Wikipédia

„Szív” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
botok
650 119 szerkesztés
a Szerv egyértelműsítése (WP:BÜ), apróbb javítások
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
71 795 szerkesztés
cím, felirat végén nincs pont
1. sor:
{{egyért2|az emberi szervről|Szív (regény)}}
[[Fájl:Diagram of the human heart hu.svg|bélyegkép|jobbra|300px|Az emberi szív felépítése a fő verő- és visszerekkel. A nyilak a véráram irányát jelzik.]]
 
A '''szív''' ([[latin nyelv|latinul]] ''cor, [[birtokos eset|gen.]] cordis)'' a [[vérkeringés|keringési rendszer]] központi [[Szerv (biológia)|szervszerve]]e, egy üreges, izmos falú tömlő, melyamely ritmikus összehúzódásokkal pumpálja a [[vér]]t a [[gerincesek]] vérkeringésében. A szívvel kapcsolatos szakkifejezésekben a [[görög nyelv|görög]] eredetű ''kardia''- (καρδιά) szót használják.
 
A gerincesek szíve [[szívizom]]ból áll, amiamely a simaizmokhoz hasonlóan akaratunktól függetlenül működik, ám azoktól eltérően gyors és erőteljes összehúzódásokra képes és csak ebben a szervben található meg. Egy átlagos, percenként 72-szer összehúzódó emberi szív megközelítőleg 2,5 milliárdszor húzódik össze egy átlagos élettartam alatt. A nők szíve átlagosan 250-300 250–300 g, a férfiaké 300-350 300–350 g.
 
A keringési rendszerrel rendelkező [[gerinctelenek]]ben a szív egy tömlő ill. egy cső, mely vizet és tápanyagokat ([[fehérje|fehérjét]], zsírokat és cukrot) tartalmazó folyadékot pumpál. [[Rovarok]] esetén a szerv neve szívcső, és „vérük” jellemzően nem szállít légzési gázokat.
11. sor:
[[Fájl:Blutkreislauf.png|bélyegkép|bal|150px|[[Vérkeringés]]:'''Vörös'''= oxigéndús vér; '''Kék'''= oxigénszegény vér]]
 
[[Fájl:Heart-and-lungs.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|A szív és a tüdő.]]
 
A '''szív''' a keringés központi szerve, ritmusos összehúzódásaival biztosítja a nagy- és kis vérkörben az állandó véráramlást és egyéb tényezőkkel együtt az ehhez szükséges [[vérnyomás]]t, billentyűrendszere gondoskodik a véráramlás egyenirányításáról, saját szabályozómechanizmusai, valamint idegi és hormonális hatások közbeiktatásával alkalmazkodni tud a változó megterhelésekhez.
 
== Méretei ==
A szív nagysága a testtömeggel megközelítőleg arányos. (Átlagosan 4 gramm/testsúlykilogramm). Így a szív súlyatömege átlagos férfiban 300 gramm, (nőben valamivel kevesebb). A szív átlagos átmérői: hosszúsága 150 mm, haránt átmérője 110 mm, sagittalis átmérője 90 mm, körfogata a pitvar-kamrai határon 260 mm. (Laennec szerint a szív mérete az egyén öklével azonos, de ez csak nagyon felületes megközelítése a tényleges viszonyoknak.)
 
== Helyzete ==
A szív a mellkasban a [[szegycsont]] ''(sternum)'' mögött, a [[gátor]] ''(mediastinum)'' elülső alsó részében a mellkas középvonalától kissé balra, saját savós üregén, a [[Szívburok|szívburkon]] belül helyezkedik el (megközelítőleg 2/3:1/3 arányban). Felső tömegesebb része a ''basis cordis'', alsó elkeskenyedett vége a szívcsúcs ''(apex cordis)''. A szív képzeletbeli tengelye a jobb lapocka tövisének közepén és a szívcsúcslökés helyén halad át. Ezek alapján megközelítőleg meghatározható a szív helyzete is. A szív háti vetülete az ötös és nyolcas háti csigolyákra (thoracic vertebrae, Th5-Th8) vetül. Egyes ritka esetekben a szív a jobb oldalon is elhelyezkedhet, ami általában nem jár elváltozásokkal vagy funkciózavarral (ezt ''situs inversus''-nak nevezik). Jobbról és balról a két [[tüdő]]lebeny veszi körül, alul a [[rekeszizom|rekeszizmon]] ''(diaphragma)'' fekszik. Hátul a bal pitvar a nyelőcsővel, elülső felszínének kis része és a bal kamra alkotta szívcsúcs a szívburkon keresztül az elülső mellkasfallal érintkezik.
 
