„Lisszaboni szerződés” változatai közötti eltérés

[[Németország]]ban a Szövetségi Gyűlés ''(Bundestag)'', illetve a Szövetségi Tanács ''(Bundesrat)'' (az alsó-, illetve a felsőház) már 2008 tavaszán megszavazta a ratifikációt, ám az mégis leállt, mert [[Peter Gauweiler]] képviselő, illetve a német Baloldal párt a német alkotmánybírósághoz fordult, hogy vizsgálja meg, ellentétes-e a szerződés a német alaptörvénnyel. [[Horst Köhler (politikus)|Horst Köhler]] szövetségi elnök mindaddig nem szándékozott aláírni a ratifikációs okmányok elhelyezésére vonatkozó engedélyt, amíg a testület zöld utat nem ad,<ref>{{cite web|title=Csúszik a Lisszaboni Szerződés németországi ratifikációja |url=http://www.mno.hu/portal/569823 |publisher=Magyar Nemzet online |date=2008-06-30 |accessdate=2010-01-10}}</ref> és a ratifikációt is csak október 8-án hagyta jóvá. Az alkotmánybíróság 2009. február 11-12-én tartott meghallgatást, és június 30-án hirdette ki ítéletét, amelyben jóváhagyta a szerződést, ám csak amennyiben az ország a parlament szerepét az EU-ban megerősítő törvényt fogad el.<ref name="Elakadt Németországban az EU-szerződés"/> A pártok nyáron megegyeztek a törvény szövegéről (főleg a kormányzó CDU testvérpártja, a CSU emelt kifogásokat), és augusztus 26-án rendkívüli vitanapot tartottak arról, majd szeptember 8-án a [[Bundestag]], szeptember 18-án pedig a [[Bundesrat]] is megszavazta azt. Az elnök szeptember 23-án írta alá,<ref name="Németország igent mondott a lisszaboni szerződésre"/> és ezzel még a szeptember 27-i választások előtt aláírhatta az okmányokra vonatkozó engedélyt is. Ezt szeptember 25-én tette meg,<ref name="Ratifizierung des Lissabon-Vertrags in Deutschland abgeschlossen"/> és Németország olasz nagykövete még aznap letétbe helyezte a ratifikációs okmányokat Rómában.<ref name="A ratifikációs okmányok leadásának nyilvántartása"/>