/de/wir_bauen_fuer_die_zukunft.html A HAM21 projekt]; a hamburgi repülőtér honlapja; Elérés: 2008. március 19.</ref>
 
== Látványosságok, nevezetességek ==
424. sor:
Teljesen hamburgi eredetű egy másik városi köszöntés. Az üdvözlés Johann Wilhelm Bentz vízhordótól származik, akit ''Hummel, Hummel!'' felkiáltással üdvözöltek a 18. században a városlakók. (A ''Hummel'' német szó dongót jelent; ez volt a vízhordó gúnyneve.) A köszöntésre ''Mors, mors!''-szal válaszoló Bentz a városnak oly' jellegzetes alakja volt, hogy köszönése halála után is megmaradt a városban, és a közbeszéd része napjainkig.
 
A Hamburgi viccek szereplői a dokkmunkás '''Hein és Fiete''', akik a viccfaragók történetei szerint nem tartoznak a hanzavároshanza-város legintelligensebb lakói közé. Heinről és Fietéről nevezték el a hamburgi melegek társadalmi szervezetét is. A városban keringő naiv és abszurd viccek főszereplője a 6-8 éves '''Kicsi Erna'''. Kitalálója Erna Nilsen, aki hamburgi kabarékban lépett fel a kislány történeteivel. Kicsi Erna azonban önálló életre kelt és a viccköltészet népszerűségnek örvendő figurájává vált.
 
A városnak saját himnusza is van, a Hammonia, amelyet a [[Hamburger SV]] szurkolói a mérkőzések szünetében énekelnek. Hamburg egyáltalán nem hivatalos, ám városszerte ismert dala az ''„Auf der Reeperbahn nachts um halb eins”'' (A [[Reeperbahn]]on éjjel fél egykor), amely a bohémnegyed éjszakai életét örökíti meg rímbe szedve.<ref>[http://cazoo.org/folksongs/reeperbahn.htm Auf der Reeperbahn nachts um halb eins]; Elérés: 2008. április 20.</ref>
 
=== Hamburgi konyha ===
A hanzavároshanza-város konyhai tradíciói főként az [[Elba (folyó)|Elbából]] és az [[Északi-tenger]]ből fogott különféle halakra, illetve a környéken termesztett zöldségekre épülnek. Jelentős hatással voltak a hamburgi háziasszonyokra a kikötőbe nagy mennyiségben behozott fűszerek, [[trópusok|trópusi]] és [[szubtrópusok|szubtrópusi]] gyümölcsök.<br />
A halételek között a sült ''lepényhal finkenwerderi módra'' örvend nagy népszerűségnek. A lepényhalat egy szelet szalonnával, hagymával és a tengerből fogott garnélákkkal, fűszerekkel töltik meg, majd serpenyőben szalonnaszeletek társaságában nagy hőmérsékleten kisütik. Köretként zöldségsalátát szolgálnak fel mellé.<ref>[http://www.rezepte-meile.de/Hauptgerichte/haupt2_1418.html A finkenverderi lepényhal elkészítése (németül)]; a Recept-Meile írása; Elérés: 2008. március 18.</ref><br />
[[Fájl:Birnen, Bohnen und Speck.jpg|thumb|right|200px|Hamburgi specialitás: Szalonnás körtés bab]]
445. sor:
Hamburg kisebbik csapata az [[FC St. Pauli]]. A [[Német labdarúgó-bajnokság (első osztály)|Bundesligában]] már 7 idényt eltöltött csapat jelenleg a Bundesliga II-ben játszik. A csapat otthona az átépítés alatt álló Millerntor-Stadion.
 
Hamburg legtöbb nézőt vonzó sporteseményei azonban nem a stadionokban, hanem magának a városnak az utcáin zajlanak. A hanzavároshanza-város évente ismétlődő és világhírű kerékpáros eseménye a Cyclassics nevű kerékpárverseny. Az [[UIC]] versenynaptárába illeszkedő versenyen a profik mellett – külön versenyszámként – amatőrök és rövidebb távokat vállaló kerékpárbarátok is indulhatnak.<ref>[http://www.vattenfall-cyclassics.de/ A Cyclassics honlapja]; Elérés: 2008. április 18.</ref> [[1985]] óta minden év áprilisában rendezik meg a Hamburgi Maratont. A [[Köhlbrandbrücke|Köhlbrandbrückével]] nehezített távot 2007-ben 23&nbsp;000 sportember teljesítette.<ref>[http://www.hamburg.de/index.do?ok=21802&uk=20596 Hamburg város honlapja]; elérés: 2008. április 18.</ref>
 
[[2007]]. szeptember 1–jén és 2-án a [[triatlon]] világbajnokság részeként rendezték meg a hagyományos Hamburg City Man nevű triatlonversenyt. Az évente ismétlődő versenyen ma már 8000-nél több atléta indul, így ez az ország legnagyobb triatloneseménye.<ref>[http://www.hamburg.de/index.do?ok=21802&uk=20595 A Hamburg City Man honlapja]; Elérés: 2008. április 18.</ref>
515. sor:
[[Kategória:Hamburg]]
[[Kategória:A Német Császárság tagállamai]]
[[Kategória:HanzavárosokHanza-városok]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Hamburg”