„Selzthal” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
1. sor:
{{Osztrák település infobox
| név = Selzthal
| helyi név =
| képaláírás = A Jézus szíve-plébániatemplom
| címer =
| zászló =
| címerleírás =
| zászlóleírás =
| becenév =
| mottó =
| tartomány =
| kerület =
| rang =
| kerületei =
| alapítás éve =
| alapítás éve forrás =
| polgármester =
| jegyző =
| irányítószám = 8900
| körzethívószám = 03616
| rendszám = LI
| testvértelepülései = -
| községi tanács =
| népsűrűség =
| népsűrűség forrás =
| tszf = 636
| legmagasabb pont =
| terület = 16,75
| szöveg pozíciója =
| weboldal = www.selzthal.at
| wikicommons =
}}
'''Selzthal'''
==
[[Fájl:Selzthal im Bezirk LI.png|170px|bélyegkép|balra|Selzthal a Liezeni járásban]]
[[Fájl:Austria 521198 selzthal.jpg|170px|bélyegkép|balra|A selzthali mozdonyfordító korong]]
[[Fájl:Selzthal Inselbahnhof Bahnsteig 1.JPG|170px|bélyegkép|balra|A selzthali vasútállomás]]
Selzthal Felső-Stájerország északi részén fekszik, az Enns jobb partján, ahol a Palten a folyóba torkollik. Északi határát is az Enns alkotja. Legmagasabb pontja az 1737 méteres Dürrenschöberl. Az önkormányzat egyetlen [[katasztrális község]]ben 3 települést egyesít: Neulassing (466 lakos), Selzthal (1081 lakos) és Versbichl (97 lakos).
A környező önkormányzatok: északkeletre [[Ardning]], keletre [[Admont]], délkeletre [[Rottenmann]], délnyugatra [[Lassing]], nyugatra [[Liezen]].
==Története==
A község 1903 óta viseli a mai nevét, korábban Versbichl faluról volt elnevezve. Selzthal nevének első említése 1074-ből, az [[Admonti kolostor|admonti apátság]] alapításának évéből származik. A mocsaras folyópart helyett lakosai inkább a Dürrnschöberl hegy tövébe költöztek, ahol 21 tanyát alakítottak ki, valamennyi a kolostor birtokában volt. A helység a 19. századig gyakorlatilag alig változott. 1480-ban az idáig elportyázó törökök elől menekültek el, 1525-ben pedig részt vettek a [[Német parasztháború|német parasztlázadásban]]. 1540-ben az Ennsbe fojtottak egy Anna Paltauf nevű nőt, akit boszorkánysággal vádoltak. 1827-ben Csehországból munkásokat hozattak a [[tőzeg]] kitermelésére, amellyel a környező városok vasműveit táplálták. A Rudolf koronaherceg-vasútvonal 1870-es megépülése fellendülést hozott a községnek, lakossága hamarosan elérte a 2300 főt. Gazdasága főleg a vasút kiszolgálására épült, a Rottenmanni-Tauern hegységen áthaladó útvonal itt kereszteződik az Enns-völgyi vonallal. A [[második világháború]] végén, 1945 húsvét vasárnapján légitámadás érte a vasúti csomópontot, amelynek 70, főleg civil halálos áldozata volt. A vasút jelentőségének csökkenésével visszaesett a munkahelyek száma és Selzthal lakossága is csökkenőben van.
==Lakosság==
A selzthali önkormányzat területén 2017 januárjában 1602 fő élt. A lakosságszám 1961-ben érte el a csúcspontját 2681 fővel, azóta csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 90,3%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,6% a régi (2004 előtti), 1,9% az új EU-tagállamokból érkezett. 3,4% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 2,7% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 76%-a római katolikusnak, 8,3% evangélikusnak, 2,7% mohamedánnak, 11,5% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportot a német mellett a horvátok alkották 2,2%-kal.
==
*az 1892-ben épült Jézus szíve-templom
*az ipari műemlék mozdonyfordító és a vasútállomás
▲File:Selzthal Pfarrkirche Herz Jesu.jpg
*a községháza
== Források ==
*[http://www.selzthal.at
*[http://www.statistik.at/blickgem/gemDetail.do?gemnr=61243&gemnam=Selzthal 61243 – Selzthal] ''Statistik Austria''
{{fordítás|de|Selzthal|oldid=172332533}}
{{osztrák járás települései}}▼
{{nemzetközi katalógusok}}▼
{{portál|Földrajz}}▼
[[Kategória: Stájerország települései]]
| |||