|
}}
[[Fájl:Astrud Gilberto 1966.jpg|bélyegkép|Astrud Gilberto, a ''Girl from Ipanema'' előadója]]
A '''bossa nova''' (jelentése: „új divat”) egy brazil zenei stílus, amit [[João Gilberto]] alkotott meg, majd [[Antônio Carlos Jobim]] és [[Vinicius de Moraes]] népszerűsítettalkotott meg. A bossa novának számos követője, kedvelője van napjainkban is.<ref>[http://www.comciencia.br/comciencia/handler.php?section=8&edicao=15&id=140 ''A estética da bossa nova'']</ref> Habár a bossa nova mozgalom fénykora mindössze hat évig tartott (1958–1963), számos népszerű bossa-sláger gyarapítja azóta is a jazzrepertoárt.
== Története ==
A bossa nova [[Brazília|Brazíliában]] alakult ki az ötvenes évek közepén olyan szerzők közreműködésével, mint [[Johnny Alf]] és [[João Gilberto]]. A stílus alapja és őse a [[szamba]], de a bossa nova dallama jóval komplexebb, ritmusatempója lassúbblassabb, előbbi felfokozottságával szemben a bossa nova andalító, szinte álmosítóálmos hangulatú. A [[favella|favellák]] környékén megjelent szambával ellentétben a bossa nova a Rio de Janeiro-i tengerpartokról származik.
Az egyik első bossa-dal a ''Bim-Bom''. A műfajt [[Dorival Caymmi]] ''Saudade da Bahia'' és [[Elizete Cardoso]] ''Chega de Saudade'' című felvételei emelték a köztudatba, utóbbit [[Antônio Carlos Jobim]] és [[Vinicius de Moraes]] szerezte. A dalt João Gilberto is feldolgozta.
Gilberto felvételei és az 1959-es ''[[Fekete Orfeusz]]'' című film zenéje divatba hozta a bossa novát szerte Latin-Amerikában, ezután észak-amerikai jazz-zenészek is felfigyeltek a stílusra. Az első, nemzetközi hírnévre szert tevő bossa-sláger a ''The Girl From Ipanema'', [[Astrud Gilberto]] (João Gilberto későbbi felesége) énekévelközreműködésével.
A jazz-műfajban [[Charlie Byrd]] és [[Stan Getz]] felvételei idézték elő a nagy bossa-robbanást a ''Jazz Samba'' című albummal (ezen ugyan brazil bossa nova dalok szerepelnek, de a zenészek között nem találunk brazilokat), majd 1963-ban megjelent a ''Getz/Gilberto'' albummalcímű lemez is, melyetami brazil és észak-amerikai zenészek közös munkájának gyümölcse és óriási sikert aratott. Ezt követően számos híres előadó iskészített bossa nova felvételeket, követettolyanok, mint például [[Ella Fitzgerald]] az (''Ella Abraça Jobim'') és [[Frank Sinatra]] a (''Francis Albert Sinatra & Antônio Carlos Jobim'' című albuma). A bossa nova stílusjegyei évtizedekrevégül beépültek a jazzjazzbe, majd [[világzene|világzenébe]].
A korai bossa novátnova értkialakulásában elsőnagy európaiszerepe hatásvolt a ''Dans mon île'' című számszámnak, volt a franciaamit [[Henri Salvador]] nevű énekestől, a dalénekelt az [[1957]]-es olasz ''Europa di notte'' (rendezte: Alessandro Blasetti) című filmben volt hallható. Ezt később olyan brazil művészek dolgozták fel, mint [[Eumir Deodato]] (''Los Danseros en Bolero'' – 1964) és [[Caetano Veloso]] (''Outras Palavras'' - 1981). 2005-ben Henri Salvador brazil állami kitüntetésben részesült, amit [[Gilberto Gil]] énekes és kulturális miniszter, illetve [[Luiz Inácio Lula de Silva]] elnök adott át.
== Hangszerek ==
Bár nem annyira prominensen mint a gitár, de a zongora is jelen van a bossa novában; Jobim zongorán írta és azon is adta elő saját számait. A zongora jelenti a stílusbeli hidat a bossa nova és a jazz között.
A dobfelszerelés és egyéb ütőhangszerek nem képezikképezi a klasszikus bossa nova hangszertáránakhangszerelés részeitrészét, de ettől függetlenül létezik egy klasszikustipikus bossa nova dobstílus, amit [[Helcio Milito]] és [[Milton Banana]] dolgozott ki. A lábcinen folyamatos nyolcados játék hallható (ezzel imitálva a pandeiro-t), miközben a tipikus clave patternt ütik. A lábdob általában az "1-és3-és1és" patterntleütéseket játssza. A basszushangszer (bőgő vagy basszusgitár) szintén a lábdob ritmusát követi, hangok tekintetében pedig sokszor csak az akkordok alaphangjára és kvintjére szorítkozik.
A nagyzenekari kíséret leginkább az észak-amerikai bossa novára (amit gúnyosan liftzenének, vagy lounge zenének is neveznek) jellemző, emellett hallható több Jobim és Astrud Gilberto felvételen is. [[Dusty Springfield]] 1967-es ''The Look of Love'' című felvételén is hallható ilyen kíséret.
