„Őszi füzértekercs” változatai közötti eltérés

Az őszi füzértekercs évelő, lágyszárú, 7-20 7–20&nbsp;cm magas növény. A föld alatt 2-4 (ritkán 6) 1-3 1–3&nbsp;cm hosszú és 0,5-1,5 &nbsp;cm széles, megnyúlt ovális alakú gumója található. A végük felé kissé keskenyedő gumók halványbarnák és rövid, áttetsző szőrök borítják őket elszórtan. A [[Szimbiózis|szimbionta]] gombáktól penészszagúak. A többi orchideafajtól eltérően nincsenek vastag, fonalszerű, a szár aljából eredő másodlagos gyökerei. A növény igen lassan növekszik, nyolc évre van szüksége, hogy föld fölötti leveleket fejlesszen és újabb három évre, hogy virágozzon. Ezután sem virágzik minden évben és rossz körülmények esetén leveleket sem növeszt. Augusztus végén jelenik meg [[Tőlevélrózsa|rozettát]] formáló 3-7 levele. A levelek fényes élénkzöldek, 2-4 (kivételesen 5,5) cm hosszúak, 0,5-1,5 &nbsp;cm szélesek, nyél nélküliek, oválisak, kihegyesedő végűek. Három-öt kiemelkedő ér fut végig rajtuk. A mediterráneumban élő növények láthatóan robusztusabbak az északabbra élőknél. A levelek áttelelnek, majd nyár elejére (legkésőbb júliusra) elszáradnak. Néhány héttel később a halott tőlevélrózsa mellől nő ki a virágzat szára.<ref name=Jacquemyn&Hutchings />

A szár szürkészöld, 7-20 7–20&nbsp;cm magas (Dél-Európában akár 40 &nbsp;cm is lehet), egyenes, nem elágazó. Különösen a vége felé rövid, áttetsző mirigyszőrök borítják sűrűn, alul apró, hegyes fellevelek találhatóak rajta. A virágzat 3-12 3–12&nbsp;cm hosszú; 10-15 virágból áll, amelyek egy sorba rendeződnek, amely többnyire spirálisan megcsavarodik a szár tengelye körül. A csavarodás iránya lehet az óramutató járása szerint, de fordítva is; ritkábban egyenes vonalban is állhatnak a virágok. Minden virág tövét egy hegyes, felfelé álló, mirigyszőrös murvalevél védelmezi. A virágok aprók, kb. fél cm-esek, fehérek. Illatukat [[gyöngyvirág]]hoz, [[Vanília|vaníliához]] és [[Mandula (növényfaj)|mandulához]] is hasonlították. A fehér szirmok kihegyesedőek, szintén finoman mirigyszőrösek. A mézajak (''labellum'') 4-5 4–5&nbsp;mm hosszú, fehéreszöld, lekerekedő végű, végén lefelé hajló; széle fehér, áttetsző kinövésektől csipkés. A virágnak nincs sarkantyúja.<ref name=Jacquemyn&Hutchings /> Más orchideaféléktől eltérően nektárt is termelnek.<ref>{{cite journal|first1= Hans|last1= Jaquemyn|first2= Rein|last2= Brys|first3= Martin|last3= Hermy|year= 2003|title= Bestuiving bij orchideeën: Over bloemen en bijen, verleiding en bedrog|journal= Natuur.focus|volume= 2|issue= 3|pages= 109-114|url= http://www.biw.kuleuven.be/lbh/lbnl/ecology/pdf-files/pdf-art/hans%20j/bestuivorchidNatuurFocus_3_2.pdf}}</ref> Önbeporzás nincs, a virágokat méhek és poszméhek porozzák be. A virágok mintegy fele érlel termést.

Termése ovális [[Termés#Toktermés (capsula)|toktermés]], 5,5-7 5–7&nbsp;mm hosszú és 2-4 2–4&nbsp;mm széles; belseje tele van az apró, 0,1-0,6 &nbsp;mm-es magvakkal.<ref name=Jacquemyn&Hutchings /> Az október-novemberre megérő magokat a szél hordja szét, de sokszor nem messzire, még egy méterre sem. Emiatt, és mert a növény időnként vegetatívan is szaporodik, föld alatti részének oldalrügyeiből, a füzértekercsek sokszor kis csoportokban találhatók.