„Ér (anatómia)” változatai közötti eltérés

[[Fájl:Microvessel.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Egy hajszálér nagyságrendű véredény [[elektronmikroszkóp|elektronmikroszkópos]]os (TEM) felvétele. Az érben, sötét, szerkezetnélküli képződményként, egy eltorzult vörösvértest (E) látható. A belső réteget ''(tunica intima)'' endothel sejtek, a külső réteget ''(tunica adventitia)'' periciták alkotják.]]

Az '''erek''' ([[latin nyelv|latinul]] ''vas'') csőszerű [[Szerv (biológia)|szerv]]ek, melyekben valamilyen [[folyadék|testfolyadék]] áramlik. Az ér üregét érlumennek, falát érfalnak nevezik. A [[vér|'''vérerek''']] (véredény, lat. ''vas sanguineum'', ang. ''blood vessel'') zárt rendszert alkotnak, bennük [[vér]] áramlik, mely különféle [[vegyület|vegyületeket]]eket és megfelelő [[vérsejt|vérsejteket]]eket szállít a megfelelő helyre.

A folyamatos áramlást a [[szív|szív pumpafunkciója]] biztosítja. A szívtől a [[szövet (biológia)|szövetek]] felé haladó ereket [[artéria|'''artériáknak''']] (ütőerek, verőerek), a szövetektől a szív felé haladó ereket pedig [[véna|'''vénáknak''']] (gyűjtőerek, visszerek) nevezik. A kettő között a szöveteket dús [[vérkeringés|hajszálér-hálózat]] (kapilláris-hálózat) szövi át, melyben a vér és a szövet közti anyagforgalom végbemegy. (A kapillárisok területén történik pl. a [[sejt|sejtek]]ek [[oxigén|oxigénnel]]nel és [[tápanyag|tápanyagokkal]]okkal történő ellátása.) A [[nyirokkeringés|'''nyirokerek''']] (nyirokedény, lat. ''vas lymphaticum'', ang. ''lymph vessel'') nyílt rendszert képeznek: a szövetek sejten kívüli ''(extracelluláris)'' [[Idegsejt|sejtközötti terében]] felhalmozódó szövetközötti ''(intersticiális)'' folyadékot [[nyirokcsomó|nyirokcsomók]]k érintésével a vénák felé szállítják. A nyirokerekben áramló folyadék neve értelemszerűen [[nyirokkeringés|nyirok]]. Az artériákban billentyűk nincsenek, míg a vénákban (a nagy vénák kivételével) szakaszonként a vér visszaáramlását akadályozó, zsebszerű belhártyakettőzeteket vannak. Különösen sűrű billentyűrendszer van a nyirokerekben. Ez elősegíti azt, hogy az izommozgás, és egyéb okok kiváltotta nyomásváltozások (így pl. a gyógymasszázs) kedvezően befolyásolják a vénás vér és a nyirok visszaáramlását. (Az artériás és vénás kötegek elrendeződéséből adódik, hogy a szív pumpafunkciója a közvetve hat a vénás visszaáramlásra is.)

A szívből eredő és oda vezető nagy erek ''(aorta, vena cava superior et inferior)'' között vannak tájanatómiai összefüggések, de kapcsolatuk nem szoros. A kisebb ágakra elosztó- gyüjtő ágakra mindinkább jellemző az, hogy közös [[Kötőszövet|kötőszöveteskötőszövet]]es hüvelyben ''(vagina vasorum)'' futnak. (Egy artériát két véna kísér). Ennek az elrendezésnek két szempontból is van élettani szerepe. Egyrészt az [[Artéria|artériás pulzus]] rendszeresen összenyomja a vele futó vénákat, ezzel elősegíti - a billentyűkkel rendelkező vénákban a vér visszaáramlását -, másrészt [[Reményi Károly|ellenáramú hőkicserőlőként]] is működik a perifériáról visszaáramló hidegeb vénás és a periféria felé tartó melegebb artériás véráram között. Ez elősegíti a maghőmérséklet stabilan tartását. (Egészen komplex hőkicserélő rendszert írtak le eszkimó kutyák lábában, ahol a találkozó artériás és vénás rendszer bőséges érhálózatra bomlik. Persze ott más olvadáspontú a lábakban a zsírok összetétele is, stb. Ezt persze csak érdekességként említjük.)