„Hermann Oberth” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Élete és pályafutása: Ebbe Almqvist History of Industrial Gases 414. o.
a kékít
42. sor:
Szülei Julius Oberth sebészorvos és Valerie, [[Friedrich Krasser]] lánya voltak. Kétéves kora körül a család [[Segesvár]]ra költözött, itt járt az ifjú Hermann gimnáziumba. 11 éves kora körül Oberthet annyira lenyűgözte [[Jules Verne]] ''[[Utazás a Holdba (regény, 1865)|Utazás a Holdba]]'' című regénye, hogy szinte kívülről megtanulta. 14 éves diákként Verne hatására megépítette az első rakétamodelljét. Fiatalkori kísérletei során önállóan jutott el a [[Rakéta#A rakéták működése|többlépcsős rakéta]] elvéhez, de ebben az időben hiányoztak az eszközei az ötlet kidolgozásához, így csak elméletben foglalkozott vele.
 
[[1912]]-től Oberth orvosi tanulmányokat folytatott a [[Lajos MiksaLajos–Miksa Egyetem|müncheni egyetem]] orvosi karán, majd az [[első világháború]]ban katonaorvosként vett részt. Később azt mondta, hogy a legfontosabb dolog, amit megértett ebből a tapasztalatból az volt, hogy nem akar orvos lenni. A háború után [[NémetországNémet Birodalom|Németországban]]ban maradt – szülővárosa ekkor már [[RomániaRomán Királyság|Romániához]] tartozott – és folytatta egyetemi tanulmányait, de ezúttal már a [[fizika]] területén. 1917-ben kidolgozta egy 25 méter magas, [[Etanol|etilalkohollal]] hajtott [[ballisztikus rakéta]] tervét, amelyet soha nem építettek meg és a terv sem maradt fenn. 1919 tavaszától matematikát, fizikát és kémiát tanult, előbb a [[Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem|kolozsvári]], majd a müncheni, [[Göttingeni Egyetem|göttingen]]i és [[heidelbergi egyetem]]en.
 
[[1922]]-ben a rakétatudományról szóló doktori értekezését visszautasították, mint „utópisztikust”. A 92 oldalas művet saját kiadásában jelentette meg ''Die Rakete zu den Planetenräumen'' ''(Rakéta a világűrbe)'' címmel. [[1929]]-ben ezt tovább bővítette 429 oldalnyira ''Wege zur Raumschiffahrt'' ''(Utak az űrhajózáshoz)'' címen. Oberth később úgy nyilatkozott, hogy akarattal nem választott másik doktori disszertációt: „''…magamban azt mondtam: be fogom bizonyítani, hogy doktori cím nélkül is nagyobb tudós leszek, mint néhányan közületek''”.<ref name="Stange">{{cite web | url = http://www.kiosek.com/oberth/ | title = Hermann Oberth. Father of the Space Travel | author = Christiaan Stange | language = angol | accessdate = 2009-07-12}}</ref> Oberth így kritizálta a német oktatási rendszert: „''Az oktatási rendszerünk olyan, mint egy autó, amelynek erős hátsó lámpája van, fényesen bevilágítva a múltat.''”<ref name="Stange"/> Végül is néhány év múlva ugyanazzal a dolgozattal szerzett doktori címet a [[Kolozsvári I. Ferdinánd Király Tudományegyetem|kolozsvári egyetemen]].
59. sor:
[[1950]]-ben továbbment [[Olaszország]]ba, ahol az olasz hadsereg számára ugyanazt a légelhárítórakéta-tervet folytatta. [[1953]]-ban visszatért Feuchtba és kiadta ''Menschen im Weltraum'' ''(Emberek a világűrben)'' című könyvét, amelyben leírta az elgondolásait az űrben elhelyezett [[tükrös távcső]]vel, [[űrállomás]]sal, elektromos űrhajóval és [[űrruha|űröltözetekkel]] kapcsolatban.
 
[[1954]]-től az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült ÁllamokÁllamokban]]ban tevékenykedett, volt tanítványa, von Braun oldalán. [[1962]]-ben vonult vissza, 68 éves korában.
 
Oberth 35 éves korában nősült meg (felesége Tilli Hummel volt). Négy gyermekük közül az egyik fiuk a [[második világháború]]ban a fronton halt meg, az egyik lányukleányuk pedig egy munkahelyi robbanás során 1944 augusztusában.
 
Nevéhez fűződik az általa kidolgozott [[Oberth-effektus]], amelynek lényege, hogy a rakéták és űrhajók nagy sebességnél nagyobb hatásfokkal működnek. Ezért a kilövésnél az ember által még elviselhető gyorsulást alkalmazzák üzemanyagtakarékosság céljából.