„Gömbös Gyula” változatai közötti eltérés

Gömbös Gyula [[1886]]. [[december 26.|december 26-án]] született a [[Tolna vármegye]]i Murgán [[evangélikus kereszténység|evangélikus]] tanítói családban. Édesapja idősebb jákfai Gömbös Gyula ([[1858]] - [[1921]]),<ref name="iddgömbösgyula">{{Cite web|url=http://www.macse.org/gudenus/mcsat/fam.aspx?id=64387|title=macse.hu idd. Gömbös Gyula adatlapja}}</ref> a falu elemi iskolájának evangélikus felekezetű tanítója, édesanyja Weitzel Mária volt. Ősei főként [[németek]] voltak, ám magyar [[nemesi rend|nemesi]] felmenőkkel is büszkélkedhetett. Az elemi iskolát Murgán végezte ([[1893]]–[[1897]]), majd családjával [[Sopron]]ba költözött, ahol az [[Berzsenyi Dániel Evangélikus (Líceum) Gimnázium, Kollégium és Szakképző Iskola|evangélikus líceumban]] (1897–[[1901]]) folytatta tanulmányait. 1901-től a [[pécs]]i [[honvéd hadapród iskola]] növendéke lett. [[1905]]-ben [[zászlós]]sá avatták, első állomáshelye a [[zágráb]]i 25. honvéd gyalogezred volt. [[1912]]-ben főhadnagyként vonult be a [[bécs]]i hadiiskolába, ahol [[vezérkar]]i [[tiszt]]i képzésben vett részt. Az [[első világháború]] végére már vezérkari százados volt. [[1918]]-ban [[Budapest]]re sietett és a [[harmadik Wekerle-kormány]] hadügyminisztériumában vállalt tisztséget: egy ideig katonai attasé volt Zágrábban, illetve a [[Balkán (térség)|balkáni]] hadműveletekért felelős csoportot vezette.

 

 

== Politikai pályafutása ==

 

A Tanácsköztársaság bukása után belépett a [[Nagyatádi Szabó István]] vezette [[Országos Kisgazdapárt]]ba, amelynek színeiben [[1920]]-ban [[Törökszentmiklós]] nemzetgyűlési képviselőjévé választották. Támogatta Horthy kormányzóvá választását. [[1921]] októberében a király [[királypuccs|második visszatérési kísérlete]] idején fontos szerepet játszott a visszatérő [[IV. Károly magyar király|IV. Károly király]] csapataival szembeszálló kormányhű erők (elsősorban az egyetemi zászlóaljak és a budapesti helyőrség) mozgósításában, és a [[budaörsi csata|budaörsi csatában]].

 

=== A fajvédelemtől a miniszterségig ===

A kormánypárt és a kisgazdák fúziója révén [[1922]] februárjában Bethlen vezetésével létrejött [[Egységes Párt]]ban ügyvezető alelnöki funkciót töltött be. [[1924]]-ben néhány elvbarátjával (pl. [[Eckhardt Tibor]], [[Bajcsy-Zsilinszky Endre]]) kilépett az EP-ből, mert szembekerült Bethlennel a [[bethleni konszolidáció]], a [[Népszövetség]]hez való csatlakozás és a népszövetségi kölcsön ügyében. Ekkor megalakította a [[Magyar Nemzeti Függetlenségi (Fajvédő) Párt]]ot, mely ezután a kormánypárt jobboldali ellenzékeként volt jelen a Nemzetgyűlésben. Továbbra is vezető szerepet játszott a MOVE-ben és más, a korra jellemző titkos szervezetekben, így például az [[Etelközi Szövetség]]ben (EX). Szoros kapcsolatot tartott [[németország]]i szélsőjobboldali mozgalmakkal, jelentős szerepe volt abban, hogy Magyarországon menedéket kaptak a [[münchen]]i [[Kapp-puccs]] vezetői, például [[Wolfgang Kapp]], [[Erich Ludendorff]] és [[Trebitsch Ignác|Trebitsch-Lincoln]].

 

 

=== Miniszterelnöksége ===

Kormányra lépését követően kidolgozta kormányprogramját, a 95 pontos [[Nemzeti Munkaterv]]et (kritikusai elnevezésével „Álmoskönyvet”), amit publikált is. A Nemzeti Munkaterv a közjogi, államigazgatási, gazdasági, kulturális stb. berendezkedés átalakítását, racionalizálását és korszerűsítését hirdette meg, szociális, és a parasztság helyzetét javító intézkedéseket helyezett kilátásba, egyben lépéseket tett a tekintélyuralmi állam kialakítására (elsősorban olasz mintára). A részben [[Benito Mussolini|Mussolini]] ihlette program nagyrészt nem valósult meg, azonban kezdeti támogatást biztosított Gömbös számára a néptömegek körében.

 

 

==== Az átalakítási kísérlet ====

Miután Gömbös helyzete konszolidálódott, hozzálátott a kezdettől fogva tervezett szerkezetváltás megvalósításához. Az addigi konzervatív-liberális bethleni szisztémához képest irányvonalát a jobbra nyitás, a modernizáció és az [[autokratizmus]] jellemezte. Egy új, keresztény-nemzeti tekintélyuralmi állam létrehozására törekedett.

 

 

=== Bukása ===

Úgy tűnt, hogy Gömbös kísérlete végül sikerrel jár: a parlamentet és a fejlődő hadsereg vezetését is támogatóival, híveivel töltötte fel, és az adminisztrációs rendszer modernizációja is folytatódott. Azonban az átalakítás összességében nem hozta meg a várt eredményt. Hagyományos eszközökkel a magyar politikai rendszerben nem lehetett a totális uralom kialakításának zálogául szolgáló tömegpártot létrehozni a NEP-ből. Ráadásul a tekintélyuralmi állam kialakítását Horthy és a hagyományos vezetőréteg is ellenezte.

 

* 1942. június 21-én [[Budapest I. kerülete|Budapest I. kerületében]], a [[Döbrentei tér]]en felavatták egész alakos márványszobrát ([[Pásztor János (szobrász)|Pásztor János]] alkotását). A szobrot 1944. október 6-án a [[Marót-csoport]] nevű kommunista akciócsoport felrobbantotta.<ref>[https://www.kozterkep.hu/~/9521/Gombos_Gyula_szobra_Budapest_1942.html Köztérkép. Gömbös Gyula szobra.]</ref>

 

{{jegyzetek}}

== Irodalom ==

* Gergely Jenő: ''Gömbös Gyula - Vázlat egy politikai életrajzhoz'', Elektra Kiadóház, Szeged, 1999, {{ISBN|963-9205-25-7}}

[[Kategória:Magyar katonák]]

[[Kategória:20. századi katonák]]

[[Kategória:Debrecen díszpolgárai]]

[[Kategória:Szeged díszpolgárai]]

[[Kategória:Szentes díszpolgárai]]

[[Kategória:A Vitézi Rend tagjai]]

[[Kategória:1886-ban született személyek]]

[[Kategória:1936-ban elhunyt személyek]]