Wikipédia

„Nagybánya” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
72. sor:
[[II. Rákóczi Ferenc]] [[1703]]-ban átállásra szólította fel a várost, minekutána Nagybánya támogatta a fejedelem szabadságharcát. A szabadságarc bukását követő [[Szatmári béke]] visszaállította az azelőtti állapotokat. [[III. Károly magyar király|VI. Károly német-római császár]] viszont [[1712]]-ben ismét elismerte és megerősítette a város kiváltságait. [[1742]]-ben [[pestis]]járvány pusztított Nagybányán. A pénzverde épületét [[1739]]-ben fejezték be. Ez az épület ma is látható, a [[Máramaros Megyei Történelmi és Régészeti Múzeum|megyei történelmi és régészeti múzeum]] van benne.
 
[[1771]]-ben kezdték el a [[görög katolikusgörögkatolikus]] templom építését, majd [[1792]]-ben a Híd utcai református templomét. [[1793]]-tól négyosztályos görög katolikusgörögkatolikus népiskoláról vannak feljegyzések. A [[Magyar Jádzó Társaság]] [[1796]]-ban kért engedélyt a város tanácsától, és [[1797]]-ben már [[német nyelv]]ű társulat is működött. [[1802]]-ben építették a Fekete Sas fogadót, amelyben [[1847]] szeptember havában [[Petőfi Sándor]] és [[Szendrey Júlia]] szállt meg.
 
[[1848]]-ban a város a [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|forradalom]] mellé állt, ebben az évben [[Kossuth Lajos]]t Nagybánya díszpolgárává avatták. 1848 decemberében [[Bem József]] tábornok innen indult [[Kolozsvár]] elfoglalására. A szabadságharc bukása után [[Berenczey László]] erdélyi kormánybiztos sok más forradalmárral együtt Nagybányán talált rejtekhelyet.
80. sor:
=== Román kézen ===
[[Fájl:1940. szeptember 7, Nagybánya (1).jpg|bélyegkép|jobbra|220px|A magyar honvédség bevonulása 1940. szeptember 7-én. A tisztelgő lovastiszt [[Habsburg–Tescheni Albert Ferenc főherceg|Albert Ferenc]] királyi főherceg]]
[[1919]]. [[január 9.|január 9]]-én<ref>http://www.hhrf.org/kisebbsegkutatas/kk_2000_02/cikk.php?id=246</ref> bevonultak a román királyi csapatok. A román közigazgatás első két évtizedében megerősödtek a román intézmények. A középoktatás nyelve román lett, a görög katolikusgörögkatolikus püspökség [[Máramarossziget]]ről Nagybányára költözött, de eredménytelen harc folyt azért, hogy [[Szatmár megye]] székhelyét ide költöztessék.
 
A [[második bécsi döntés]] értelmében [[1940]]. [[szeptember 7.|szeptember 7]]-én Nagybányára is bevonult a magyar honvédség. A honvédség tiszteletére állított diadalkaput nem sokkal korábban egy román harckocsi letarolta.<ref>{{opcit |név=Ablonczy |év=2011 |oldal=54, 59 }}</ref> [[1941]]. [[június 27.|június 27]]-én, egy nappal a [[Kassa bombázása (1941)|kassai bombázás]] után a szovjet légierő bombázta Nagybányát.<ref>[http://193.224.76.4/download/konyvtar/digitgy/phd/2010/andahazi_szeghy_viktor.pdf Andaházy Székely Viktor: A m.kir. I. gyorshadtest 1941. évi ukrajnai hadműveletei. Doktori (PhD) értekezés, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Kossuth Lajos Hadtudományi Kar, 2009. 20-21.old.]</ref>
310. sor:
* [[Evangélikus kereszténység|Evangélikus]] temploma [[1912]]-ben épült [[szecesszió]]s stílusban, oltárképét [[Iványi-Grünwald Béla]] festette
* Mészárosok tornya a [[16. század]]ban épült, a középkori város déli (kővári) kapuját védő bástya volt
* [[Ortodox kereszténység|Ortodox]] székesegyháza is a [[20. század]] elején épült, eredetileg [[Istenszülő elszenderedése katedrális (Nagybánya)|görög katolikusgörögkatolikus székesegyház]] volt
* [[Belvárosi református templom (Nagybánya)|Híd utcai református templom]] a [[18. század]]ból, a nagybányai festőiskola kedvenc témája
* [[Szent Antal-templom (Nagybánya)|Szent Antal-templom]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagybánya”