„Vizigót Királyság” változatai közötti eltérés

A 7. század második felében egy új ellenség jelent meg a Vizigót Birodalom számárafő ellenségévé az Észak-Afrikában gyorsan előretörő arabok személyébenváltak. Egy polgárháborús helyzetet kihasználva, [[711]]-ben egy muszlim sereg – a berber származású [[Tárik ibn Zijád]] vezetésével<ref>Azt a szorost, ahol a muszlim sereg átkelt Európába, Tárik neve után nevezték el Gibraltárnak (Dzsebel al-Tarik – Tárik sziklája).</ref> – átkelt [[Gibraltári-szoros|Gibraltárnál]] és megkezdték az Ibériai-félsziget elfoglalását. [[Roderich nyugati gót király|Roderich király]] a [[Guadalete]] folyó mellett (a mai [[Cádiz]] környékén) szállt szembe a hódítókkal, de megsemmisítő erejű vereséget szenvedett, ő maga is elesett a csatában. Tárik [[713]]-ban elfoglalta Toledót, [[716]]-ra pedig már a [[Pireneusok]] térségében jártak csapatai. A muszlim hódítás csak Asztúriában tudta megakasztani egy keresztény sereg a [[covadongai csata|covadongai csatában]], a gót származású [[Pelayo]] vezetésével, aki az általa uralt területen létrehozta az [[Asztúriai Királyság]]ot. A muszlim hódítással a Vizigót Királyság megszűnt létezni és az Ibériai-félsziget nagyobbrésze évszázadokra muszlim államok fennhatósága alá került. A Pireneusok térségében - részben gót örökségként – létrejövő Asztúriai Királyság azonban már megalakulásától kezdve megkezdte azt a harcot, mely később [[reconquista]] (visszahódítás) néven vonult be a történelembe.