„Kozma Miklós” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a linkjav. |
||
17. sor:
| főnöke-tisztsége =
| előd =[[Keresztes-Fischer Ferenc]]
| utód =[[Darányi Kálmán (miniszterelnök)|Darányi Kálmán]]
| szavazatszám =
94. sor:
== Élete ==
A régi nemesi származású leveldi Kozma család sarja. Édesapja, [[Kozma Ferenc (költő)|leveldi Kozma Ferenc]] ([[1857]]-[[1937]]), költő, édesanyja, Nyíry Erzsébet ([[1858]]-[[1944]]) volt.<ref name="nyiryerzsbet">{{Cite web|url=http://library.hungaricana.hu/hu/view/NapiHirek_1944_01_1/?query=kozma%20ferencn%C3%A9&pg=168&layout=s|title=Napi Hírek, 1944. január/11944-01-05}}</ref> A [[Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia|Ludovika Akadémia]] elvégzése után mint huszár [[Rendfokozat|hadnagy]] kezdte meg szolgálatát. Emellett a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Budapesti Egyetem]]en jogot tanult. Harcolt az [[első világháború]]ban. [[1919]]-ben [[Szeged]]en a [[Nemzeti Hadsereg]] propaganda- és védelmi osztályának vezetője, majd [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy Miklós]] kabinetirodájának katonapolitikai referense. [[1922]] [[október]]étől az MTI, 1925-től a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. elnöke, [[1934]]-től felsőházi tag lett. [[1935]]. március 4-től [[1937]]. február 3-ig a Gömbös-, majd Darányi-kormány belügyminisztere; ő irányította az [[1935]]. évi választásokat. [[Darányi Kálmán (miniszterelnök)|Darányi Kálmán]] kezdetben mérsékelt, a parlamentre támaszkodó politikájával nem értett egyet, ezért lemondott. [[1937]]. márciusában ismét az MTI és az érdekkörébe tartozó vállalatok elnökévé választották. [[1938]] őszén Kozma Miklós is részt vett [[A Rongyos Gárda tevékenysége Kárpátalján|a kárpátaljai magyar fegyveres akciók]] politika irányításában.
[[1940]]-től kinevezték a [[trianoni békeszerződés]]sel 1920-ban [[Csehszlovákia|Csehszlovákiához]] csatolt, majd 1939-ben a magyar honvédség által visszafoglalt Kárpátalja kormányzói biztosának. Arra törekedett, hogy részleges, nyelvi és kulturális autonómiát hozzon létre a többségében [[ruszinok]] által lakott területen. Ragaszkodott a [[ruszin nyelv]] oktatásához is a kárpátaljai magyar iskolákban. Fontos szerepe volt az első magyarországi zsidó deportálás elindításában, melynek értelmében mintegy 15 ezer, a zöldhatáron át Magyarországra menekült úgynevezett hontalan galíciai zsidót, aki nem rendelkezett hivatalos iratokkal, visszatoloncoltak a határon túlra, ott azonban a megszálló németek jelentős részüket [[Kamenyec-podolszkiji tömegmészárlás|meggyilkolták]].
| |||