== Mellkasfali vetülete ==
24 ⟶ 25 sor:
 
* a szívcsúcs ''(apex cordis)'', a bal 5. bordaközben, kb. 9 cm-re a szegycsont közepétől helyezkedik el;
* a [[véna|vena cava superior]] beömlése, amiamely a jobb 3. bordaporc szegycsonti végénél található;
* a koszorúbarázda ''sulcus coronarius'' (a pitvarokat a kamráktól elválasztó külső barázda) bal felső végpontja, a bal 3. bordaporc szegycsonti végétől 3 cm-re;
* a koszorúbarázda ''sulcus coronarius'' jobb alsó végpontja, a jobb 6. bordaporc szegycsonti végétől 2 cm-re
30 ⟶ 31 sor:
 
== A [[szívburok]] ==
A szív a [[szívburok]]ba ([[Szívburok|pericardiumzsákba]]) van zárva és nagyrészt a [[tüdő]] veszi körül. A ''pericardium'' egy savós hártya; két lemezből áll, melyek a szívből eredő artériáknál, illetve a szívbe ömlő vénáknál áthajlanak egymásba. A tulajdonképpeni zsák, amibenamelyben a szív helyet foglal nem más, mint a fali lemez ''(lamina parietalis pericardii)'', míg a belső, zsigeri lemez ''(lamina visceralis pericardii)'' a szívhez simul annak legkülső rétegét, az ''epicardiumot'' képezve. A két lemez közti teret ''(cavum pericardii)'' néhány cseppnyi, síkosító hatású perikardiális folyadék tölti ki.
 
== Felépítés ==
[[Fájl:Humhrt2.jpg|bélyegkép|200px|Felnőtt [[ember]] szíve, tömege 250-350250–350 gramm a zsírszövettel együtt.]]
[[Fájl:Four chamber cardiovascular magnetic resonance imaging.gif|bélyegkép|200px|bal|Szív működés közben (mágneses rezonancia tomográf).]]
[[Fájl:Ultrasound of human heart apical 4-cahmber view.gif|bélyegkép|200px|Szív működés közben (ultrahang felvétel)]]
A szív felépítését tekintve egy izmos falú, összetett üregrendszerű tömlő. Három rétegből áll, kívülről savós hártya, az epicardium veszi körül. Ez alatt némi zsírszövet található ''(subepicardialis zsír)'', elsősorban a szíven futó külső barázdákban, mely extrémen elhízott egyénekben jelentősen megvastagodhat és betörhet az alatta található izomrostok alá is, gyengítve ezzel a szív falát. A zsír alatt találjuk a középső réteget, a [[szívizom]]zatot ''([[szívizom|myocardiumot]])''. Ezt speciális [[izom]]szövet, a szívizom alkotja. Magában a myocardiumban található rostok lefutása is hármas rétegződést mutat, ez azonban csak a vastagabb izomzatú kamrákra jellemző. A szív legbelső, üregeit borító rétege a szívbelhártya [[endocardium]]. Ez tulajdonképpen az erek belső borításához hasonló, legbelül endothel béleli, ami alatt [[kötőszövet]] található.
 
Egészséges felnőttekbenfelnőttek a szívszíve kb. 250-350250–350 grammot nyom, de kóros állapotokban (például extrém szívmegnagyobbodásban – a ''cor bovinum'', a. m. "marhaszív"„marhaszív”) elérheti az 1 kg-ot is.
 
=== A szív üregei ===
 
A szív két pitvarból ''(atrium)'' és két kamrából ''(ventriculus)'' áll. A pitvarok szolgálnak a szívbe bejövő [[véna|vénákból]] érkező vér fogadására és továbbítására a kamrák felé. A kamrák funkciója a vér kipumpálása a szívből kilépő [[artéria|artériákba]]. A pitvarok és a kamrák izomzatát a szív rostos váza ''(anulus fibrosus)'' választja el, míg a két pitvart a köztük levő sövény ''(septum interatriale)'', amiamely a kamrák között is megtalálható ''(septum interventriculare)''. A sövény a pitvarok között vékony, a kamrák között izmos. A pitvarok és a kamrák közti szájadékokban vitorlás ''(cuspidalis)'' [[szívbillentyű]]k helyezkednek el, melyekamelyek meggátolják a vér visszafele történő áramlását. Ehhez hasonlóan billentyűk vannak a kamrákból kilépő nagyerek eredésénél is, ezek az ún. félhold alakú ''(semilunaris)'' billentyűk.
 
