„Emberi méltóság” változatai közötti eltérés

== A fogalomról szóló katolikus tanítás ==

Ókori görög gondolkodáson túl az emberi méltóság fogalmának fontos kultúrtörténeti és eszmei forrása a zsidó-keresztény kultúra és a Biblia. A fogalom jogrendszerbe ültetése mégsem köthető közvetlenül az egyházhoz. Az emberi méltóságot mint vallástól független axiómát a 19. században fedezte fel az egyház és a 20. században felismerte annak gyökereit saját eszmerendszerében is. A 19. század óta állandó hivatkozási pont lett az egyház megnyilatkozásaiban is. [[XIII. Leó pápa]] [[Rerum novarum]]ától [[XXIII. János pápa|XXIII. János]] és [[VI. Pál pápa|VI. Pál]] [[enciklika|enciklikáin]] a [[második vatikáni zsinat|II. vatikáni zsinat]] okmányain keresztül napjaink egyházi megnyilatkozásaiig a katolikus tanítás számos alkalommal állt ki az emberi méltóság mellett. A II. vatikáni zsinat [[vallásszabadság]]ról szóló deklarációja maga is az emberi méltóság fogalmáról kapta a nevét (Dignitatis Humanae), hiszen a vallásszabadság értékét e fogalomból vezeti le.<ref>[http://www.katolikus.hu/zsinat/zs_13.html Dignitatis Humanae kezdetű deklarációja]</ref> Konkrétan az emberi méltóság katolikus értelmezését a Gaudium et spes (Az egyházról a mai világban) kezdetű konstitúciója adja meg.<ref>[http://www.katolikus.hu/zsinat/zs_16.html Gaudium et spes kezdetű konstitúció]</ref>

 

== Források ==

* [http://lexikon.katolikus.hu/E/emberi%20m%C3%A9lt%C3%B3s%C3%A1g.html Emberi méltóság szócikk. Magyar Katolikus Lexikon]

 

 

[[Kategória:Emberi jogok]]