„Gravitációs hullám” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a pontosit, iw ki
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a Index.hu linkelése, HTTPS protokollcsere (WP:BÜ), apróbb javítások
1. sor:
[[Fájl:This visualization shows what Einstein envisioned.jpg|jobbra|250px|bélyegkép|Az Einstein által leírt gravitációs hullámok ábrázolása a [[NASA]] számítógépes szimulációjában]]
 
A '''gravitációs hullám''' a [[téridő]] görbületének [[hullám]]szerűen terjedő megváltozása, amelyet [[Albert Einstein]] [[általános relativitáselmélet]]e jósolt meg. Nemcsak a klasszikus értelemben megfogalmazott [[Gravitáció|tömegvonzás]] „mellékterméke”, hanem minden gyorsuló tömeg kelti. A '''gravitációs sugárzás''' a gravitációs hullámok által továbbított energia. A gravitációs hullámokat keltő rendszerek fontos példái a [[kettőscsillag]]ok, amelyek egyik tagja [[fehér törpe]], [[neutroncsillag]], vagy [[fekete lyuk]].
 
Csak 2015-ben sikerült közvetlenül is észlelni a gravitációs sugárzást, előtte azonban közvetett formában már sikerült a kimutatása a [[Hulse-Taylor kettőspulzár]] periódusidejének precíz mérése alapján. Ez volt az [[1993]]-as [[fizikai Nobel-díj]] kiadásának alapja. A csillagászat új ágát indította el a „gravitációshullám-csillagászat”. 2014 márciusában egy kutató csoport bejelentette, hogy a BICEP2 űrteleszkóppal olyan jelet találtak, ami közvetett bizonyítékot szolgáltat a gravitációs hullámok létezésére.<ref name="Ezért szinte biztos jár a Nobel-díj">[httphttps://index.hu/tudomany/2014/03/17/ezert_szinte_biztos_jar_a_nobel-dij/ Ezért szinte biztos jár a Nobel-díj]</ref>
 
== Általános tulajdonságai ==
Az [[általános relativitáselmélet]] szerint a [[gravitációs tér]] változásai nem hatnak azonnal, mint a [[Isaac Newton|newtoni]] [[égi mechanika|égi mechanikában]], hanem [[fénysebesség]]gel terjed a zavar. Emiatt minden gyorsuló tömegekből álló rendszer (mint amilyen egy [[kettőscsillag]]rendszer vagy egy keringő bolygó) gravitációs hullámot kelt. Ez a jelenség formailag az [[elektromágneses sugárzás]]hoz hasonló, de lényeges különbség a kettő között, hogy [[negatív tömeg]] jelenlegi tudásunk szerint nincs. Emiatt nincs gravitációs dipólus, hanem a gravitációs sugárzás [[kvadrupól]] sugárzás. Továbbá érvényes rá a [[Birkhoff-tétel]] alapján, hogy egy szimmetrikusan oszcilláló tömegeloszlás nem képes gravitációs hullámot létrehozni.
 
A gravitációs hullámok lényeges sajátossága, hogy a világűrben található objektumok nem „árnyékolják le”, tehát nem gyengítik. Ez azzal a korszakalkotó következménnyel jár, hogy a csillagászatban olyan, eddig nem látható objektumokat lehet majd megfigyelni, amik nem bocsátanak ki fényt (pl. [[fekete lyuk]]) vagy más elektromágneses sugárzást, vagy ha igen, azokat más objektumok elfedik előlünk.
 
A feltételek értelmezéséhez szükséges megjegyeznünk, hogy a fizikában a [[gyorsulás]] nem csak a sebesség folyamatos növekedését jelentheti. Gyorsuló mozgás az is, amikor a mozgás ''iránya'' változik folyamatosan, így a Föld körül gyakorlatilag egyenletes sebességgel keringő Hold mozgása is gyorsuló mozgásnak minősül.
84. sor:
A gravitációs hullámok egy indirekt kimutatása sikerült [[Russell Hulse]]nak és [[Joseph Hooton Taylor Jr.|Joseph Taylornak]], a [[Princeton University|Princeton Egyetem]] fizikusainak. A két tudós az [[1974]]-ben felfedezett [[Hulse-Taylor kettőspulzár|kettőspulzár]], a [[PSR 1913+16]] sokéves megfigyelésével igazolta, hogy az egymás körül keringő két tömeg pályája az idő folyamán egyre szűkebbé vált, azaz energiát vesztett a rendszer. A megfigyelt energiaveszteség pontosan egyezik az elméletileg számolt értékkel, amelyet a gravitációs sugárzás veszteségére kaptak. Hulse-t és Taylort felfedezésükért 1993-ban [[fizikai Nobel-díj]]jal tüntették ki.
 
2014 márciusában Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ kutatói bejelentették, hogy a [[BICEP2]] teleszkóppal olyan jelet találtak, amely közvetett bizonyítékot szolgáltat a gravitációs hullámok létezésére.<ref> [http://www.csillagaszat.hu/hirek/tudomany/tu-foldi-tavcsovek/korai-univerzum-gravitacios-hullam/ A ko­rai Uni­ver­zum­ban már lát­juk a gra­vi­tá­ci­ós hul­lá­mo­kat(?)]</ref><ref>[http://arxiv.org/abs/1403.3985 BICEP2 I: Detection Of B-mode Polarization at Degree Angular Scales], arxiv.org</ref> A kinyert adatokkal azonban még további vizsgálatokat kell végezni.<ref name="Ezért szinte biztos jár a Nobel-díj"/><ref>Élet és Tudomány, 2014. április 4. LXIX. évf. 14. szám. 420. oldal.</ref>
 
2016. február 11-én bejelentették, hogy 2015. szeptember 14-én a [[LIGO]] gravitációs hullámokat megfigyelő obszervatórium mindkét detektora gravitációs hullámokat észlelt.<ref>[http://www.space.com/31901-historic-gravitational-waves-discovery-explained-by-experts-video.html?cmpid=514648_20160211_58181666&adbid=697823666575290368&adbpl=tw&adbpr=15431856 Historic Gravitational Waves Discovery Explained By Experts]</ref> A kutatásban részt vett több tucat amerikai és európai kutatócsoport mellett a budapesti [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] és a debreceni [[MTA Atommagkutató Intézet]] összefogásában működő [[Eötvös Gravity Research Group]] (EGRG), valamint a [[Szegedi Tudományegyetem]] LSC csoportja és az [[MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont]].<ref>{{hiv-web |url=http://ligo.elte.hu/news.php |cím=Gravitációs hullámokat észleltek száz évvel Einstein előrejelzése után |elérés=2016-02-11 |dátum=2016-02-11 |kiadó=ligo.elte.hu }}</ref>
97. sor:
== További információk ==
* [http://www.vcse.hu/konyvtar/Cikkek/gravitacios_hullamok.pdf Nagy Zsófia: Az asztrofizika új dimenziója: a gravitációs hullámok kutatása], a [[Vega Csillagászati Egyesület]] oldalán
* [httphttps://index.hu/tudomany/2017/10/16/gravitacios_hullam_neutroncsillagok_ligo_tobbcsatornas_csillagaszat_kozmologia/ Ez a felfedezés örökre megváltoztatja a csillagászatot], index.hu, 2017-10-16
 
{{Nemzetközi katalógusok}}