[[Fájl:Gray505.png|Diagram of the human heart hu.svg|bélyegkép|balra|200px|A szív és a nagyerek, valamint a szív saját erei elölnézetben.]]▼
 
▲[[Fájl:Gray505.png|Diagram of the human heart hu.svg|bélyegkép|balra|200px|A szív és a nagyerek, valamint a szív saját erei elölnézetben.]]
==== Jobb pitvar ====
 
A jobb pitvar ''(atrium dextrum)'' két különböző részből áll, melyek fejlődéstani eredete eltérő.
A hátrébb eső, sima felszínű rész a ''sinus venarum cavarum'', melybeamelybe felülről a [[véna|vena cava superior]], alulról a [[véna|vena cava inferior]] nyílik. Utóbbitól balra a szív vénás vérét elvezető ''sinus coronarius'' ömlik be a jobb pitvarba, melynek nyílásánál egy kisebb billentyű (''valvula sinus coronarii'' vagy Thebesius-féle billentyű) található. A ''vena cava inferior'' is rendelkezik billentyűvel (''valvula venae cavae inferioris'' vagy Eustach-féle billentyű).
 
A másik rész elődomborodik, voltaképpen ez adja a pitvar igazi üregét, valamint a jobb fülcsét ''(auricula dextra)''. Egyenetlen felszínű, kívülről egy határbarázda ''(sulcus terminalis)'', míg belülről egy izmos beboltosulás ''(crista terminalis)'' választja el a ''sinus venarum cavarumtól.'' A ''crista terminalisról'' merőlegesen kis izomnyalábok erednek, ezek a fésűizmok ''(musculi pectinati).''
 
A pitvarok közti sövény jobb pitvarba néző felszínén egy hártyaszerű, vékony falufalú, bemélyedt ovális terület látható ''(fossa ovalis)''. A magzati élet során itt nyitva van a pitvarokat elválasztó sövény -(Ductus Botalli) – a vér így a jobb pitvarból közvetlenül a balba jut -– ám ez a születés után záródik és összenő. (Bővebbenbővebben: [[Magzati keringés]]). (Az összenövés gyakran elmarad, ám ennek egészen addig nincs jelentősége, amíg a bal pitvarban nagyobb a nyomás.)
 
A jobb pitvar és a jobb kamra közti szájadékban ''(ostium atrioventriculare dextrum)'' található a háromhegyű, vitorlás jellegű billentyű ''(valva tricuspidalis)'', mely megakadályozza a kamrai [[szisztolé]] alatt a vér visszaáramlását a pitvarba.
59 ⟶ 61 sor:
==== Jobb kamra ====
 
A jobb kamra ''(ventriculus dexter)'' egy vékony falú (kb. 3–4 mm vastag), falvastagsága harmada a bal kamráénak, nagyjából V-alakú üreg. A jobb pitvar felé eső nyílásban helyezkedik el a háromhegyű vitorlás a ''(tricuspidális)'' billentyű, melynek vitorláit vékony szálak ''(chordae tendinae)'' rögzítik a kamra falához és a sövény és az elülső fal szögletéből eredő egyetlen nagyobb szemölcsizomhoz ''(papilláris izomhoz)''. A kamra falán jól látható izomnyalábok futnak végig ''(trabeculae carneae)''. A jobb kamra elülső szárából az üreg fokozatos szűkülésével ered a fő tüdőverőér ''(truncus pulmonalis)'', ami kívülről kúp alakot kölcsönöz a kamra elülső részének ''(conus arteriosus)'' (A kamra ürege felől nézve tölcsér alakú ''(infundibulum)''. A tüdőverőér eredésénél foglal helyet a zsebes típusú tüdőverőéri billentyű (''(valva trunci pulmonalis).'').▼
A jobb kamra ''(ventriculus dexter)'' egy vékony falú (kb. 3–4 mm vastag), falvastagsága harmada a bal kamráénak
▲, nagyjából V-alakú üreg. A jobb pitvar felé eső nyílásban helyezkedik el a háromhegyű vitorlás a ''(tricuspidális)'' billentyű, melynek vitorláit vékony szálak ''(chordae tendinae)'' rögzítik a kamra falához és a sövény és az elülső fal szögletéből eredő egyetlen nagyobb szemölcsizomhoz ''(papilláris izomhoz)''. A kamra falán jól látható izomnyalábok futnak végig ''(trabeculae carneae)''. A jobb kamra elülső szárából az üreg fokozatos szűkülésével ered a fő tüdőverőér ''(truncus pulmonalis)'', ami kívülről kúp alakot kölcsönöz a kamra elülső részének ''(conus arteriosus)'' (A kamra ürege felől nézve tölcsér alakú ''(infundibulum)''. A tüdőverőér eredésénél foglal helyet a zsebes típusú tüdőverőéri billentyű ''(valva trunci pulmonalis).''
 
