„Harangedényes kultúra” változatai közötti eltérés

A harangedények népének elterjedési területe Marokkótól Nagy-Britannia északkeleti területeiig, illetve Keleten a Visztuláig és a Csepel-szigetig terjedt. Schreiber Rózsa szerint elterjedésük túlnyomó részén hirtelen jelentek meg, helyi előzmények nélkül, amiből bevándorlásukra következtethetünk. Abból pedig, hogy letelepedésük kisebb-nagyobb távolságokban fekvő gócokban történt, az következik, hogy mozgásuk nem nagy tömegben, hanem kisebb csoportokban történhetett. Ennek ellenére a helyi népesség életét jelentős mértékben módosították, anyagi kultúráját lényegesen megváltoztatták. Ezt követően azonban mindenütt igen hamar összeolvadtak a helyi lakossággal és igen hamar összeolvadtak a helyi lakossággal és összeolvadt, egységes helyi kultúrák jöttek létre.<ref name="Schreiber 1973, 9. old"/> Egyik utolsó munkájában Schreiber Rózsa az angol kutatók álláspontját elfogadva már kétségbe vont a harangedényes nép létezését<ref>Horváth 415. old. 17. lábjegyzet.</ref>

 

 

== Nyugat-Európa ==

 

A kultúra legtöbb magyarországi lelőhelyét [[Budapest]] környékén tárták fel ([[Kelenföld]], [[Albertfalva]], [[Békásmegyer]], [[Budakalász]], [[Csepel-sziget]], [[Szigetszentmiklós]], [[Tököl]]). Az ásatások tanúsága szerint a kultúra népessége gerendavázas, [[patics]]falú [[ház]]akban élt. A Budakalászon feltárt, több mint ezersíros temető a kultúra jelenleg ismert legnagyobb temetője [[Európa|Európában]]. A [[temető]]t a kultúra népessége a [[nagyrévi kultúra]] népével együtt használta; a két népesség keveredését a sírmellékletek mellett a temetkezési rítusban megfigyelt különbségek is tükrözik (csontvázas illetve hamvasztásos [[urnasír]]ok, ritkábban [[szórthamvas temetkezés]]ek). A sírokat helyenként körárok vette körül. A sírokba helyezett tárgyak között a jellegzetes harangedényeken kívül különféle tálak, poharak, korsók és fazekak voltak. Az átfúrt csontgombok és a csontból vagy mészkőből készült gyöngyök az egykori viselet emlékei. A kőből csiszolt csuklóvédő lemezeket feltehetően [[íj]]ászok használták, a réztőrök szintén a harcosok felszereléséhez tartozhattak. Schreiber Rózsa a harangedény-csepeli csoportot a kora bronzkor IIa fázisba sorolja.<ref name="Schreiber 1984, 33-34. old"/>

 

=== Vas megyei harangedényes leletek ===