„Amerikai polgárháború” változatai közötti eltérés

A gettysburgi csatát 1863. július 1-je és július 3-a között vívták a [[pennsylvania]]i [[Gettysburg]] városa mellett. Ez az ütközet lett a polgárháború legvéresebb összecsapása, melyet gyakran neveznek a háború fordulópontjának.<ref name=TP>Rawley, p. 147; Sauers, p. 827; Gallagher, ''Lee and His Army'', p. 83; McPherson, p. 665; Eicher, p. 550. Gallagher és McPherson a gettysburgi ütközetet [[Vicksburgi csata|Vicksburg ostromát]] együttesen nevezi meg fordulópontként. Eicher nagyjából hasonló kifejezést használ rá.</ref> A [[chancellorsville-i csata]] megnyerése után 1863 májusában [[Robert E. Lee]] [[Amerikai Konföderációs Államok|konföderációs]] tábornok megpróbálta áttenni a küzdelem színhelyét a [[Shenandoah-völgy]]től északra, megkezdve ezzel második északi hadjáratát. Csapatai lelkesedését kihasználva maga mögött hagyta a háború sújtotta Észak-Virginiát és megpróbálta [[Harrisburg]], vagy akár [[Philadelphia]] bevételével az Unió politikusainak háborús elszántságát megingatni. [[Abraham Lincoln]], az Unió elnöke utasítására a [[Potomac hadsereg]] új parancsnoka, [[George G. Meade]] vezérőrnagy üldözőbe vette őket.

 

 

Meade Potomac hadserege döntő stratégiai győzelmet ért el a háború keleti hadszínterén, visszaverve Robert E. Lee konföderációs tábornok Észak-Virginiai Hadseregének Pennsylvania elleni offenzíváját. Mivel Lee nem tudta a győzelmet kicsikarni, a további északi előrenyomulás ellehetetlenült, és kénytelen volt visszavonulni Virginiába.