„Páfrányfenyő” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a {{Sablon:Taxonbar}} terítése, kilencedik fázis (WP:BÜ), apróbb javítások
52. sor:
== Életmódja, termőhelye ==
 
[[Kétlaki]], [[lombhullató]]. A betegségeknek, kártevőknek ellenáll, a szelet, hókárt jól tűri. A városokban gyakori füstgázokat ([[kén-dioxid]], [[nitrogén-monoxid]] stb.) minden más fánál jobban tűri. A radioaktív sugárzás különböző fajtáinak is ellenáll: 1945 augusztusában [[Hirosima|Hirosimára]] ledobott atombomba [[hipocentrum]]ától számított 1,6  km-en belül mindössze hat súlyosan sérült, de életképes fát találtak – mindegyik páfrányfenyő volt.
 
Az egyik leghosszabb életű fa; ezer évesnél idősebb példányai is ismertek. Kezdetben lassan nő, de később „belelendül”. Fényigényes. A mély rétegű, üde talajt meghálálja, de kevesebbel is beéri (Czáka, Rácz).
66. sor:
Tavasztól őszig szedhető leveleit gyógyászati célokra hasznosítják, így az agy [[vérellátás]]ának zavarai, szédülés, fülzúgás, hallásgyengülés gyógyítására. Jótékonyan hatnak a [[visszértágulat]]ra, az [[aranyér]]re és a lábfekélyre.
 
Kutatások szerint hatásos enyhe és közepes [[depresszió]], [[impotencia]] kezelésére. A vizsgálatok kimutatták, hogy a páfrányfenyő flavonoidjai jó értágítók. Javítják a bőr és az izmok vérellátását, fokozzák az [[anyagcsere|anyagcserét]]. Kiváló [[antioxidáns]]. A [[homeopátia|homeopátiában]] [[mandulagyulladás]] és [[fejfájás]] ellen alkalmazzák, azaz a [[placebo|placebohatást]]hatást képes kiváltani a ginkgo feliratú, amúgy hatóanyag nélküli készítmény is.
 
A kivonat állítólag javítja a koncentrálókészséget, szellemi teljesítőképességet. Használják még az öregkori elbutulás (demencia) és [[Alzheimer-kór]] ellen is – alaptalanul. A humán vizsgálatok, például egy 2008-ban publikált nagy amerikai vizsgálat, ezt nem igazolták.
 
2007–2012 között a Toulouse-i Egyetem kórházának kutatói követéses, placebokontrollos vizsgálatban vizsgálták meg egy standardizált (állandó összetételű) ginkgo-kivonat hatását több mint 2800, 70 évesnél idősebb ember bevonásával. A résztvevők egyik fele naponta 240 &nbsp;mg ginkgo-kivonatot kapott, a másik fele placebót. A páciensekkel a követés öt éve alatt évente végeztettek kognitív teszteket, amelyekkel felmérték megismerő és tanuló képességeik aktuális szintjét. A ginkgo-kivonatot szedő csoportban a követés ideje alatt 61 részvevőnél mutatták ki az Alzheimer-kór jeleit, míg a másik csoportban 73 embernél. Ez a különbség nem szignifikáns, véletlen is lehet.<ref>[http://www.origo.hu/egeszseg/20120906-nem-ved-a-ginkgo-az-alzheimerkor-ellen-oregedes.html Az [[Origo.hu|Origo]] cikke]: Nem véd a ginkgokivonat az Alzheimer-kór ellen</ref>
 
== Források és jegyzetek ==
76. sor:
* {{schönfelder}}
* {{fák}}
* '''Czáka, Rácz:''' [[Czáka Sarolta]], [[Rácz István (botanikus)|Rácz István]]: Fenyők és örökzöldek, p. &nbsp;27. Szépia Könyvkiadó. {{ISBN|963 7849 04 1}}
* '''Johnson, 2004:''' [[Owen Johnson]], [[David More]]: Európa fái, p. &nbsp;46–47. Kossuth Kiadó. {{ISBN|978-963-09-6602-3}}
{{jegyzetek}}
 
94. sor:
 
{{Gyógynövények}}
{{Taxonbar}}
{{Portál|Biológia}}
 
[[Kategória:Növényfajok]]