Különböző vonós hangszerek szerepeltetése fontos másodlagos karakterisztikáját adja a műfajnak.
== Szerkezet ==
A bossa nova a szamba ritmusvilágán alapszik. A szamba az [[afrikaAfrika|Afrikából]]i származó, Brazíliában élő rabszolgák zenéje volt. A hangsúlyszambát általábanleginkább a 42/4-es ütemmetrumban másodikszokták leütésérelejegyezni, esika bossa nova lényegében ennek egy lassabb tempójú változata (emiattamit sokmár szamba-számotfőleg 24/4-ben jegyeznekírnak)., Ade a szambától eltérően azonban a bossa novához nem társulnaktársul semmilyen jellegzetes tánclépésektáncstílus.<ref>http://www.guardian.co.uk/culture/2008/jun/27/filmandmusic1.filmandmusic2</ref> Gitáron játszva egyszerű, egy ütemes patternként funkcionálhat az, ha a hüvelykujj játssza a basszushangot az első és a harmadik leütésre, s a többi ujj "tépi" az akkord egyéb hangjait az első leütés utáni két nyolcadra, majd a második tizenhatodra a második leütés után. Két ütemes patterneknél általában szinkópa köti össze a két ütemet.
ÖsszességébenA abossa bossáraugyan inkábbszoros "lebegő"kapcsolatban ritmusállt jellemző,és ellentétbenáll a jazzjazzel, "hintázásával". Ahogyde a bossa nova szerző [[Carlos Lyra]] megénekelte ''Influênciajazzes doswingeléstől Jazz''eltérően címűez számábanegyenes, a szamba ritmus "oldalazó", míg a jazznyolcados "hátráló"zene. A bossára hatással volt a blues is, de mivel a legtöbb bossa nova nem követi a 12-ütemes szerkezetet, szövegbeli rímképleteket és ismétlődéstszövegvilágot, ezért ezt a hallgató általában nem veszi észre.<ref>http://muse.jhu.edu/journals/luso-brazilian_review/v044/44.2mccann.pdf</ref>
Harmóniai szempontbólösszetettség szempontjából a bossa nova vetekszik a jazzel, főleg a szeptimakkordok vagy az oktávon felüli skálahangokat tartalmazó akkordok használatának tekintetében. Az első bossa nova dal, a ''Chega de Saudade'' több szerkezeti elemet is átvett a [[choro]] műfajból; későbbi kompozíciók már nem sűrűn követték ezt a tendenciát. Jobim gyakran alkalmazott bonyolult, disszonáns dallamvonalakat, a legismertebb a ''Desafinado'' (a cím jelentése: "Hamis" vagy "Kívül a skálán") című szám. A dallam gyakran lép az akkord alterált hangjára. Például ha az akkord egy D-dúr majorszeptim bővített 11. fokkal, a dallam a G#-hangra, vagyazaz a bővített 11. fokra lép.
A gitárstílus mellett João Gilberto másik fontos találmánya a jellegzetes énekstílus. A bossa nova előtt a brazil énekesek leginkább az operából merítkeztek. Gilberto-val megjelent a nazális vokálstílus, ami az észak-brazil cabaclo-n alapszik.<ref>(http://www.oxfordmusiconline.com/subscriber/article/grove/music/03663),</ref> Gilberto szinte suttogásig halkította az éneket.
A korai bossa novák lírai szövegeikkelszövegviláguknak és hosszukkalhosszuknak (általában 2-4 perc) hála könnyen népszerűvé váltak még úgy is, hogy zeneileg elvetik az európai és észak-amerikai verse-verse-bridgerefrén, vagy 32 ütemes AABA formátumotformát. A bossa-dalok általában két verse részt tartalmaznak és sok átvezetést. Néhány korai João Gilberto szám két percnél is rövidebb volt, s csak egyetlen versszakot tartalmaztak, amik ismétlődtek. A szövegek témája általában a nők, a szerelem, a vágyakozás és az ifjúság.
Két bossa-típust különböztetünk meg, az egyik az ötvenes évek végi, a másik pedig az 1964 utáni. Az ötvenes évek bossa-szövegei leginkább a brazil közép- és felsőközéposztály életéről szól (holottnoha a népesség legnagyobb része munkásosztálybeli volt). 1964 után a szövegek politikai tartalmakkal bővültek, megjelent a rendszerkritika.<ref>http://www.essortment.com/all/whatisbossano_rjbe.htm</ref>
== Későbbi formátumoktendenciák ==
A kilencvenes évek közepétől különböző európai művészek alkalmazzákalkalmazták a bossa novát inspirációként elektronikus zenei kompozícióikhoz. Ez szülte a BossaElectrica és TecnoBossa stílusokat. Új énekesek, mint [[Bebel Gilberto]], João Gilberto és Miúcha lánya, és európai bandák, mint a [[Nouvelle Vague]] és a [[Koop]] használ modern eszközöket bossa nova dalaikban és előadásaikban. [[Stephen Sondheim]] Broadway-szerző egy bossa nova ritmust használt a [[Company]] című musicalben 1970-ben.
== Fontos előadók ==
| 