„Berlini fal” változatai közötti eltérés

}}

[[Fájl:Berlinwall hu v5.png|bélyegkép|jobbra|300px|A fal elhelyezkedése és a határátkelőhelyek]]

A '''berlini fal''' (hivatalos [[Német Demokratikus Köztársaság|keletnémet]] nevén: ''Antifaschistischer Schutzwall'', azaz ''Fasisztaellenes Védőfal''; eközben [[Nyugat-Németország|nyugaton]] pedig ''Die Berliner Mauer'' vagy ''Die Mauer,'' azaz ''a Fal'' néven volt ismert) a [[Nyugat-Berlin]]t körülvevő határépítmény volt [[Kelet-Berlin]] és az [[Német Demokratikus Köztársaság|NDK]] területén. [[1961]] és [[1989]] között létezett. A [[hidegháború]] alatt a kettéosztott [[Berlin]] [[Európa]] megosztottságának és az elnyomásnak egyik fő szimbólumává vált.

 

Az [[Német Demokratikus Köztársaság|NDK]] kikiáltása után [[Németország]] keleti felében a mind rosszabbá váló életkörülmények mellett a hatalom egyre keményebben lépett fel a sztálinista mintájú társadalom kiépítése érdekében. Ezzel egy időben az [[Nyugat-Németország|NSZK]]-ban növekedni kezdett az életszínvonal, kiépültek a liberális demokrácia intézményei. A romló kilátások elől a keletnémetek évről évre jelentős számban távoztak a nyitott berlini határokon keresztül nyugatra. A legmagasabbra a [[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]] halála után kirobbanó tüntetések erőszakos elfojtása után szökött a kivándorlók száma, akkor néhány hónap leforgása alatt 200 000 német hagyta el [[Német Demokratikus Köztársaság|Kelet-Németországot]]. [[1949]] és 1960 között az [[Német Demokratikus Köztársaság|NDK]] 17 millió lakosa közül összesen 2,6 millió települt át az [[Nyugat-Németország|NSZK]]-ba, míg az ország összlakossága több mint 1 millió fővel csökkent. A határ lezárása előtti napokban már napi 1500–1900 menekültet regisztráltak a nyugat-berlini menekülttáborokban.

[[Fájl:Berlinifal2.png|bélyegkép|jobbra|200px| A Berlinen keresztül emigráló NDK-polgárok száma egy évtized alatt]]

|+'''A Berlinen keresztül emigráló NDK-polgárok száma'''; [[1949]]–[[1961]]<ref>{{cite book

| last = Dr. Gödeke

|}

<small>*1961. augusztus 13-ig</small>

 

Az [[1950-es évek]] közepén az [[Német Demokratikus Köztársaság|NDK]] gazdasága is fejlődésnek indult. Az újjáéledő ipar számára súlyos csapás volt a fiatal és szakképzett munkaerő tömeges kivándorlása. Az [[Német Demokratikus Köztársaság|NDK]] gazdaságára furcsa módon pozitív hatással is volt a nyitott berlini határ. 50&nbsp;000 kelet-berlini dolgozott Nyugat-Berlinben, az ő fizetésük volt az NDK egyik legfőbb valutaforrása. A politikai vezetés azonban bizalmatlansággal tekintett az ingázókra. Egyre több intézkedéssel büntették a nyugati munkavállalást. (Példaként: az ingázóknak nyugati márkában kellett a lakbérét leróniuk, amelynek értéke a keleti márkában fizetett lakbér négyszerese volt.)

 

== Képek ==

Kép:Bundesarchiv Bild B 145 Bild-P061246.jpg| A fal építése 1961-ben a [[Brandenburgi kapu]]nál

Kép:Aerial view of the Berlin Wall.jpg|Légifelvétel a fal egy részletéről, 1989

Kép:Kapelle der Versoehnung01.jpg| A Kiengesztelődés emlékkápolnája, Bernauer Strasse, 2005

Kép:Helmut Kohl graffiti.jpg|[[Helmut Kohl (politikus)|Helmut Kohl]] portréja ([[graffiti]])

 

== Perek ==

Az eljárás alól nem bújhattak ki az NDK fegyveres erőiben egykor alacsonyabb rangban szolgálatot teljesítők sem. A falnál leadott halálos kimenetelű lövések ügyében 35 vádlottat mentett fel a bíróság. 44-en felfüggesztett [[börtön]]büntetést, míg (a táblázatban külön szereplőket is ide értve) 11-en ténylegesen letöltendő börtönbüntetést kaptak. Az utolsó ítéleteket [[2004]]. [[november 9.|november 9-én]], a fal leomlásának 15. évfordulóján mondta ki a berlini bíróság.

 

|+'''Kiemelt ítéletek a berlini falnál lelőtt menekülők ügyében'''

! Név

|6 év és 6 hónap börtön ([[1997]]-ben<br /> 3 év letöltése után szabadult)

|}

 

== A berlini fal emlékei ==