„Szelíd csorbóka” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DenesFeri (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a {{Sablon:Taxonbar}} terítése, kilencedik fázis (WP:BÜ), apróbb javítások
24. sor:
 
==Megjelenése==
A szelíd csorbóka 40-150 40–150 cm magas, lágyszárú, [[Egyéves növény|egynyári]] növény. Vastag, kopasz, csöves szára - különösen a csúcs felé - elágazó, ha megsértik bőséges tejnedvet ereszt. Színe sötétzöld, néha vöröses-lilás árnyalattal. Levelei váltakozó állásúak, felül kékeszöldek, fonákjukon kékesszürkék. Az alsó levelek szárnyas nyelűek, épek vagy szeldeltek, csúcsuk tompa, élük fogazott. A felső levelek válla nyilazott, szárölelők, végük dárda vagy háromszög alakú. A levél viszonylag puha és vékony, hossza elérheti a 36, szélessége a 12 centimétert. Gyökere rövid, erőteljes karógyökér.
 
Júniustól októberig virágzik. Sárga szirmú, 2-2,5  cm átmérőjű fészkes virágzatai [[Virágzat|álernyőt]] alkotnak. A virágzatban csak nyelves egyedi virágok vannak, a csövesek hiányoznak.
 
Termése 3  mm hosszú, sárgásbarna, lándzsahegy alakú, hosszanti bordás [[Termés#Kaszat (achaenium)|kaszat]]. Csúcsán a kaszatnál háromszor hosszabb, fehér, puha bóbita található. Egy növény 4-6 ezer magot is hozhat. A magok egész évben csírázhatnak az ősszel és tél elején csírázott növények kis tőlevélrózsaként áttelelhetnek. Kedvezőtlen körülmények között a magvak akár 10 évig csíraképesek maradnak.
 
Kromoszómaszáma 2n=32.
==Elterjedése és termőhelye==
Eredetileg Európában, Nyugat-Ázsiában és Észak-Afrikában volt honos, de mára gyakorlatilag az egész világon elterjedt inváziós faj. Az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államokban]] először 1824-ben, [[Kalifornia|Kaliforniában]] észlelték. A [[Karib-tenger]] szigeteire az 1880-as években jutott el. Magyarországon az egész országban gyakori, az egyik legközönségesebb nyárutói gyomnövény.
 
Kertekben, szántóföldeken, utak szélén, parlagföldeken, elhanyagolt épületek környékén nő. A zárt lombkoronájú erdőkből, zárt gyepekből többnyire hiányzik, mert a csírázáshoz és a növekedéshez sok fényre van szüksége. Különösen a nedves, tápanyagokban, nitrogénben gazdag kerti talajt kedveli, de minden talajon megtalálható (a laza, száraz homoktalajon csak szálanként fordul elő). Legmagasabban [[Nepál]]ban észlelték 2500 méteren.
 
==Felhasználása==
A szelíd csorbóka ehető. Levelei nyersen salátába keverhetőek, spenót módjára meg lehet főzni, vagy levesekhez adható. 100 g levél 30-40 30–40 mg C vitamint tartalmaz. Külső bőrüktől megfosztott zsenge szárai a [[Közönséges spárga|spárga]] vagy [[Rebarbara|rebarbara]] módjára készíthetőek el.
 
Tejnedve 0,14% természetes gumit tartalmaz, túl keveset a kereskedelmi hasznosításhoz. A vad- és háziállatok szívesen fogyasztják.
 
Gyógynövényként főzetét a szabálytalan menstruáció megindítására és hasmenés kezelésére használják. Tejnedvét szemölcsökre kenik. Szárnedve erőteljes hashajtó, de bélgörcsöket is okozhat. Leveleit gyulladások borogatására, a levél és a gyökér főzetét lázcsillapítóként, erősítőként alkalmazzák.
 
<gallery>
56. sor:
*[http://www.cabi.org/isc/datasheet/50584 Sonchus oleraceus (common sowthistle)] ''Invasive Species Compendium''
*[http://natureconservation.in/medicinal-uses-of-common-sowthistle-sonchus-oleraceus/ Medicinal uses of Common Sowthistle (Sonchus oleraceus)] ''Nature Conservation''
{{Taxonbar}}
{{Portál|Biológia}}
 
[[Kategória:Őszirózsafélék]]