==== Bal pitvar ====
 
[[Fájl:Gray496.png|bélyegkép|200px|jobbra|A bal pitvar és a bal kamra.]]
 
A bal pitvar ''(atrium sinistrum)'' hátul, a ''truncus pulmonalis'' mögött foglal helyet, szemből csupán a bal fülcse ''(auricula sinistra)'' látszik belőle. A hátsó felszíne a [[nyelőcső]]vel ''(oesphagus)'' érintkezik. Belül sima, a jobb oldalán a két jobb tüdővéna ''(venae pulmonales dextrae)'', míg bal oldalán a két bal ''(venae pulmonales sinistrae)'' ömlik bele. A bal kamrával a bal vénás szájadékon ''(ostium atrioventriculare sinistrum)'' keresztül közlekedik. Itt található a kéthegyű vitorlás ''(bicuspidalis)'' vagy mitrális billentyű ''(valva bicuspidalis seu mitralis).''
[[Fájl:Gray495.png|bélyegkép|balra|200px|A szív rostos váza és a szájadékok.]]
==== Bal kamra ====
 
74 ⟶ 75 sor:
=== A kamrák közti sövény ===
 
A kamrák között található sövény ''(septum interventriculare)'' zömét a bal kamra izmos fala alkotja, csupán a felső részén hártyás ''(pars membranacea)'', melynekaminek fejlődéstani okai vannak.
 
== Vérellátása ==
[[Fájl:Gray506.png|bélyegkép|jobbra|200px|Az aorta ascendens és az arcus aortae sémás rajza, a koszorúerek eredésének és az aortaív ágainak feltüntetésével.]]
 
A szívet az aorta billentyű elülső jobb és bal tasakjai felett eredő koszorús artériák ''(arteria coronaria dextra et sinistra)'' látják el oxigéndús vérrel. Vénás vérét a ''sinus coronarius'' vezeti el a jobb pitvarba. A szívizomzat [[oxigén]] és [[tápanyag]]ellátása életbevágóan fontos, mivel a szív az élet során folyamatosan működik és energiaigényét csak oxigén jelenlétében képes megfelelően kielégíteni (aerob anyagcserét folytat). A szív vénás vérének oxigéntelítettsége ''([[Oxigénszaturáció|szaturáció]])'' mindössze 25%-os, az oxigén parciális nyomása pedig 20 Hgmm körüli. Ez nagyon magas oxigénkihasználást jelent, a szív gyakorlatilag nyugalomban is az oxigénhiány ''([[hypoxia]])'' határán dolgozik. Amennyiben az oxigénigénye megnő, azt csak a vérátáramlás hatékony emelésével képes fedezni, ezért a szívet ellátó koszorús erek épsége rendkívül fontos. A koszorúserek lefutása egyéni variációkat mutat.
84 ⟶ 85 sor:
 
=== A jobb koronária ágai és ellátási területe ===
[[Fájl:Gray492.png|bélyegkép|bal|A szív erei (elölnézet).]]
 
