„A török kiűzése Magyarországról” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam az utolsó változtatást (195.199.46.246), visszaállítva Kobeat szerkesztésére |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
7. sor:
|helyszín= [[Habsburg Birodalom]] ([[Alsó-Ausztria]]), [[Magyar Királyság]], [[Erdélyi Fejedelemség]], [[Szerbia]] északi és középső része, [[Bosznia]] északi fele, [[Havasalföld]]
|dátum= [[1683]]. [[június 7.]] – [[1699]]. [[január 26.]]
|eredmény= A törököket [[Magyarország]] területének kétharmadáról kiszorítják, felszámolva az [[1541]] óta
|ok= Az [[1684]]-ben létrehozott [[Szent Liga (1684)|Szent Liga]] fő feladata a török [[európa]]i uralmának megszüntetése
|területváltozások= Az [[1541]] előtti magyar és horvát területek, [[Nándorfehérvár]]ral és még néhány [[1521]]-[[1540|40]] folyamán elfoglalt területtel kikerülnek az oszmán fennhatóság alól, a [[Oszmán Birodalom|Török Birodalom]] egyelőre megtarthatja [[Temesvár]]t és a [[Temesköz]]t
63. sor:
A vasvári béke egy láncreakciót indított el. A rendek rájöttek ugyanis, hogy többé nem bízhatnak a Habsburgokban, ezért Wesselényi Ferenc nádor a [[Wesselényi-összeesküvés|Wesselényi-féle rendi szervezkedés]] ([[1666]]-[[1671]]) élére állt.
Miután [[Zrínyi Péter|Zrínyi Pétert]], [[Nádasdy Ferenc (főúr)|Nádasdy Ferencet]] és [[Frangepán Ferenc (horvát bán)|Frangepán Ferencet]] a magyar rendi alkotmány éles megsértésével<ref>A magyar rendi alkotmány értelmében csakis magyar nemesi bíróság ítélkezhetett volna fölöttük. "A magyar törvények alkalmazásától, melyek magyar hatóságot szabtak meg, eltekintettek, s a három vádlottat, Zrínyit, Frangepánt és Nádasdyt császári, csupa németekből álló törvényszék elé állították." Szekfű Gyula: Magyar Történet. A bécsi abszolutizmus útján (internetes változat: http://mek.niif.hu/07100/07139/html/0002/0005/0003/0001-1d6.html )</ref> kivégezték, [[I. Lipót magyar király|I. Lipót]] nyílt [[abszolút monarchia|abszolutizmust]] vezetett be. A jogeljátszás elméletére hivatkozva megszüntette a nádori tisztséget, helyére [[Gubernium]]ot állított fel, kemény ellenreformációs intézkedéseket vezetett be,
Erre hamarosan megérkezett a válasz, a [[Thököly-felkelés]] ([[1672]]-[[1678]]). Az első szakasz ([[1678]]-[[1681]]) még [[Thököly Imre]] nélkül folyt, de a második szakaszban már Thököly vezette a felkelőket, akik sikeresen elfoglalták a felvidéki bányavárosokat.
89. sor:
=== A török kiszorítása ===
[[1687]]. augusztus 12-én [[Lajos Vilmos badeni őrgróf|Badeni Lajos őrgróf]] a második mohácsi csatának nevezett [[nagyharsányi csata|nagyharsányi
[[1688]]-ban [[XIV. Lajos francia király|XIV. Lajos király]] – megriadva a Habsburgok túlzott térnyerésétől – felrúgta az 1684-ben 20 évre megkötött fegyverszüneti egyezményt, és offenzívát indított a [[Rajna|Rajnánál]]. Kitört a [[pfalzi örökösödési háború]] (1688–1697). A kétfrontos háborúra kényszerített Habsburg császári haderő keleten meggyengült, az oszmánok kerültek fölénybe. Ennek következtében [[1690]]-ben a törökök [[Köprülü Musztafa]] [[Vezír (muszlim méltóság)|nagyvezír]] vezetésével visszafoglalták [[Lippa|Lippát]], [[Törökkanizsa|Törökkanizsát]] és [[Belgrád|Nándorfehérvár]]t is.
123. sor:
* Varga J. János: A fogyó félhold árnyékában - A török kiűzése Magyarországról. Gondolat kiadó, 1986, Bp.
* {{cite book
* {{cite book
* [[Bánlaky József]]: ''A magyar nemzet hadtörténelme,'' I–XXII. kötet (Budapest, 1928–1942), 17. kötet: Magyarország felszabadítása a török uralom alól (1683–1699). [http://mek.oszk.hu/09400/09477/html/0017/1367.html (Online változat: MEK-OSZK.hu adatbázisban)]
| |||