„Laosz” változatai közötti eltérés

'''Laosz''' vagy hivatalos nevén Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság ([[lao nyelv]]en: ສາທາລະນະລັດປະຊາທິປະໄຕ ປະຊາຊົນລາວ; ''Szathalanalat Paszathipatai Paszaszon Lao'') egy tengerektől elzárt, szocialista köztársaság [[Délkelet-Ázsia|Délkelet-Ázsiában]]. Északnyugatról [[Mianmar]] és [[Kína]], keletről [[VietnamVietnám]], délről [[Kambodzsa]], nyugatról pedig [[Thaiföld]] határolja.

Felszínének nagyobb részét hegységek borítják, például az [[Annamitte-lánchegység]], ami a VietnammalVietnámmal közös határt alkotja. A hegység egyben választóvonalat húz a kínai, illetve az indiai befolyásultságú kultúrák közé is. A felszín másik részét a folyóvölgyek alkotják. Az északi országrész nagyrészt hegyes, keskeny folyóvölgyekkel és meredek hegyoldalakkal rendelkezik. Egyedül [[Vientián tartomány|Vientianéban]] és [[Xiangkhoang tartomány]]ban találhatók alföldek ezen a részen. Délen már jóval több síkvidék található. A [[Savannakhet tartomány|Savannakhet]] és [[Tjampatszak tartomány]]beli nagy alföldek alkalmasak a rizstermesztésre és az állattartásra is. A legdélebbi tartományok többsége szintén hegyes vidék. Laosz legmagasabb pontja a 2817 méter magas [[Phubia]], a legalacsonyabb pedig a Mekong völgyében található.

Laosz területére a lao törzsek időszámításunk első századaiban érkeztek. Az ekkor itt élt törzsek a kha, mao és jao törzsek [[khmerek|khmer]] uralom alatt voltak. Az első ismert államot [[757]]-ben alapították, de az ekkor alakult fejedelemségek más birodalmak, például a [[Khmer Birodalom]] birtokában voltak. [[1353]]-ban [[Fa Ngum]] megalakította [[Lan Szang]] (''Lan Xang'', magyarul „a millió elefánt”) királyságát. Utódai, különösen [[Photisarath]] a [[buddhizmus]]t az ország uralkodó vallásává tették. A belső viszályok által gyengített országot [[Sziám]] és VietnamVietnám támadásai veszélyeztették. [[Szuligna Vongsza]] királynak [[1637]] és [[1694]] között ismét sikerült egységbe kovácsolnia birodalmát. [[1707]]-ben három részre osztották a királyságot:

Ezek a területek [[1778]]-ban vazallusi függésbe kerültek Sziámmal szemben. [[1828]]-ban Vientián királyság fellázadt a függés ellen, ezt Sziám leverte és elfoglalta. [[1883]]-ban Luangprabangot is elfoglalta, Tjampatszak pedig vietnamivietnámi uralom alá került.

A függetlenség elnyerése után továbbra is maradtak francia csapatok, de ezután már a Laoszi Királyi Hadsereg támogatására. Őket később amerikai katonák váltották fel, hogy segítsék a hadsereg harcát a [[Pathet Lao]] ellen. A szomszédos [[VietnamVietnám]] belső viszonyai hatására Laosz is belesodródott [[VietnamiVietnámi háború|második indokínai háborúba]]. Polgárháborús állapot alakult ki. Az Észak-Vietnamivietnámi Hadsereg elfoglalta Laosz keleti részét és jelentős támogatást nyújtott a Pathet Lao-nak. Az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]] bombázta az ország területén áthaladó [[Ho Si Minh-ösvény]]t és az észak-vietnamivietnámi bázisokat. [[1968]]-ban az Észak-Vietnamivietnámi Hadsereg nagy támadást indított a Királyi Hadsereg ellen. Az egyre inkább hátrált, míg végül [[1975]]. [[december 2.|december 2-án]] legyőzték őket, és foglyul ejtették [[Szavangvatthana laoszi király|Szavangvatthana]] királyt, aki később valószínűleg egy laoszi átnevelő táborban halt meg a királyi család legtöbb tagjával együtt. Haláluk körülményei, a pontos dátum, sőt még az év is ismeretlen (a találgatások [[1978]] és [[1982]] közé teszik).

A hatalomváltás után az ország nevét Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságra változtatták. VietnammalVietnámmal szerződéseket kötöttek arról, hogy az országban vietnamivietnámi katonák állomásozhatnak, és tanácsadók is érkeztek. Szintén kommunista szomszédja hatására a [[1970-es évek|70-es évek]] végén Laosz megszakította a kereskedelmi kapcsolatokat [[Kína|Kínával]]. A [[1980-as évek|80-as években]] lazult a VietnammalVietnámmal való kapcsolat, és a kormányzat lépéseket tett az ellenőrzött [[piacgazdaság]] felé. Ennek hatására az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]] [[1995]]-ben 20 évnyi [[embargó]] után kereskedelmi kapcsolatokat létesített az országgal, illetve [[1997]]-ben fölvették az országot az [[ASEAN]]-ba. Ezen lépések ellenére szorosak a politikai és gazdasági kapcsolatok VietnammalVietnámmal.

Laosz lakóinak 69%-a a [[laók|lao]] népcsoportba tartozik. Az alacsonyabb területeken élnek és politikailag és kulturálisan is ők a legfontosabbak. A többi alacsony területeken élő néppel együtt ők alkotják a ''Lao Loum''-ot, az "alföldi laosziakat". A hegyi törzsek, például a ''yao, tai dumm, dao, shan'' alkotják a Lao Soung-ot, a "felföldi laosziakat". A déli hegyekben a mon-khmer nyelvcsaládba tartozó népek élnek. A [[vietnamiakvietnámiak]] és a [[kínaiak]] a városokban élnek, de többségük a függetlenség elnyerése után elköltözött.

A hivatalos nyelv, a [[lao nyelv|lao]] ''(pasaa Lao)'' a tai nyelvcsaládba tartozik. Nagyon hasonló az [[isan nyelv]]hez, melyet [[Thaiföld]] északi részén beszélnek. A lao nyelvűek a lakosság körülbelül 55%-át alkotják, 11% khmu, 8% hmong, 4% thai, 3% phuan, 2% leu, 2% katang, 2% makong nyelven beszél. A gyarmati időszakban meghonosodott a [[francia nyelv|francia]] és a [[vietnamivietnámi nyelv]], ezek még ma is fontosak, bár elsősorban az idősebbek használják. Az [[angol nyelv|angol]] egyre nagyobb szerepet kap, főleg az üzlet és a turizmus miatt, de kormányzati szinten is, mivel Laosz tagja az ASEAN-nak, amelynek munkanyelve angol.

* Import: {{Thaiföld}} 64,6%, {{Kína}} 16,5%, {{VietnamVietnám}} 9,4%

* Export: {{Thaiföld}} 40,1%, {{Kína}} 28,5%, {{VietnamVietnám}} 13,7%

A laoszi konyha a lao és a Thaiföldön élő isan népcsoport konyhája. Sokat merít más [[Délkelet-Ázsia|délkelet-ázsiai]] országok [[gasztronómia]]i hagyományaiból, például a vietnamibólvietnámiból. Több regionális változata van, ilyen például a vientiane-i, ahol a francia gyarmati időszak továbbélő emlékeként ma is divatos a [[bagett]].