A jobb koszorúér ''(a. coronaria dextra)'' jobb oldalon ered, majd a kamrákat a pitvaroktól elválasztó barázdában ''(sulcus coronarius)'' kerüli meg a szív jobb oldali részét és fut hátra, a két kamra közti hátulsó vájulathoz ''(sulcus interventricularis posterior)'', melyben a leszálló ága ''(ramus interventricularis posterior)'' fut.
92 ⟶ 93 sor:
 
A bal koronária ''(a. coronaria sinistra)'' rögtön az eredése után kettéoszlik, elülső ága ''(ramus interventricularis anterior, vagy LAD: left anterior descending artery)'' a kamrák közti elülső sövényben ''(sulcus interventricularis anterior)'' halad lefelé a szívcsúcs melletti bevágáshoz, mely a kamrák közti határt jelzi. (A szívcsúcsot a bal kamra alkotja.) A másik ág ''(ramus circumflexus)'' a ''sulcus coronariusban'' megkerüli a szív bal oldalát, majd egy újabb ágat ad ''(a. marginalis sinistra)'', mely a bal kamra vérellátásában vesz részt. A bal koronária legnagyobb jelentőségű ága az elülső leszálló (LAD), ami az elülső kamrafalat valamint a kamrai sövény elülső-alsó kétharmadát látja el.
[[Fájl:Gray501.png|bélyegkép|jobbra|Pitvar-kamrai (Aschoff-Tavara) csomó és a belőle kiinduló ingervezető rostrendszer.]]
 
== Ingerületképző és ingervezető rendszere – Nodális szövet ==
99 ⟶ 100 sor:
 
==A szív mint jelkép==
[[Fájl:Sulykolo.jpg|bélyegkép|[[Szerelmi ajándék]]nak faragott [[sulykoló]] közepén szív ábrázolásával.]]
[[Fájl:Decorated woden artefact from Seklerland.jpg|bélyegkép|Régi [[vászonfeszítő]] (porong) a [[Székelyföld]]ről.]]
A szív régóta az érzelmekhez, a szeretethez, [[szerelem]]hez kapcsolódó [[Szimbólum|jelkép]]. Stilizált ábrázolási formája világszerte közismert jele a szerelemnek. Ez a képzet abból a hitből fakad, hogy az [[agy]] a [[racionális]] gondolkodást irányítja és ennek kiegészítőjeként a szív az érzelmeket befolyásolja. Azt mondjuk, "hallgatunk„hallgatunk a szívünkre"szívünkre”, amikor hagyjuk, hogy inkább az érzelmeink befolyásolják cselekedetünket. Ugyanakkor a szerelem általában "szívből„szívből jön"jön”.
Az [[irodalom]]ban gyakran emlegetik, a [[népművészet]]ben gyakran ábrázolják.
 
== Források ==
 
* Donáth Tibor: Anatómiai nevek, (Medicina Kiadó, 2005) {{hibás ISBN|963-243-178-7}}, helyes {{ISBN|963-242-178-7}}
* Ganong, William F.: Az orvosi élettan alapjai, (Medicina Kiadó, 1990) {{ISBN|963-241-783-6}}
* Henry Gray: Anatomy of the human body (Bartleby.com; Great Books Online)
* [[Kiss Ferenc (orvos, 1889–1966)|Kiss Ferenc]]: Rendszeres bonctan (Medicina Kiadó 1967)
* Kiss Ferenc - Szentágothai János: Az ember anatómiájának atlasza, (Medicina Kiadó, 1959)
* [[Lenhossék Mihály]]: Az ember anatomiája, (Pantheon Irodalmi Intézet Rt.), (Budapest, 1924)
* [[Szentágothai János]] - [[Réthelyi Miklós]]: Funkcionális anatómia, (Medicina Kiadó, 1989) {{ISBN|963-241-789-5}}.)
* Ormai S.: Élettan-kórélettan, (Semmelweis Kiadó, 1999) {{ISBN|963-9214-04-3}}
* Eldra P. Solomon -– Richard R. Schmidt - Peter J. Adragna : Human anatomy & physiology ed. 2nd 1990 (Sunders College Publishing, Philadelphia) {{ISBN|0-03-011914-6}}
* Tömböl Teréz, Ed.: Tájanatómia, (Medicina Kiadó, 2001) {{ISBN|978-963-242-752-2}}
* McMinn R. M. H - Hutchings R. T. - Pegington J. - Abrahams P.: A humán anatómia színes atlasza, (Medicína Kiadó, 1996) {{ISBN|963-242-366-6}}
 
== Kapcsolódó szócikkek ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Szív”