„Közönséges csimpánz” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Elírás javítása. |
a {{Sablon:Taxonbar}} terítése, nyolcadik fázis (WP:BÜ), apróbb javítások |
||
33. sor:
== Előfordulása ==
Kizárólag [[Afrika|Afrikában]] honosak. Korábban elsősorban az egyenlítői erdőkben éltek, de a fakitermelés miatt mára kiszorultak a másodlagos (levágott, majd visszavadult), valamint a mocsár-, illetve bambuszerdőkbe is.
== Alfajai ==
46. sor:
[[Kép:Chimp1.JPG|thumb|right|220px|A csimpánz csapatok eloszlása (fent) és a csimpánz egyedek eloszlása (lent) a csoportméret kategóriák (vízszintes tengelyen) között. Az átlagos [[csoportméret]] kb. 5, miközben az 'átlagos egyed' mintegy 9 fős csoportban él (Tutin et al. 1983).]]
[[Kép:Chimpanzee-Head.jpg|thumb|right|220px|Portré]]
A kisebb termetű emberszabásúak közé tartoznak: a hímek 160 centiméteresek, a nőstények 130 centiméteresek, a [[hím]]ek 50–70, a [[nőstény]]ek 40–50 kilósak. Több felnőtt nőstényből és hímből, valamint fiatalokból álló csapatokban élnek. A csoport létszáma változó, hattól akár hatvanig terjedhet. A csimpánzcsapat naponta többször is apró részekre bomlik, és kisebb csoportok esznek, alszanak, játszanak, kutatnak táplálék után. A csoportok összetétele változó, de az anyák mindig együtt maradnak kölykeikkel, és a baráti viszonyban álló hímek (az egyes hímek többnyire néhány fős baráti társaságok tagjai) is többnyire együtt vándorolnak. Nap közben többször újra összeállnak.
A csimpánzok nem osztják meg egymással a táplálékukat (csak az anyák kölykeikkel). Még a gyakori vadászat eredményét sem osztják el a résztvevők. Az, aki a hajsza végén a zsákmányt ([[varacskos disznó]] malacát, kölyök [[pávián]]t vagy más majomfélét) elkapta, igyekszik ugyan gyorsan egy nehezen hozzáférhető fára mászni vele, de eltűri, hogy a hajsza résztvevői egy-egy darabot, szárnyat-combot lecsípjenek belőle. Ez nem vált ki belőlük agressziót. Ezt az etológusok más állatfajokkal összehasonlítva nagyon békés, szociális viselkedésnek tekintik.
A magas agressziós szint miatt együttműködésük fejletlen, legfeljebb a vadászatra terjed ki: ehhez a hímek mindig csoportokba állnak össze. A hímek könnyen kapnak dührohamot apró sérelmekért, és aki elöl van a rangsorban, alaposan elnáspángolhatja a hátrébb lévőket. A győztes hím a verekedés végén körbejár, és igyekszik megnyugtatni, megbékíteni a nőstényeket, kölyköket, fiatal hímeket. Ilyesmi az emberen, a csimpánzon és a bonobón kívül egyetlen majomfélénél sem fordul elő: épp ezért ezt a három fajt békeszerető fajoknak nevezik. Az éjszakát a nagy csapatban töltik el, de minden állat egyénileg épít magának fészket a közeli fák ágai között (csak a kölykök alszanak anyjukkal).
A csimpánzcsapatban egyértelműen a hímek dominálnak, egy [[alfa hím]]mel az élen. Minden felnőtt hím dominálja bármely felnőtt nőstényt, de a nőstények között is van egy [[dominancia-sorrend]].
A csimpánzcsapat ismeri és védi területének határait. A hímek hárman-négyen-öten elég gyakran őrjáratoznak a területük határain. Az őrjáratok gyakran keverednek konfliktusba a szomszédos csapatok hímjeivel. Gyakran összeverekednek, és ha egy nagyobb csapat magányos hímmel találkozik, azt azonnal megtámadják, gyakran meg is ölik. Ezeket a támadásokat nem a csimpánzagresszió saját csapaton belüli viselkedésformái kísérik: a szomszéd hímeket prédának tekintik. Ha viszont nősténnyel találkoznak, azt körülveszik, és némi erőszakkal a saját területükre terelik, majd hetekig vigyáznak arra, nehogy visszamenjen, vagy saját nőstényeik el ne üldözzék. Az ivarérés idején a nősténycsimpánzok időnként maguktól is átballagnak a szomszédokhoz. A hímek egész életükben ugyanabban a csapatban élnek: ha elhagynák területüket, a szomszédok azonnal megölnék őket.
69. sor:
* [http://www.mindentudas.hu/csanyi/20031208csanyi17.html?pIdx=2 Az emberi természet biológiai gyökerei]
{{Taxonbar}}
{{DEFAULTSORT:Ko~zo~nsegescsimpanz}}▼
{{Portál|Biológia}}
▲{{DEFAULTSORT:Ko~zo~nsegescsimpanz}}
[[Kategória:Emlősfajok]]
[[Kategória:Emberfélék]]
| |||